A kutatók a zajszennyezésnek a tengeri élővilágra, elsősorban a halakra gyakorolt hatását tanulmányozták.
Mart Piculin biológus szerint az akusztikai szennyezés elől nincsen menekvés.
A halak egyetlen hajó zajától is megsüketülhetnek.
Az Adriai-tengert pedig szünet nélkül szelik a hajók.
A hullámok feletti és alatti zaj olyan méretet öltött, hogy a halakat megakadályozza a kommunikációban.
Nem hallják a halak egymást a zajtól.
A vizsgálatban részt vevő kutató az olasz sajtónak elmagyarázta, hogy a halak igenis beszélnek egymással.
A zaj megakadályozza a halak egymással való kommunikációját komoly nehézségeket teremtve az udvarlásban és a szaporodásban is.
Az Echeneis naucrates nevű halfaj világszerte előfordul a trópusi vizekben.
Ez a hal általában 66 centiméter hosszú, de akár 110 centiméteresre is megnőhet.
A legnehezebb kifogott példány 2,3 kilogrammot nyomott.
A hátúszóján 32-42 sugár, míg a farok alatti úszóján 29-41 sugár ül.
A korallzátonyok közelében él, 1-50 méteres mélységek között; olykor a brakkvízbe is beúszik.
Egyaránt megtalálható a partok közelében és a nyílt óceánban is.
Gyakran a cápák, ráják, nagy csontos halak, tengeri teknősök, delfinfélék és más cetek testére tapadva viteti magát.
Néha hajókra tapadva is megfigyelték.
Az úszó embereket is követi; egy beszámoló szerint egy ilyen hal rátapadt egy búvár lábára.
Kisebb halakkal táplálkozik, de bele kostól a gazdaállata táplálékába és megeszi annak élősködőit is.
Ennek a remoraszerű halnak csak kismértékű a halászata.
A sporthorgászok és a városi akváriumok is kedvelik.
Elterjedésének egyes részein az emberek a cápák és ráják halászatakor használják fel.
A halász átszúrja az Echeneis naucrates farokúszótövét és zsinórt húz át rajta, ezután visszaengedi a vízbe.
Csökkentenék a tengeri zajszennyezés mértékét az európai vízekben
A hajók rendkívül hasznavehetőnek bizonyultak az utazás során.
Az ember a sziklába vájt raktárban talált kincseket.
A jégorgona építményét csak óvatosan lehet megbontani.
A dinornis szügyéből szálkás, de barna és porhanyó hús került elő.
A mastodon kiszabadítása után egy darabja elfogyasztásra került.
A jég hátán álló világban a tenger alatti élet is lehetséges.
Az ember a jég alatti barlangokban kincseket fedezett fel.
Az ősember által elfogyasztott húsok még mind a mai napig épen megmaradtak.
A hajótöröttek ösztöne arra sarkallta az embert, hogy újabb expedícióra induljon.
A hajó roncsai között a túlélők élelmet találtak.
Az emberi leleményesség segítette a túlélőket a nehéz körülmények között.
A hajó fedélzetén a hideg 28 fok volt, a szabadban pedig 32 fok.
A jég alatti barlangok titokzatos világot rejtettek magukban.
A tudósok a zajszennyezésnek a tengeri élővilágra gyakorolt hatását vizsgálták.
A halak egyetlen hajó zajától is megsüketülhetnek.
Az Adriai-tengert szünet nélkül szelik a hajók, ami megzavarja a halak kommunikációját.
A zajakadályok nehezítik a halak udvarlását és szaporodását.
Az Echeneis naucrates, vagy remora, gyakran tapad más tengeri élőlényekhez, sőt hajókhoz is.
Ez a halfaj kisebb halakkal táplálkozik, de elfogyasztja gazdaállata élősködőit is.
A remorát sporthorgászok és akváriumok is kedvelik, egyes helyeken pedig halászathoz használják.
A hajótöröttek ösztöne arra sarkallta az embert, hogy újabb expedícióra induljon.
A hajó roncsai között a túlélők élelmet találtak.
Az emberi leleményesség segítette a túlélőket a nehéz körülmények között.
A hajó fedélzetén a hideg 28 fok volt, a szabadban pedig 32 fok.
A jég alatti barlangok titokzatos világot rejtettek magukban.
Az ember a jég alatti üregekben kincseket fedezett fel.
A jégorgona építményét csak óvatosan lehet megbontani.
A dinornis szügyéből szálkás, de barna és porhanyó hús került elő.
A mastodon kiszabadítása után egy darabja elfogyasztásra került.
A jég hátán álló világban a tenger alatti élet is lehetséges.
Az ember a jég alatti barlangokban kincseket fedezett fel.
Az ősember által elfogyasztott húsok még mind a mai napig épen megmaradtak.
