A szépségápolási termékek elengedhetetlenek a mindennapi életünkben. Igaz? Egyre több szempontot veszünk figyelembe azzal kapcsolatban, hogy milyen termékeket használunk testünk ápolására már csak azzal is, hogy bőrünket elkezdjük ápolni. A szépségiparnak van egy olyan velejárója, ami rendkívül megosztó, mégis kevés szó esik róla. Ez pedig nem más, mint az állatkísérlet: „élő állatokon végzett biológiai kutatások és eljárások”.
Miért vet fel problémát a samponok és kozmetikumok állatokon történő tesztelése?
Az állatkísérletek lehetővé teszik, hogy olyan területeken végezzenek kutatásokat, ahol emberi tesztalanyok használata etikátlan vagy veszélyes lenne, illetve előnye még, hogy az ekképpen előállított gyógyszerek és terápiák számos emberéletet mentettek meg olyan betegségek esetében, amelyekről korábban keveset vagy semmit sem tudtunk. Hátránya, hogy minden egyes kísérlet fizikai és pszichológiai károkat, sérüléseket, szorongást okozhat azoknak az állatoknak, akiken ilyen kísérleteket alkalmaznak.
Évente akár több száz millió állatot tesznek ki elképesztően kegyetlen bánásmódnak hadipari, orvosi vagy kozmetikai tesztelés keretein belül, melyre a legtöbb esetben nem is lenne szükség. Egy kutya vagy egy nyúl genetikailag nyilvánvalóan különbözik az emberektől, így a sejtjeik másképp reagálnak a külső hatásokra. A kísérletekben leggyakrabban egerek, patkányok, kutyák, macskák, nyulak és majmok vesznek részt. A kísérletek során az állatok egészsége egy egész életre szólóan súlyosan károsul, és sok állat sajnos még azelőtt el is pusztul, hogy a kísérlet véget ért volna.
Az állatkísérletek megbízhatósága emberi eredményekre vonatkozóan
A meglepő valóság az, hogy az állatokon tesztelt termékek és kozmetikai összetevők esetében a teszt eredményei nem is pontosak. Ez azért van, mert az emberek és az állatok genetikailag különbözőek. A számok se hazudnak, a Cruelty Free International kutatásai szerint a termékek 90%-a megbukik az embereken végzett tesztek során annak ellenére hogy előtte állatokon tesztelték. Az AFDA (American Food and Drug Administration) és a National Institutes of Health adatai alapján 100 állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során.
A bőrallergia tesztelésekor például a tengerimalacokon végzett kísérletek csak 72 százalékban jelzik elő helyesen az emberi allergiás reakciókat. A hírhedt Draize irritációs teszt, amit hosszú évtizedek óta végeznek nyulak szemén és bőrén, mindössze 60 százalékos pontossággal jön be emberek esetében, a rekonstruált emberi bőr azonban 86 százalékban pontos eredményt hoz.
Etikai, jogi és történeti háttér
Amiatt, hogy az állatkísérletek története régre nyúlik vissza, az első, komolyabb fellépés az állatkísérletek ellen a 19. században volt, 1863-ban. Frances Power Cobbe megalapította az úgynevezett „antiviviszekciós” társaságot, amely a mai napig létezik. Az emberi kísérletezéseken kívül hangsúlyt kap a nyilatkozatban az állatok jólléte is. Ugyanakkor az állatok érdekében megfogalmaztak különböző szabályozásokat, amik a kísérletek lebonyolítására és technikai részleteire térnek ki.
Az Európai Unió jogalkotói belátták, hogy az állatkísérletek végzése nem megbízható, emellett idejétmúlt és kegyetlen, ezért az alternatív módszerek kutatására és fejlesztésére 2007-2013 között több mint 250 millió eurót fordított az EU. Az EU működéséről szóló szerződés 13. cikke szerint „az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket”. Így az Európai Unióban 2004-től tilos a kész kozmetikai termékeket állatokon tesztelni. 2009-től pedig hatályba lépett a tilalom (1223/2009/EK), miszerint a kozmetikai késztermékeket és az összetevőket is tilos állatokon tesztelni. A teljes tilalom a kozmetikai célú tesztelésre 2013. március 11-én lépett hatályba.
Magyarországon, mint az EU tagállamok mindegyikében, törvény tiltja az állatokon tesztelt termékek forgalomba hozatalát vagy importálását. Ennek a szabályozásnak a kiegészítéseként tekinthetünk a 2013-ban kiadott törvényre, miszerint az állatkísérletek minden formája tilos, nem csak az EU határain belül gyártott termékekre vonatkozóan, hanem az EU-n kívülről behozott termékekre vonatkozóan is.
Alternatív, állatmentes tesztelési módszerek
A Safer Medicines Trust kutatóintézet 2012-ben publikált egy tanulmányt, amely szerint a gyógyszeripari állatkísérletek több kárt okoznak, mint amennyi hasznukat látjuk, éppen ezért az alternatív megoldások előnyben részesítését szorgalmazták. Mik ezek a módszerek?
