Hunyadi Mátyás király 1490. április 6-án halt meg Bécsben. Halála után rögtön olyan hírek szálltak fel, hogy elképzelhető, hogy megmérgezték. Utolsó napjainak, óráinak eseményeit történetírója, Antonio Bonfini örökítette meg. Fraknói Vilmos történész Mátyás-monográfiájának írásakor 1889-ben megkérte Korányi Frigyes professzort, hogy a korabeli források által leírt tüneteket megvizsgálva mondjon véleményt Hunyadi Mátyás halálának okairól. Korányi megállapította, hogy a leírások kevésbé mérgezésre, inkább agyvérzésre utalnak. Korányi szakvéleménye Fraknói Vilmos hagyatékával került a Magyar Országos Levéltárba. Két mai történész, Kubinyi András és E. Kovács Péter is valószínűtlennek tartja a mérgezést.
A halál körülményei és a leírások
Mátyás király Bécsben látszólag jól volt, de március 12-én Bakócz Tamás királyi titkár eladományozta bécsi házát. Április 4-én virágvasárnap reggelén Nagylucsei Orbán kincstartóval összefutottak a pénztár kérdésében, de Orbán közölte, hogy nincs elég a pénztárban. A király részt vett a virágvasárnapi szertartáson, majd a gyomra problémái miatt hálószobájába vonult, ahol állítólag agyvérzés érte. A következő nap már beszélni sem tudott, végül április 6-án meghalt. Bonfini szerint halálát a belső roham és jövendő bűnbánat jelei is kísérték, és halála után számos előrejelzés és jel volt megfigyelhető, mint például a Duna áradása és a Budán őrzött oroszlánok halála.
Korányi Frigyes véleménye Mátyás haláláról az volt, hogy az égi jelek és betegségek ellenére az állapotának súlyosbodása, a köszvény és egyéb betegségek miatt hamarosan bekövetkezett a halál. A belgyógyász szemlélet szerint Bonfini leírása alapján agy-gutaütés állhatott fenn, amit a köszvényből vezette le. Dr. Herwig Egert 1982-ben ezt megkérdőjelezte, és a mellkas vagy gyomor súlyos megbetegedésére utalt, de a mérgezés sem kizárt. A szakértők szerint Beatrix érdekében állt volna a halál, de a pontos igazság talán soha nem derül ki. Utólagos megközelítés szerint ésszerű látni, hogy Mátyás már súlyos beteg volt, és halálának oka talán a természetes halál volt a legvalószínűbb.
Bonfini és a halál körülményei a korszakban
Az 1490-es évek eseményeiben Bonfini közvetítésével rögzített jelentések szerint Mátyás utolsó óráiban gyomrában egy gömb jelent meg, és torka felé tartó roham következett be. Bonfini megemlítette, hogy a király hamvai között több jel is utalt a halálra, és a halálát a budai koronázási hagyományokkal is összefűzték. Más forrásokból tudható, hogy a halála utáni pletykák Beatrix ellenséges viszonyát, illetve a mérgezés lehetőségét felvetették, ám a legtöbb történész ezt valószínűtlennek tartja.
Hunyadi Mátyás élete és uralkodása
Mátyás király 1458-tól uralkodott, és hosszú távú bel- és külpolitikai tevékenységével számos nézetben ellentétes véleményt váltott ki a kortársak és az utókor körében. Politikai tevékenysége során megpróbálta megszilárdítani hatalmát, és támogatásokat gyűjtött a belső erők hajszájában. Személyisége vitákat fodrozott, és bár például adóztatásai és erőfeszítései miatt kritika érte, volt olyan állítás is, amely szerint felismerte a Kelet-Közép-Európa fejlődésének irányát a perszonáluniók felé. Hatalmas adókat vetett ki, és gyakran ellentmondásokkal találta magát szemben, de egyes nézetek szerint sikerült hatalmát hosszú távon stabilizálnia, miközben külföldi támogatást és belső koalíciókat is kialakított.
