Az emberi haj és szőrszálak szerkezete, növekedése és öregedése: áttekintő rajzolt keresztmetszet

Az ember fejlődése során állati jellegű szőrzete fokozatosan visszafejlődött. Már nem volt szükség erre a külsőleg védő eszközre. A különféle jellegű szőrzetek, amik visszamaradtak, védelmi feladatokat látnak el: mit pl. Testünk egész felületét- kivéve az ajkak, tenyerek és talpak- kb. 5 millió szőrtüsző és az ebből kinövő szőrszál - beleértve a hajszálat is - fedi. Kb.1 millió található ezek közül a fejen és az arcon. Eloszlásuk, mennyiségük és minőségük igen változatos lehet. A különbségek az egyén ismertetőjelei lehetnek aszerint, hogy mely felületet, hogyan borítják. Sűrűségük, növekedésük, élettartamuk, ellenálló képességük mind-mind személytől függő. Mindezeket alapvetően öröklött tényezők sokasága határozza meg, de bizonyos mértékben befolyásolja a kor, a fizikai állapot és a klíma is.

A testünket borító különböző szőrzetek kémiai és szerkezeti felépítésüket tekintve minden embernél azonosak. A még meg nem született magzat egész testét nagyon finom szőrszálak borítják, amelyek a fogantatás után 12 héttel kezdenek el nőni. Ezek a szőrszálak normális esetben még a születés előtt kihullanak, néhány koraszülött viszont velük együtt jön a világra. A születés után kb. fél évvel és életünk során, körülbelül 1cm hosszú és egyáltalán nem vagy alig-alig pigmentált szőrszálak fedik a testünket. Ez a vellus vagy piheszőr. A festékanyaggal bőven ellátott, vastagabb szőrszálak a fejünkön, a hónaljban, a nemi szervek környékén, az alkaron, a lábszáron valamint a férfiak mellkasán és arcán nőnek. A terminálszőr vaskosabb, erősebb, pigmentet / színezőanyagot / tartalmazó, s hosszában változó szőrzet.

A fejbőrön található szőrzet a haj, mely az ember legszembetűnőbb szőrzete. Testünkön lévő szőrzetünknek viszont csak kis részét teszi ki. Ma természetesnek vesszük, hogy van hajunk. A haj is testünk része, külső megjelenésünkhöz hozzátartozik, mindenféle fiziológiás folyamat része. Hajunk nemcsak díszként szolgál, hanem védi is a fejet a napsugárzástól, melegtől, fagytól.

A haj és a szőrzet a bőr irharétegében, közvetlenül a hámréteg / epidermisz / alatt ered. Anyagát 95%-ban keratin nevű fehérje, 3-5%-ban víz alkotja. Keratin alkotja körmünket is, mint az állatoknál a karmot, tollat, szarvat és a bundát. A haj felépítése örökletesen meghatározott. Egy átlagember fején felnőttkorban kb.150-200 ezer hajszál található, ez kb.120-160 szálat jelent négyzetcentiméterenként. A sötét hajúaknak kevesebb tüszőjük van, de átmérőjük nagyobb, így hajuk sűrűbbnek látszik. A haj típusa lehet egyenes, hullámos vagy göndör. Ha kör alakú, akkor egyenes szálú haj, ha vese alakú, akkor hullámos haj nő belőle. Az egyenes hajszál keresztmetszete kör alakú és a teljesen egyenesen nő ki a bőrből. A hullámos haj keresztmetszete ovális alakú, a fejbőrből kissé eldőlve nő ki. A haj a bőrből kb.45 fokos szögben nő ki. A hajnövési frontok találkozásánál forgók alakulnak ki. A hajszál bölcsője a bőr járulékos szerve, a szőrtüsző, melynek nyílásából nő ki a haj. A haj 2 részből áll: kiemelkedő részét haj-, ill. szőrszálnak, a szőrtüszőbe nyomuló részét hajgyökérnek nevezzük. A hajhagyma látható a hajgyökér végén. A hajgyökér a szőrtüszővel együtt alkotja a hajhagymát, mely a növekedés szempontjából a haj legfontosabb része. A hajhagymát a hajtüsző alján lévő kiemelkedés, a hajszemölcs nyomja be. A hajszemölcs belekapaszkodik a bőr rostjaiba, vérerekkel és finom idegszálakkal átszőtt. Az erek vérellátása a sejtosztódást és a növekedést nagymértékben befolyásolja.

