Egyesületet legalább 10 fő tag hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létestő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell. Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet kell felvenni és a bejegyzéshez mellékelni.
2014. március 15. után nem kötelező az egyesület alapításához alakuló közgyűlést tartani, az új szabály szerint az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. 1. A jelenléti ívet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy legalább 10 alapító tag együttesen jelen volt az alakuláskor. Ezt aláírással kell igazolni és a jelenlévők neve, lakcíme mint azonosító adat szükséges (tehát név, lakcím, aláírás). A lista nem nyilvános, azt a bíróság nem hozza nyilvánosságra, és a bejegyzéskor sem küldi vissza, tehát egy hiteles másolatot készítsünk róla. Amennyiben nem alakuló közgyűlésen fogadták el a tagok az alapszabályt, úgy jelenléti ívre nincs szükség; 2. Az elfogadott alapszabályt, amelyről szintén legyen másolatunk; 3. Amennyiben a tagok alakuló közgyűlésen fogadták el az alapszabályt, úgy az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvet, amely eredeti példányát szintén nem küldi vissza a bíróság, tehát erről is legyen hiteles másolatunk vagy még egy eredeti példány; 4. a jogszabály szerinti kérelem nyomtatványt kitöltve és képviselő által aláírva. Amennyiben elektronikus utat választja a szervezet a bejegyzésre, a nyilvántartásba vételi kérelmet elektronikusan tölti ki a képviselő. A jogszabály tételesen felsorolja, milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez: 2011. évi CLXXXI. Tv. A fenti dokumentumokat a székhely szerint illetékes megyei törvényszék, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. Ha rossz törvényszékhez adjuk be az iratokat, akkor a bíróság hivatalból továbbítja a megfelelő helyre a képviselő egyidejű értesítése mellett. 2015. január 1. után az alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus uton nyújtják be a kérelmet és kommunikálnak a bírósággal. Papír alapú esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén az Ügyfélkapun (ÁNYK szoftver segítségével) adja be a szervezet a kérelmet. A nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig elektronizálva, minősített elektronikus aláírással adjuk be. Egy okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval. Mindezeket egy példányban kell benyújtani és mindenből legyen nálunk is legalább egy teljes hitelesített másolat sorozat. Támogasd a nonprofit.hu-t! Ha fontos neked, hogy minél több friss, releváns és nélkülözhetetlen tartalom eljusson a civil szervezetekhez, járulj hozzá a nonprofit.hu működéséhez. Az alakuló ülés időpontjától számított 30 napon belül forduljunk a bírósághoz a bejegyzés érdekében, mert ennyi a különböző okmányok „érvényességi” ideje. A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz ha a bejegyzési kérelemben a képviselő ezt kéri. Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi. Ez a cikk a nonprofit.hu tudásbázis része - kérjük, hivatkozzon ránk forrásként. / This article is part of nonprofit.hu knowledge base. Please refer to nonprofit.hu as source of content. Egyesületet legalább 10 fő tag hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létestő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell. Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet kell felvenni és a bejegyzéshez mellékelni. 2014. március 15. után nem kötelező az egyesület alapításához alakuló közgyűlést tartani, az új szabály szerint az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. 1. A jelenléti ívet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy legalább 10 alapító tag együttesen jelen volt az alakuláskor. Ezt aláírással kell igazolni és a jelenlévők neve, lakcíme mint azonosító adat szükséges (tehát név, lakcím, aláírás). A lista nem nyilvános, azt a bíróság nem hozza nyilvánosságra, és a bejegyzéskor sem küldi vissza, tehát egy hiteles másolatot készítsünk róla. Amennyiben nem alakuló közgyűlésen fogadták el a tagok az alapszabályt, úgy jelenléti ívre nincs szükség;2. Az elfogadott alapszabályt, amelyről szintén legyen másolatunk;3. Amennyiben a tagok alakuló közgyűlésen fogadták el az alapszabályt, úgy az alakuló ülésről készült jegyzőkönyvet, amely eredeti példányát szintén nem küldi vissza a bíróság, tehát erről is legyen hiteles másolatunk vagy még egy eredeti példány;4. a jogszabály szerinti kérelem nyomtatványt kitöltve és képviselő által aláírva. Amennyiben elektronikus utat választja a szervezet a bejegyzésre, a nyilvántartásba vételi kérelmet elektronikusan tölti ki a képviselő. A jogszabály tételesen felsorolja, milyen dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez: 2011. évi CLXXXI. Tv. A fenti dokumentumokat a székhely szerint illetékes megyei törvényszék, a fővárosban pedig a Fővárosi Törvényszékhez kell benyújtani. Ha rossz törvényszékhez adjuk be az iratokat, akkor a bíróság hivatalból továbbítja a megfelelő helyre a képviselő egyidejű értesítése mellett.2015. január 1. után az alapítványok és egyesületek választhatnak, hogy papír alapon vagy elektronikus úton nyújtják be a kérelmet és kommunikálnak a bírósággal. Papír alapú esetében a dokumentumok személyesen bevihetők az illetékes bíróságokhoz vagy postán ajánlott tértivevényes módon is beküldhetők. Elektronikus benyújtás esetén az Ügyfélkapun (ÁNYK szoftver segítségével) adja be a szervezet a kérelmet. A nyilvántartásba vételi kérelmet az elektronikus űrlapon, a többi, fent felsorolt csatolt dokumentumot pedig elektronizálva, minősített elektronikus aláírással adjuk be. Egy okirat akkor tekintendő elektronikus okirati formába átalakítottnak, ha az okirat elektronikus másolatának képe megegyezik a papír alapú okiratéval.Mindezeket egy példányban kell benyújtani és mindenből legyen nálunk is legalább egy teljes hitelesített másolat sorozat. Támogasd a nonprofit.hu-t! Ha fontos neked, hogy minél több friss, releváns és nélkülözhetetlen tartalom eljusson a civil szervezetekhez, járulj hozzá a nonprofit.hu működéséhez. Az alakuló ülés időpontjától számított 30 napon belül forduljunk a bírósághoz a bejegyzés érdekében, mert ennyi a különböző okmányok „érvényességi” ideje. A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz ha a bejegyzési kérelemben a képviselő ezt kéri. Az adószámot és a statisztikai számjelet az adóhatóság és a KSH közli a bírósággal, amely azt hivatalból, elektronikus úton bejegyzi. Ez a cikk a nonprofit.hu tudásbázis része - kérjük, hivatkozzon ránk forrásként.
