Tönkrement tévé, meghibásodott hűtő vagy gázkazán - egy váratlan áramszünetnek akár ilyen súlyos következményei is lehetnek. Mi is hogyan védi a fogyasztókat? Az árammal működő tévé, hűtő vagy éppen a nagy fogyasztású gázkazán áramtalanítása prevenciós eljárás a károk megelőzésére. A fogyasztót ugyanis kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli. Előfordulhatnak olyan események, kényszerítő körülmények, elháríthatatlan akadályok (pl. természeti katasztrófák, vagy emberi cselekmény: vandalizmus, háború, terrorcselekmény), amelyek az áramszolgáltató ellenőrzési körén kívül esnek, és amelyek vonatkozásában nem várható el az áramszolgáltatótól, hogy például a fogyasztót előzetesen értesítse. A fogyasztó által bejelentett igényt és a csatolt dokumentumokat általában 15 nap alatt átvizsgálják és saját mérlegelési körükben döntenek arról, hogy az abban foglaltakat milyen mértékben fogadják el valósnak, okszerűnek és bizonyítottnak. Döntésüket egy levélben közlik a fogyasztóval. Amennyiben az áramszolgáltató nem ért egyet a fogyasztó által bejelentett igénnyel, akkor a kárigényt elutasítja és tájékoztatja a károsultat, hogy kárigényét bírósági úton érvényesítheti, illetve Békéltető Testülethez fordulhat. A hivatkozott esetben az áramszolgáltató előre értesítette a fogyasztót arról, hogy áramszünet lesz. Az áramszünet végével az áramszolgáltatást újra biztosította, így a fogyasztó joggal gondolhatta, hogy további áramkimaradásra nem kerül sor. Ezzel szemben azonban egy csattanás kíséretében ismételten lekapcsolták az áramot a fogyasztónál, körülbelül húsz percre. Amikor az áramszolgáltatás visszaállt, a gázkazán tönkrement. Ebben az esetben üzemzavarról beszélhetünk, amely esetben az áramszolgáltatónak kellett volna igazolnia, hogy nem lépte túl a feszültség szerződésben rögzített mértékét, és azt is, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. A fenti példa is jól mutatja, hogy mind az áramszolgáltatónak, mind a fogyasztónak a kárelhárítás érdekében élen kell járnia. Abban az esetben ugyanis, ha az újabb áramszünet ugyan túlfeszültséggel jár, azonban a fogyasztó készüléke erre az esetre nem lett volna felszerelve ilyen szabályozóval, vagy a túlfeszültség nem haladta volna meg az üzletszabályzatban megjelölt mértéket, akkor az áramszolgáltatónak nem állt volna fenn a fizetési kötelezettsége. Ugyanígy nem számíthatott volna a fogyasztó a kára megtérítésére, ha nem igazolta volna szakemberrel, hogy a meghibásodásra a mértéken felüli túlfeszültség miatt került sor, vagy nem nyújtott volna be számlát, igazolva az általa a meghibásodás kijavításával összefüggésben kifizetett összeg nagyságát. Természetesen a fogyasztó jogos követelése nem csak a közvetlen javítási költségekre terjed ki, hanem az eseménnyel összefüggő, azzal ok-okozati összefüggésben lévő károkra és költségekre is. Ilyen lehet például, amikor egy mélyhűtő hibásodik meg a nyár kellős közepén és a benne tárolt élelmiszerek tönkremennek. Előfordulhat olyan eset is, hogy a készülék egyáltalán nem javítható. A statisztikák szerint a nyugat-európai országokhoz képest Magyarországon minden negyedik ingatlanra nem kötnek biztosítást a tulajdonosok. Az alapbiztosítások általában tartalmazzák a tűz- és elemi károk elleni biztosítást (villámcsapás, robbanás, felhőszakadás, vihar stb.). Az alapbiztosításon kívül pedig kiegészítő biztosítás is köthető az ingatlanbiztosítások mellé, például a fent említett áramkimaradás esetére is. Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és azt is, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt - mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet még korábban az ELMŰ Hálózati Kft. indított a Budapesti Békéltető Testület ellen. Az Ítélőtábla egyúttal azt is megállapította, hogy a szolgáltató nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. Ezért pedig helyes volt az a békéltető testületi döntés, hogy az áramszolgáltatónak meg kell fizetnie a fogyasztó 70.000 Ft-os és számlával is igazolt kárát. A Budapesti Békéltető Testület előtt nem gyakoriak azok a fogyasztóvédelmi vitás ügyek, amelyekben az áramszünet valamilyen kárt okoz a fogyasztók háztartásában. Ha ez megtörténik viszont, akkor az súlyos összegek kifizetésével járhat a panaszosra nézve. Először csak egy előre bejelentett áramszünetről volt szó, később viszont újra, már egy csattanás kíséretében ismételten lekapcsolták az áramot a fogyasztónál körülbelül húsz percre. Amikor az áram visszajött, a gázkazánja tönkrement és a teljes vezérlőpanelt ki kellett cseréltetnie egy erre szakosodott szerelővel. Rá is írták a javításról szóló 70.000 Ft-os számlára, hogy a meghibásodást túlfeszültség okozta. A fogyasztó ezt szerette volna kifizettetni az áramszolgáltatóval, de ott elutasították. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely megállapította, hogy a fogyasztó a számlával megfelelően bizonyította a felmerült kárát, és azt is, hogy ez a szolgáltató miatt következett be, hiszen azt túlfeszültség okozta. Emiatt pedig ajánlás született a javítás árának megtérítésére. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla immár másodfokon és jogerősen azt állapította meg, megalapozottan döntött a Testület amellett, hogy az áramszolgáltató fizesse meg a fogyasztónak a 70.000 Ft-os javítás árát. Mit tehet az a fogyasztó, akinél az áramszünet kárt okozott? Ha egy nem várt áramszünet miatt a fogyasztók otthonában valamilyen háztartási készülék vagy műszaki cikk, például hűtő vagy televízió meghibásodik, tönkremegy, akkor bizonyos esetekben felmerülhet az áramszolgáltató felelőssége. Nagyon fontos, hogy a szolgáltató előtt a felmerült kárt bizonyítani is kell! Erre megfelelő lehet például a javításról és annak összegéről szóló számla. Emellett azt is bizonyítani kell, hogy a meghibásodás oka valóban az áram visszakapcsolásakor keletkezett túlfeszültség volt. Ha a fogyasztó mindezeket igazolja, még akkor is viszont az áramszolgáltató kimentheti magát a kártérítés alól! Ehhez azt kell bizonyítania, hogy az áram visszakapcsolásakor a feszültség nem haladta meg az üzletszabályzatban rögzített mértéket és hogy a tönkrement készülék nem volt ellátva a megfelelő védelemmel a túlfeszültség ellen. A fentiek is jól jelzik, bármilyen fogyasztóvédelmi problémájuk van a fogyasztóknak, nagyon fontos a jogaik eredményes érvényesítéséhez az állításaik alátámasztása, általánosságban pedig a körültekintő, tudatos fogyasztói magatartás is. Amit állítunk, azt fontos, hogy tudjuk is bizonyítani! Ezt a megfelelő dokumentumokkal és bizonyítékokkal együtt lehet megtenni például már a békéltető testületi eljárásban, amely arra szolgál, hogy a fogyasztó és a vállalkozás ingyenesen, gyorsan, egyszerűen rendezze a vitás ügyet. Nem csak a Budapesti Békéltető Testület, hanem valamennyi, a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület előtt. Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt - mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet még korábban az ELMŰ Hálózati Kft. Az Ítélőtábla egyúttal azt is megállapította, hogy a szolgáltató nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. Ezért pedig helyes volt az a békéltető testületi döntés, hogy az áramszolgáltatónak meg kell fizetnie a fogyasztó 70.000 Ft-os és számlával is igazolt kárát. A Budapesti Békéltető Testület előtt nem gyakoriak azok a fogyasztóvédelmi vitás ügyek, amelyekben az áramszünet valamilyen kárt okoz a fogyasztók háztartásában. Ha ez megtörténik viszont, akkor az súlyos összegek kifizetésével járhat a panaszosra nézve. Először csak egy előre bejelentett áramszünetről volt szó, később viszont újra, már egy csattanás kíséretében ismételten lekapcsolták az áramot a fogyasztónál körülbelül húsz percre. Amikor az áram visszajött, a gázkazánja tönkrement és a teljes vezérlőpanelt ki kellett cseréltetnie egy erre szakosodott szerelővel. Rá is írták a javításról szóló 70.000 Ft-os számlára, hogy a meghibásodást túlfeszültség okozta. A fogyasztó ezt szerette volna kifizettetni az áramszolgáltatóval, de ott elutasították. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely megállapította, hogy a fogyasztó a számlával megfelelően bizonyította a felmerült kárát, és azt is, hogy ez a szolgáltató miatt következett be, hiszen azt túlfeszültség okozta. Emiatt pedig ajánlás született a javítás árának megtérítésére. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla immár másodfokon és jogerősen azt állapította meg, megalapozottan döntött a Testület amellett, hogy az áramszolgáltató fizesse meg a fogyasztónak a 70.000 Ft-os javítás árát. Mit tehet az a fogyasztó, akinél az áramszünet kárt okozott? Ha egy nem várt áramszünet miatt a fogyasztók otthonában valamilyen háztartási készülék vagy műszaki cikk, például hűtő vagy televízió meghibásodik, tönkremegy, akkor bizonyos esetekben felmerülhet az áramszolgáltató felelőssége. Nagyon fontos, hogy a szolgáltató előtt a felmerült kárt bizonyítani is kell! Erre megfelelő lehet például a javításról és annak összegéről szóló számla. A cikk eredetije a Mindennapi fogyasztóvédelem 2018/2. 2019. július 2. Előfordulnak áramszünetek még manapság is és ez valamely műszaki- vagy háztartási gépünk halálát is jelentheti. Mit tehetünk, ha visszajön az áram, de ezzel egyidőben például a hűtőnk azonnal tönkremegy a feszültségingadozás miatt?Felmerülhet az áramszolgáltató felelőssége, ha egy áramszünet után tönkremegy a TV-nk, hűtőnk vagy a mosógépünk. Azt jó tudni, hogy ha felmerül annak gyanúja, hogy a mérnöki berendezésünk életének az áramszünet vetett véget, akkor azt nekünk kell bizonyítani - figyelmeztet a Budapesti Békéltető Testület. Az áramszünet okozhat háztartási gépeinkben műszaki hibát vagy tönkre is tehető őket végleg. Ha ez előfordul, van mód a kártérítésre. Ha már nem lehet megjavítani a pórul járt gépet, akkor a vásárlást igazoló blokkot vagy számlát kell a panaszhoz csatolni, amelyben jól látható a termék eredeti ára. Ám ez esetben is be kell bizonyítani, hogy az áramszünet után létrejött túlfeszültség okozta gépünk meghibásodását. Mindezek után az áramszolgáltató feladata bebizonyítani hitelt érdemlően, hogy az áram visszakapcsolásakor a feszültség nem haladta meg az üzletszabályzatban rögzített mértéket és a tönkrement készülék nem volt ellátva a megfelelő védelemmel a túlfeszültség ellen. Budapest XI. és XIV. kerületében több helyen is elment az áram vasárnap, valószínűleg a hőség miatti túlfogyasztás állhat a háttérben. Az Index egyik olvasója jelezte a szerkesztőségnek, hogy vasárnap 20 óra óta Budapest XI. és XIV. Elmondása alapján az E.ON ügyfélszolgálata szerint akadozik az érintett területeken az áramfogyasztás, valószínűsíthetőleg a kánikula okozta túlfogyasztás miatt. A XXI. Az elmúlt napok tartós, extrém hőhulláma érezhetően növeli a villamosenergia-hálózat terhelését, ami az átlagosnál lényegesen több üzemzavart eredményez Budapest és Pest vármegye területén.
Power surges: What homeowners need to know
Hogyan történik a kárigény érvényesítése?
A fogyasztó a felmerült kárt bejelentheti az áramszolgáltatónál, a javításról szóló számlát és a készülékek vásárlásának igazolását csatolva. A bizonyítás alapja a túlfeszültség okozta meghibásodás megállapítása, valamint az, hogy a feszültségrögzített mértéke nem lépte túl a szerződésben meghatározott értéket. Ha ezeket sikerül bizonyítani, felmerülhet a kártérítés lehetősége, de a szolgáltatónak is lesz feladata: meg kell mutatnia, hogy a túlfeszültség és a kiégett készülék közötti okszerű összefüggés fennáll-e. A békéltető testületi eljárás gyors és ingyenes módja lehet a vita rendezésének. Emellett a bírósági út is igénybe vehető, ha a felek nem értenek egyet a testületi döntéssel. A fogyasztó erőfeszítéseinek és bizonyítékainak összegyűjtése növeli esélyeit a megfelelő kárkifizetésre. Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt. A cikk eredetije a Mindennapi fogyasztóvédelem 2018/2. 2019. július 2.
Gyakorlati tanácsok a fogyasztóknak
- Őrizze meg a vásárláskor kapott blokkokat és számlákat, mert ezek a bizonyítékok az áramszünet miatti kárigény megalapozásához szükségesek.
- Dokumentálja a feszültség alapján bekövetkezett meghibásodás jeleit és a termékek állapotát a visszakapcsolás után.
- Értesítse az áramszolgáltatót a kárról és kérje a kivizsgálást a szakértői véleményekkel együtt.
- Jelentkezzen békéltető testületnél, ha gyors és költségmentes rendezést szeretne, és minden releváns dokumentumot csatoljon.
tags: #hajszarito #tonkrement #aramszunet