A hajszál termelésében legfontosabb terület a hajhagyma mélyén található, igen gyors ütemű osztódással szaporodó alapsejt, a matrix (anyasejtréteg). Az emberek normális táplálkozása során a papillák megfelelő ellátást kapnak. Kivételes esetekben hiányjelenségek léphetnek fel, amelyek a hajnövekedés zavaraiban nyilvánulnak meg, pl. amikor egyes vitaminok hiányoznak. E területen a sejtosztódás ötszöröse testünk egyéb sejtjeihez képest, anyagcseréje is ötször gyorsabb, amihez sok-sok tápanyag szükséges. A faggyúmirigyek a bőr alatt elhelyezkedve a szőrtüsző felső részébe nyílnak. Az általuk termelt olajos anyagot - faggyút- a szőrtüszőkbe ürítik. Ez a bevonat védi a hajszálak külső rétegét, zsírossá téve a hajat segít hajlékonyságának megtartásában.

1. Felhám (cuticula): A haj védőköpenyét alkotó szívós, külső réteg, mely egymást fedő, ellaposodott, elszarusodott sejtek tömegéből áll. Fő alkotórésze a keratin, mely hasonló a körmök, az állati szarvak, karom, csőrök anyagához. Színtelen és átlátszó. Ez a védőréteg lemezes formában helyezkedik el. A lemezeket a faggyúmirigy által termelt olajos anyag vonja be, ennek köszönhetően védi a hajszálakat a káros külső fizikai és kémiai hatásoktól és gondoskodik a haj csillogásáról, fényességéről. A lemezek egymásra simulnak, így erős falat alkotnak, és rendkívüli ellenállóságot nyújtanak a környezet ismételt támadásai és a mechanikai roncsolások ellen. Viszont erős és rendszeres külső hatásokra berepednek, lekopnak, felnyílnak, szétválnak. A sértetlen hámréteg visszaveri a káros sugarak egy részét, és felszívja a rövidhullámú UV-sugarakat.

2. Kéreg (cortex): Vastagabb, középső réteg, a hajszál fő tömegét - kb. 80%-át - alkotja. Számos fontos tulajdonságot befolyásol: a hajerősség, vastagság, rugalmasság, tartás, szakítási ellenállás és a szín. Ebben a rétegben találhatóak a pigmentet hordozó fehérjék és nedvességtartalom szempontjából fontos elemek. A rostok közötti tért kitölti a kittanyag, amelynek fontos szerepe a szerkezet stabilizálásában és a melanin szemcsék elhelyezésében.

3. Velő vagy hajbél (medulla): A hajszál belső, központi magja, amelyet fehérje alkot. A haj minőségét nem befolyásolja. A velőállomány fokozottan jelen lehet a vékony szálaknál és a világos hajaknál.

A hajszálak keresztmetszete és növekedése szoros összefüggésben van a hajtüsző fejlődésével. A szőrtüsző a bőr felszín alatti helyezkedik el, benne található a hajhagyma, amely a növekedést meghatározza. A haj növekedése három fő fázisban történik: anagén, katagén és telogén fázis. Anagén fázis a növekedési szakasz, katagén átmeneti szakasz, telogén a nyugalmi állapot, mely végén új haj nőheti ki a korábbi szálat. Exogén fázis a hajhullás időszaka, amikor a hajszálak kihullanak.

A hajszál szerkezete külső felülettől belső felé haladva a következő: kutikula, hajtengely, kéreg, velőállomány. A keratin alapvető alkotóeleme és az általános víztartalom fontos a haj szilárdságához és rugalmasságához. A keratin közt diszulfid-hidak és hidrogénhidak biztosítják a szerkezeti integritást; e kötések megléte határozza meg a haj állapotát és reakcióit a dauerészletekre vagy fésülésre. A kutikula egészséges állapotában a lemezek egymástól elválasztás nélkül fedik a hajszálat.

A haj hajnövekedésének üteme egyénenként változó, átlagosan havonta kb. 1 cm. A hormonok és a táplálkozás kulcsszerepet játszik benne, de a nyári meleg és a hajápolási szokások is befolyásolják. A haj minősége életkoronként is változik: csecsemőkorban vékony, pigmentanyagban szegény, serdülőkorra erősödik, idősebb korban pedig törékenyebbé és vékonyabbá válik, kezdődik az őszülés.