A tudósok a zajszennyezésnek a tengeri élővilágra gyakorolt hatását vizsgálták.
A halak egyetlen hajó zajától is megsüketülhetnek.
Az Adriai-tengert szünet nélkül szelik a hajók, ami megzavarja a halak kommunikációját.
A zajakadályok nehezítik a halak udvarlását és szaporodását.
Az Echeneis naucrates, vagy remora, gyakran tapad más tengeri élőlényekhez, sőt hajókhoz is.
Ez a halfaj kisebb halakkal táplálkozik, de elfogyasztja gazdaállata élősködőit is.
A remorát sporthorgászok és akváriumok is kedvelik, egyes helyeken pedig halászathoz használják.
A hajóról kitelt minden, a tárgyhoz hozzányúltak.
Az árboczra felmászva a tenger távoli látványában gyönyörködhetett az ember.
A polgártársak szánkázni szerettek volna, így az ember segített nekik.
A Serenissime odaült a hátam mögé és a vállamra tette a fejét.
A korbács jól rávert a társakra, akik kényesen szűköltek.
A számítás igen természetes volt, hogy a társak vele szánkázni akartak.
A Zichy-előfok felé tartva az ember jó előjelnek vette a gyönyörű északfényt.
A rezidenciában rendkívül hasznavehetőnek bizonyult az ember leleményessége.
A medve-nemzetség tanyáján az ember megtalálta, amit keresett.
A mammut be a jégbe!
A barlangban az ember menekülni próbált a veszély elől.
A jég megrepedezése és rétegenkénti fölválása a tengerözön betöltötte a repedéseket.
A gyors elpárolgás által támadt a jég.
Az ember a jég hátán állva a jégen alul a tengert látta.
A medvék még nincsenek megszelídítve, de az ember parancsolni tud nekik.
A természetes gondolatsegítette ki az embert a bajból, a siker bámulatos volt.
A templom falai, oszlopai, boltozata, talapja jégből voltak.
Az árnyék benne smaragd és ultramarin.
A portikusán át látni lehetett egy barlangoldalba.
A barlangban végtelen kincsek voltak, melyek még osztályozva nincsenek.
Az özönvízelőtti világ csodaállatainak körrajzai tüntek elő.
Ezeknek a húsa még mind megehető.
Az ember a megmérhetlen éléstárból szolgálni tudott minden falatot.
A tömör jégsziklából az emberi munka a darabokat kivágta.
Keserves szolgálat volt, de a többi ember nem jutott hozzá.
A málhák tetejébe tett tűz szította az élelmet.
A polgártársakat tiszteletteljes távolban tartotta a tűz.
Az ember a mastodon kiszabadítása után annak félczombját levágta.
A lámpásnak egy odairányítása is elég volt.
A mastodon talpát megkóstolta az ember, de rágni kellett, mint a kautsukot.
A medvék megrareyzottak, és az ember kielégítette őket.
Az előfogat egyéniségei darabokat kaptak.
Az ember a publicum iránt kötelezte magát.
Az ember a hídra vontatta fel szánját.
Az utcáról az emeletbe a hideg 28 fok volt, a szabadban 32.
A barlang fenekét sík jégtalaj képezte.
A muzeumot világított be a rendezetlen gomoly.
A szörnyetegek labyrinthjában az embernek szárnyaik voltak hozzá.
A dinotherium és az anoploterium húsa csak a medve fogának való.
A vadkan, szarvas és a szügyéből kivágott darab mind felfedezés miatt volt.
A repülő szörnyeteg denevérszárnyakkal volt összekötve.
Ez a faj az egyetlen, melynek zsírja van.
Az íze a sültnek megnyerő volt.
A tapintása elárulta hájtermő minőségét.
A bőr pergamen volt, és a késnek is engedett.
Az ember sietett leleményével vissza a katlanomhoz.
A lábáról a fertelmes pézsmaszag eltűnt, ez az őspecsenye pézsmaszagú volt.
A gyomra tiltakozott a bekebleztetés ellen.
A pézsmaszagú húsból az ember nem volt képes lenyelni egy falatot sem.
Az ember egy akkora, mint egy nagy dísztök.
A kiásott tök tartalma egészen szilárd tömeg volt, mint a sajt.
Az íze nem volt rossz, de vegyítve volt.
A földbe elásva valami sajttömeggé idomult át.
Ez a delicatesse csak a gazdagok ehetik.
A jégorgona építménye csak csinján bontható meg.
A dinornis szügyéhez való hozzájutás nehéz volt.
A hús szálkás, mint az ősemlősöké; de barna és porhanyó.
Az ebből kijövő illat pompás étvágygerjesztő szag volt.
Ebből sem csinálhatott gulyáshús conservet.