A király koronázására és az uralkodói hatalom gyakorlására vonatkozóan a történelmi források alapján a fiatal Mátyás 1458-ban nagykorúként intézkedett, és már a korai éveiben elkezdte kiadni az adományokat és a külpolitikai döntéseket. A belső ellenfelek között Szilágyi Mihály, Garai László nádorság és Újlaki Miklós is felmerült, és a kezdeti belső konfliktusok ellenére Mátyás képes volt hosszú távon erős pozíciót kiépíteni. A fegyveres és diplomáciai útvonalakon végzett tevékenysége, valamint Itáliában beszélt humanista kapcsolatai is hozzájárultak ahhoz, hogy Itália és a közép-európai államok udvarai felé nyisson számára utat. A korszak politikai dinamikáját tehát a személyes képességek, a narratívák és a nemzetközi kapcsolatok összefüggései határozták meg.
Biografikus adatok rövid összefoglalása
Mátyás Lombard festői portréjában is megjelenik, és a magyar királyok történetében a Corvin Mátyásként ismert alak a legjelentősebb alakok közé tartozik. Koronázása Székesfehérváron történt 1464-ben, és 1469-tól Cseh Királyként, 1486-tól Ausztria főhercegeként uralkodott. Élete végéig a Corvin bust történelmi hősévé vált, akinek öröksége tovább él a népmese- és monda világában. A halál után így alakultak ki a különböző magyarázatok és legendák, amelyek a zenedai történetírók és későbbi kutatók interpretációit is meghatározták.
Részletek a forrásokról és a kutatókról
Kubinyi András és E. Kovács Péter véleménye szerint a mérgezés lehetősége valószínűtlen. Korányi Frigyes értelmezése pedig a halál okának felvetését tekinti a legvalószínűbbnek, miközben Herwig Egert is megfontolta a leírás pontatlanságait. A történészek hangsúlyozzák, hogy a halál oka akkor sem határozható meg egyértelműen, ha több forrásból is következtetnek rá, és a rendelkezésre álló adatok alapján a természetes halál tekinthető legvalószínűbbnek.

Koronázási és öröklési körülmények
A halál következtében kihalt a Hunyadi-család ága, és a trónért folytató törvényes folyamok között új oppozíciók és történeti legendák alakultak ki. A Halálesé napját követő napokban megjelentek olyan pletykák, melyek Beatrix királyné érdekellen eszmei összeesküvéshez kapcsolták a halált, de a történészek ezt is ellentmondó források alapján vitatják. A halál körüli fényképezések és elemzések azonban megmaradnak a korabeli tudósításokkal egyetemben, és a korszakot érintő történeti események értelmezésénél ezek együtt értelmezhetők.
Az utókor értelmezése
Az utókor megítélése szerint Mátyás uralma kettős véleményt keltett: egyesek úgy látják, hogy látott és tudatos terjeszkedést folytatott a nyugati irányultság és az állam egységének megvédése érdekében, mások pedig az orvosi és gazdasági tevékenységért is kritikával illették őt. A történészek végül általában abba az állásfoglalásba érkeznek, hogy Mátyás király személye összetett figura volt: ambíciók és megfontoltság, adók és reformok, katonai aktivitás és diplomáciai törekvések keveréke. A halál okáról folytatott viták pedig tükrözik, hogy a középkori történetírás mennyire érzékeny volt a személyes intrikákra és a politikai motivációkra.
A magyar király, akinek halálával odaveszett az igazság | Mátyás Király Életének TELJES Története
Mátyás király személyisége és uralkodói stílusa a kortársak körében is ellentmondásos volt: egyesek bírták vele az erős államhatalmat és a reformokat, mások pedig a nyugati kapcsolatok és adóztatás miatt kritizálták. A halála azonban lezárta a Hunyadi-birodalom egyik meghatározó korszakát, és a magyar történelemben a Corvin-kor lezárásaként értelmezhető.
Megjegyzés: A mellékelt források a korszak rekonstruálásához szükséges adatok jelentős részét adják, és a kutatók között fennálló véleménykülönbségek is ezt a bizonytalanságot tükrözik.