A haj fényessége és rugalmassága az egészséges haj ismérvei. Egészséges felhám, sima felület és egyenletes keratin elrendeződés esetén a haj fényes és jól fésülhető. A nedvesség megőrzése kulcsfontosságú a rugalmasság fenntartásához. Az idő múlásával a haj vastagsága és szerkezete változhat: a hajszálak átmérője csökkenhet, hajsűrűség csökkenése és a környezeti hatások által okozott töredezés is előfordulhat. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az öregedés elkerülhetetlen része a haji tulajdonságok módosulásának, de a helyes ápolás és a megelőző intézkedések segíthetnek.

Az öregedés és a hajreakciók összefüggésében érdemes néhány gyakorlati megfontolást is szem előtt tartani. Rendszeres samponozás és a fejbőr tisztán tartása zsíros haj esetén, a balzsam használata, valamint a hajat érő külső hatások mérséklése (napsütés, klóros víz) hozzájárulhat a haj hosszú távú egészségéhez. Az őszhaj megjelenését pedig a melanin termelésének csökkenése okozza; a dohányzás súlyosbíthatja ezt a folyamatot, míg a B12-vitamin és a pajzsmirigy állapota is befolyásolhatja az őszülést.

Összefoglalva, az ember haja az évek múlásával megváltozik: az átmérő csökkenhet, a hajsűrűség eshet, és a külső tényezők hatására töredezettség és fénytelenség alakulhat ki. A helyes ápolás és a megelőzés segíthet a haj megőrzésében és a természetes szépség fenntartásában.

  1. Hajtüsző és hajhagyma: az anagén fázis a növekedési periódus.
  2. Cseréld meg a szokásaidat a fejbőr és hajápolásban a hosszú távú egészség érdekében.

És ha vizuálisan is jobban érthető legyen, érdemes tanulmányozni az alábbi ábrát a hajszál felépítéséről és a szőrtüsző kapcsolatairól a bőrhöz.

hajszál felépítés és szőrtüsző kapcsolatok ábra

A hajszálak szerkezete és viselkedése szempontjából fontos a keratin szerkezete és a kötéseinek típusa. A keratin tömör, nagy mértékben kéntartalmú fehérje, amely adja a haj erősségét. A tömött keratin és a keratinszálak közötti diszulfid-hidak biztosítják a haj vastagságát és alakját. A haj keratin szerkezete és a környezeti tényezők kölcsönhatása határozza meg a haj hullámosságát és stílusát. A keratinszálak közötti hidrogénkötések megváltoztatása hajszárítás közben is befolyásolja a formát.

Hair, Hair follicle, and Nail Structure

Végezetül a leghasznosabb összehasonlító adatok egy fejlettebb kereszttáblában is összegyűjthetők: a hajrétegek, a keratin és kittanyag szerepe, a pigmentáció és a növekedés dinamikája, valamint a kor és az életmód hatásai. A Fischer-Saller-skála a hajszín optikai értékelésére szolgál, mintegy objektív keretet adva a pigmentáció megítéléséhez. A haj törékenysége és a cuticula állapota összhangban van a bőr és az egészségi állapot általános állapotával, és fontos, hogy a megfelelő ápolás ezt figyelembe vegye.

Az emberi haj keresztmetszete lehet kör, ovális vagy lapított formájú, ami befolyásolja a haj hullámosságát és fölfogható a hajszalag szerkezetében. A haj töredezettsége és a védőréteg sérüléseinek sokféle oka lehet: külső fizikai hatások, kémiai kezelések, klóros víz, UV-sugárzás, és hormonális változások. A megfelelő hajápolási stratégia része a rendszeres, de mértéktartó kezelések alkalmazása, hogy megőrizze a haj fényét, rugalmasságát és tömegességét.

Az évek során a haj szerkezete és megjelenése fokozatosan alakul. A haj töredezettsége és a pigmentációs változások egyaránt részei lehetnek ennek a természetes folyamatnak. A tudatos hajápolás és a kiegyensúlyozott életmód segíthet a haj hosszú távú egészségének megőrzésében.

tags: #hajszal #keresztmetszete #rajz