A dinornis-tojás és a pterodactylus szalonna is a lakoma része volt.
Az ursus peleos húsát és különösen a talpát inyencségnek tartják.
Az óriás medvetalp a papinfazékba került.
A főtt étel nem volt émelyítő, sem undorító.
Az ember a hajótöröttek ösztönét követte.
Az eltávozottak szerencsésen hazaérkeznek.
Egy újabb éjszaksarki expedíció indult az elhagyott Tegetthoffról.
Az ember tudta, hogy innen visszajuthat a hajóra.
Talán hírt adhat magáról.
Főzött, és még milyen illatú süteményeket!
A pecsenyeszag együtt az embert is megbőszíti!
A nemzete közt kitört a forradalom!
Nem használt már a jégoszlopokkal való harangozás.
Az ember a gépével felvontatta magát a hídra.
A bomlott medvei rendet tudta állítani.
A róka fajzatnak csetlett-botlott.
A lámpafény sem volt már rájuk hatással.
A konczokat fel sem vették.
Egy medve mégis felismerte az embert, ez volt a szegény Bábi.
A medve a trónjáról szaladt a társa után, üldözői a sarkában.
Az ember kénytelen volt megkönyörülni rajta és megállította a gépet.
A medve gondolkozott sokáig, és egyenesen leugrott az emberhez a hídról.
A gép kötelei a medve súlyát nem bírták volna el.
Az önfeláldozás mentette meg az embert.
A medve a lovagként ellenfelei fejére, két hátulsó lábára felállva.
A keskeny híd miatt a medve nem fért hozzájuk.
A medve csak szemtől szemben engedett nekik teret foglalni.
Amikor a gép kötelei utánahullottak, a medve elrágták a kötelet odafenn.
Gazdag kárpótlásul szolgált a leesett három medve, természetesen mind agyonzúzták magukat.
Ez már friss hús volt.
A vándornépének sem hullottak le az égből a pusztában!
Ez tiszteletreméltó fájdalom volt.
A friss húst szabad volt megenni.
Az ember műértőleg feldarabolta.
E naptól fogva pompásan élt ide alant.
A kannibalizmus lett volna, ha nem eszik meg a friss húst.
Az ember félt attól, hogy mikor kel fel a lakomához.
A medve nyögött keservesen, és lefeküdt a jéglapra.
A medve úgy ragaszkodott az emberhez, mint egy kutya.
A medve fogságra ítélve lett.
A barlang falait egy üvegcseréppel kezdte bontani az ember.
Egész nap égni hagyták a tüzet, rakva rá a húshasábokat.
A zerus fokon felüli hőmérséknek kellett rá hatni.
Az embernek útat kellett törnie e jég alhambrában.
Esésében több rendbeli szerencséje volt.
A barlang fenekére bukott le, valami tükörsima pályán.
Biztosan összetörte volna magát, ha nem így történik.
A barlangba egy alagút vezetett, mely egy mélyebben fekvő barlangba vezetett.
A nagyobb üregek száma tizenhárom volt.
A raktár mészsziklába volt vájva.
A patak csergedezett az egész folyosón végig.
A patak olvadmánya volt az, mészliszttel vegyülve.
A sikamlós út a sziklába vezetett.
A nyolcz fokú melegség a patakból származott.
Malachitdarabok több száz mázsányi nagyságban.
Egész fal ez már, kápolnát lehetne belőle faragni.
A selene réz dendrit alakzatban, mint fák, szétágazó bokrok.
A tó tökéletes sötétkék volt.
Az embernek nem volt kedve a bőrét kékre festetni.
Az asbestréteg felfedezése gondolatot ébresztett.
A kristályok más fajai is találhatók szoktak lenni.
A tremolit anyag, vagy "hegyi para", selymes volt.
Az agyagréteg következett.
Az embernek elővigyázattal kellett volna a munkát folytatnia.
Az ember először azt hitte, hogy álmodik.
A medve ráspollyal borotválta magát.
A medve még nem nagy adagban szívta be a chloroformot.
A medve addig jött, a míg az emberre talált.
A világosság a sötétben a fénymágnesekből származott.
Az ember nem tudta, hogy merre van előre, merre hátra a sötétségben.
A tűzszerszám az orrával az oldalbordák közé taszította.
Az ember okosabban fogott hozzá a munkához.
A tutajt a medve centiméterrel nyomta alább.
A medvét már nem lehetett felvenni a tutajra.
Nem lett volna nehéz, ha csak egy evezője lett volna az embernek.
A tutaj a sziklafalig ment, és épen a barlang nyílásánál kötött ki.
A tutaj ott hagyhatta, a hol volt.
Nincs más, ami azt innen tovább vigye.
Az ember ismét visszapillantott a barlang tulsó oldalára.