- In Vitro: Az In Vitro tesztelés, amikor szerveket, szöveteket, sejteket, sejtalkotókat vagy biomolekulákat az élő szervezeteken kívül vizsgálnak. Ilyenkor kevesebb változóval kell számolniuk a kutatóknak, ezért ez a módszer könnyebben értelmezhető és olcsóbb, viszont összetett elemzésekre nem minden esetben alkalmas.
- EpiSkin és rekonstruált emberi bőr: A bőrszövet-technikában világvezető Episkin emberi/humán rekonstruált szöveteket kínál a globális tudományos közösségnek (a tudományos és ipari szektor számára egyaránt), hogy támogassa a biztonsággal és a hatékonysággal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységeket. Az Episkin modellünk hivatalos elismerést kap arról, hogy képes a bőrirritációk felmérésére. Az Episkin modellünk hivatalos elismerést kap arról, hogy képes annak értékelésére, hogy az összetevők bejuthatnak-e a bőrön keresztül a véráramba. Az Episkin modellünk hivatalos elismerést kap arról, hogy képes a fény (és egyben az UV-sugarak) bőrre gyakorolt hatásának felmérésére.
- In silico: Az in silico módszer egy számítógép modellezési technika. Ez egy szimulációs tesztelési folyamat, amely gyors és pontos eredményt ad a kutatóknak. Ez sokkal gyorsabb, mint a többi módszer, hiszen akár percek alatt szimulálható egy betegség kialakulása, ami más esetben hónapokat vehetne igénybe. Azonban a biológia feltáratlan területei akadályozhatják a tökéletes megvalósulását. Azonban a már meglévő adatokból és tudományos tények alapján rengeteg információt szerezhetünk.
- Organs-on-chips: Egy nagyon izgalmas és innovatív módszer például az “organs-on-chips”, avagy (szervek a chip-en). Ez egy szuper kísérlet, ahol senkinek még a haja szála se görbül.
- Microdosing: A “microdosing” során pedig csekély mennyiségű hatóanyagot adagolnak önkénteseknek, és különböző módszerekkel nyomon követik ezeknek az anyagoknak a testükre gyakorolt hatását.
- Önkéntesek bevonása: Az állatkísérletek helyettesíthetők önkéntesek bevonásával is, amennyiben a vizsgált termék összetevői között nincs új, még ismeretlen alapanyag.
Az, hogy kivesszük a kozmetikai egyenletből az állatkísérleteket, nem jelenti azt, hogy veszélybe sodorjuk magunkat, sőt: a már létező alternatívák nem csak olcsóbbak, de eredményesebbek is. Például ennek a módszernek a köszönhetően, egy „EADock” fehérjedokkoló-algoritmus segítségével találták meg a kutatók 2012-ben egy rákos viselkedéssel kapcsolatos enzim potenciális gátlóit 50%-os sikerességgel.
Tanúsítások, jelölések és a fogyasztói tudatosság
A cruelty-free, azaz a kegyetlenségmentes kozmetikai és egyéb termékek lényege, hogy anélkül kerülnek a gyártósorra, hogy állatoknak ártanának vele. A cruelty-free nem jelenti, hogy egy termék automatikusan vegán is. Egy cruelty-free, de nem vegán termékben lehet például méhviasz, lanolin vagy kármin, amik gyakori összetevői a kozmetikai cikkeknek. Ha 100%-ban biztosak akarunk lenni, akkor az INCI listáról (International Nomendature of Cosmetic Ingredients) le lehet olvasni az összetevőket, amelyet a termék dobozán találunk meg, és megkeresni, hogy tényleg vegán összetevőket tartalmaz-e a termék.
Ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy állatkísérlet-mentes terméket vásárolunk, keressük a termék csomagolásán az ezt jelző logót, ami minden esetben egy nyuszit ábrázol. A Cruelty Free International egy olyan szervezet, ami elkötelezetten harcol az állatkísérletek ellen, és minél jobban próbál segíteni a fogyasztóknak etikus döntéseket hozni. Ezen kívül a szervezet többek között a cégeket kötelezi olyan ellenőrző rendszerek felállítására, amivel biztosítani tudják, hogy a beszállítók folyamatosan eleget tesznek a Leaping Bunny kritériumainak.
Gyakorlati útmutató a tudatos vásárláshoz
- Olvassuk el az INCI összetevőlistát a csomagoláson.
- Keresünk megbízható cruelty-free és/vagy vegán tanúsítványokat, és ellenőrizzük a szervezetet, amely kiadta azokat.
- Figyeljünk arra, hogy a márkának nincs-e kapcsolatban olyan országokkal vagy anyavállalattal, amelyek kötelezik az állatkísérleteket, például ahol a helyi szabályozás állatkísérleteket ír elő a piaci megjelenéshez.