A sportegyesületek felépítése és alapításának jogi háttere
A klasszikus értelemben vett sportklubok legnépszerűbb jogi formája hazánkban az egyesületi struktúra. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Rendeltetési célja a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Nézzük meg közelebbről legfontosabb ismertetőjegyeit.
Egyesületet minimum 10 fő hozhat létre akként, hogy az alapító tagok a szervezet megalakulását kimondják, közös céljukat rögzítő alapszabályát megállapítják és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztják. Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon rendelkezésre bocsátása az egyesület alapításához nem szükséges, azonban csak a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzését követően kezdheti meg érdemi működését. Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.
Sportegyesületben tag magyar és külföldi állampolgár egyaránt lehet, sőt, akár egy jogi személy is az egyesület tagjává válhat, amennyiben az alapszabály ezt nem zárja ki. Attól függően, hogy ki mennyire szeretne részt venni az egyesület mindennapi munkájában, többféle tagsági viszony is kialakítható. A rendes tag jogai és kötelezettségei a rendszerben teljesek, a pártoló tag vagyoni hozzájárulást biztosít, viszont nem rendelkezik a rendes tag széleskörű jogosítványaival, a tiszteletbeli tag pedig korlátozott befolyással támogatja az egyesületet.
A tagsági jogokat a természetes személyek alapvetően személyesen gyakorolhatják, de az alapszabály lehetővé teheti a tagsági jogok képviselő útján történő gyakorlását is. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, míg az egyesület operatív vezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
A sportegyesületre vonatkozó külön rendelkezések között kiemelkedő, hogy az ilyen szervezeteknél az alapszabályt és a belső szabályokat összhangba kell hozni a sporttörvénnyel és az illetékes jogszabályokkal. Az általános szabályokhoz képest a hatályos Sporttörvény speciális követelményeket támaszt az ilyen entitásokkal szemben. A sportegyesületnél az általános közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, és meg kell tárgyalni a következő év pénzügyi tervét, illetve el kell fogadni az előző év beszámolóját. Az egyesület továbbá nem alapítható elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatására, de a cél megvalósításával összefüggő gazdasági tevékenység végezhető, kiegészítő jelleggel.
Az ágazati törvény rögzíti, hogy a sportegyesület sporttevékenységéhez kapcsolódó kereskedelmi tevékenység csak kiegészítő jellegű lehet. A nagyobb sportegyesületeknek lehetőségük van önálló jogi személlyé nyilvánítani önkormányzati vagy sportági alosztályaikat. A közhasznú tevékenységet folytató sportegyesületek számára a közhasznú jogállás megszerzése további előnyökkel járhat, például adókedvezmények formájában. A civil szervezeteket a bíróság legkésőbb a kérelmük beérkezésétől számított hatvan napon belül nyilvántartásba veszi, a sportvállalkozásoknál pedig a cégeljárási szabályok az irányadóak.
Az iroda alapító ügyvédje sportjogi szakjogász (LL.M.) releváns gyakorlattal rendelkezik népszerű sportklubok és nemzetközi szinten elismert sportolók komplex jogi támogatásában. Egyesületet alapítani tehát megérheti jogi segítséggel vagy anélkül is, de a szakmai tanácsokat érdemes igénybe venni. Az alapításban érdekelt szervezetek számára a jogi szakmai támogatás segíthet az alapszabály pontos megfogalmazásában és a nyilvántartásba vételi eljárás gördülékeny lebonyolításában.
Gyakorlati útmutató az alapításhoz
- Előkészítés: készítsük elő az alapszabályt a jogi keretek figyelembevételével, és határozzuk meg a célokat, a székhelyet, a tagdíjat és az első vezető tisztségviselőket.
- Névhasználat és jóváhagyás: amennyiben a név tartalmaz településnevet, kérjük a névhasználati engedélyt az önkormányzattól.
- Dokumentáció összegyűjtése: alakuló közgyűlés jegyzőkönyve, jelenléti ív, tagnévjegyzék, tisztségviselők kötelező nyilatkozatai, és szükség esetén felügyelőbizottság létrehozásának dokumentumai.
- Beadás módja: történhet elektronikus úton (ügyfélkapu és ÁNYK segítségével) vagy személyesen a törvényszéken. Dátumozás és formai követelmények szigorúak, minden dokumentumnak hiteles másolattal kell rendelkeznie.
- Bejegyzés és adószám: a bejegyzéshez szükséges végzés kiadása után az adószám és a statisztikai számjel megállapítását a bíróság vagy adóhatóság intézi, szükség esetén elektronikus úton történik a bejegyzés.
Ha minden rendben zajlik, néhány hét alatt megkapható a bejegyzési végzés. A bejegyzés után a szervezet az adószámot automatikusan megkapja, és hivatalos keretek között megkezdheti működését. Az alapító okirat és a jegyzőkönyv hiteles másolatait őrizni kell, mert a bíróság részére is ezeket kell benyújtani a nyilvántartásban történő elismeréshez.