- Legyünk óvatosak a marketingállításokkal: sok márka profi módon alkalmaz reklámokat és ad információt weboldalukon és social media profiljukon arról, hogy nekik semmi közük az állatokon való teszteléshez, de gyakran ez csupán marketing.
Állatkísérletek a kozmetikai iparban: jogi kivételek és nemzetközi helyzet
Ez az állatok kozmetikai okok miatti szenvedésének végét jelenti. Ezen szabályozás tiltja az olyan kozmetikai késztermékek és összetevők Európai Unióban való forgalmazását, amelyeket állatokon teszteltek. Azonban néhány komplex egészségügyi hatás (például daganatos betegségek, illetve allergének) vizsgálatára még mindig engedélyezik a tesztelést. 2014 óta egyes Kínában előállított és forgalmazott termékek, így a samponok, tusfürdők és egyes sminktermékek tesztelését már nem végzik állatokon. Ugyanakkor vannak olyan cégek, amelyek Kínában értékesítenek, gyártanak, vagy ott tesztelik az összetevőiket.
Az Európai Unió jogszabályai, az 2010/63/EU irányelv, valamint a kozmetikai tilalmak és a 3R elv (replacement, reduction és refinement) mind azt a célt szolgálják, hogy csökkentsék és helyettesítsék az állatkísérleteket. Ezek alapján a jogszabályban teljes mértékben érvényesül a 3R elve (cserél, csökkent, csillapít).
Etikai megfontolások
Az emberi jogok elismerésének és kialakulásának alapja az a felismerés, miszerint egyáltalán nem igazságos egy csoport érdekeit elismerni és támogatni, miközben egy másikét következetesen figyelmen kívül hagyjuk, esetleg elnyomjuk a kivételezett csoport érdekében. Az állatkísérletek esetében az emberek a kísérleti állatok szabadságához és életéhez, testi épségéhez kapcsolódó jogokat következetesen elnyomják, és fájdalmat, szenvedést okoznak az állatoknak, miközben elveszik azok szabadságát és az életüket.
Ugyanúgy, ahogy nincs jogunk gyerekeken vagy visszamaradott szellemi képességekkel rendelkezőkön kísérleteket végezni, csak azért, mert nincsenek azon a szellemi szinten mint mi, úgy ez az állatok esetében is helytelen. Az állatoknak érdekük fűződik az életük folytatásához, a testi épségükhöz és a szabadságukhoz, és amikor mi ezektől megfosztjuk őket, akkor az őket etikailag megillető jogaikat sértjük, még ha nem is a klasszikus, jogi értelemben véve, hiszen nem használhatunk ki más érző lényeket, és nem okozhatunk nekik fájdalmat csak azért, mert az számunkra előnyös.
Kitekintés: a tudomány és a jövő
A mai technológiai háttérrel számos alternatív módszer áll rendelkezésre, amelyek képesek csökkenteni vagy kiváltani az állatkísérleteket. A bőrszövet-technikában világvezető Episkin emberi/humán rekonstruált szöveteket kínál, és ebben a központban több mint 75 biológus dolgozik több mint 3670 négyzetméteren a laboratóriumi létesítményekben, beleértve a mintegy 1000 négyzetmétert elfoglaló tisztateres laborokat, ahol a rekonstruált szöveteket állítják elő.
Szinte felfoghatatlan, hogy 2019-ben még állatokon kell szépészeti termékeket tesztelni, miközben olyan technikai háttérrel rendelkezünk, amely válogathat a különböző alternatív módszerek között. Az állatkísérletek helyett alkalmazott innovatív technológiák - rekonstruált emberi bőrmodellek, in silico modellezés, organs-on-chips, microdosing és in vitro rendszerek - nem csak etikusabbak, de gyakran pontosabb és gyorsabb eredményeket is adnak.
Organoidok chipen | CEA-Leti
Rövid útmutató gyártóknak és fogyasztóknak
- Gyártók: fektessenek be alternatív tesztelési módszerekbe, és csatlakozzanak független tanúsító szervezetekhez.
- Fogyasztók: ellenőrizzék a termékek jelöléseit és INCI listáját, és preferálják a cruelty-free, illetve tanúsított vegán termékeket.
- Szabályozók: ösztönözzék és támogassák az alternatív módszerek fejlesztését és alkalmazását, valamint harmonizálják a nemzetközi szabályozást, hogy csökkenjen a kötelező állatkísérletek száma a világon.
A cruelty-free márkák listája folyamatosan frissül, ami többek között annak is köszönhető, hogy gyakori a kozmetikai iparban, hogy egy kisebb, kézműves márkát felvásárol egy nagy globális cég. Fontos: az, hogy egy márka állatkísérlet-mentes, nem jelenti automatikusan azt, hogy a termékei vegánok. Ugyanakkor a vegán termékek minden esetben állatkísérlet-mentesek.