Rémülettől a bundája gyönyörű szép buzavirágszínnel pompázott.
Ez egy csoda volt!
A rémség és bámulat minden erejét elvette az embernek.
A medve nem ijedt meg a lámpástól.
A medve egyenesen az emberre rohant.
A medve később mind jobban hátra szorította az embert.
Itt nagy könnyebbségére volt a medve barátsága.
Az embernek magának kellett vesződnie.
A medve bámulatos erővel bírta át az akadályokat.
Mikor az ember leült étkezni, a medve csak nézte.
A medve konzervje medvehúsból volt.
A konzervet sokáig elkoplalták vele.
A hévmérő annál lejebb szállt.
A szűk folyosón terjengő melegkisugárzást a barlang elnyelte.
Egy más tünemény lepett meg az embert.
A barlang feketesége jellemezte a barlangot.
Az ember a medvével a hátán jutott be a barlangba.
A medve beleegyezni látszott.
Az ember nem tudta, hogy miért festette be magát feketére.
Sajátszerű állati iszonyodást gerjesztett.
Keserves fáradság volt az.
Az ember megosztotta a medvével az ételt.
A medve újra felélénkült.
A medve gyönyörű tornász volt.
A medve derekához volt hurkolva.
Az ember leült étkezni.
A medve lenyalogatta a pterodactiluszsírt.
Ez egy olyan utca volt, a honnan nem lehetett tovább menni.
A csillámpalán keresztül nem vezet sziklafolyosó.
A "hegykristálypincze" alakult benne.
A kalapácsütésre a börtön fala siketen visszhangzott.
Az ember követ dobott a tó közepébe.
Az ember a kemény kövön keresztül ment, mint a vas a nedves agyagon.
Minden állati organismusnak el kellett pusztulni.
Az ember hanyatt esett a medvével, de ez nem történt meg vele.
A levegő hőmérséklete folyvást négyfokú lehetett.
Az ember nem tudott mozdulni, de eszméleténél volt.
A kettős légáramlat volt az oka, hogy az ember nem tudott mozdulni.
Az áramlat kiegyenlítette egymást.
A szél a csillámpala-rétegben is nagy változást idézett elő.
A lapjai egy szerteszét ágazó labyrinthot képeztek az ember előtt.
A medve ment elől, barlanglakó volt.
A medve a sötétben is látott.
A földi csoda az emberen rémületesen és háttal visszafelé keresztül iramodott.
A földi csoda megvilágított volt.
A földi csoda a második volt a világon.
A Mosaesaurus csontvázát a kutatók találták meg.
A halak és hajók közötti együttélés nem kizárt.
A halak egyetlen hajó zajától is megsüketülhetnek.
A zajszennyezés megakadályozza a halak kommunikációját.
Az Adriai-tengert szünet nélkül szelik a hajók.
A halak nem hallják egymást a zajtól.
A halak igenis beszélnek egymással.
A zaj megakadályozza a halak egymással való kommunikációját.
A zaj komoly nehézségeket teremt az udvarlásban és a szaporodásban.
Az Echeneis naucrates világszerte előfordul a trópusi vizekben.
Ez a hal általában 66 centiméter hosszú, de akár 110 centiméteresre is megnőhet.
A legnehezebb kifogott példány 2,3 kilogrammot nyomott.
A hátúszóján 32-42 sugár, míg a farok alatti úszóján 29-41 sugár ül.
A korallzátonyok közelében él, 1-50 méteres mélységek között; olykor a brakkvízbe is beúszik.
Egyaránt megtalálható a partok közelében és a nyílt óceánban is.
Gyakran a cápák, ráják, nagy csontos halak, tengeri teknősök, delfinfélék és más cetek testére tapadva viteti magát.
Néha hajókra tapadva is megfigyelték.
Az úszó embereket is követi; egy beszámoló szerint egy ilyen hal rátapadt egy búvár lábára.
Kisebb halakkal táplálkozik, de bele kostól a gazdaállata táplálékába és megeszi annak élősködőit is.
Ennek a remoraszerű halnak csak kismértékű a halászata.
A sporthorgászok és a városi akváriumok is kedvelik.
Elterjedésének egyes részein az emberek a cápák és ráják halászatakor használják fel.
A halász átszúrja az Echeneis naucrates farokúszótövét és zsinórt húz át rajta, ezután visszaengedi a vízbe.
A hajótöröttek ösztöne arra sarkallta az embert, hogy újabb expedícióra induljon.
A hajó roncsai között a túlélők élelmet találtak.
Az emberi leleményesség segítette a túlélőket a nehéz körülmények között.
A hajó fedélzetén a hideg 28 fok volt, a szabadban pedig 32 fok.
A jég alatti barlangok titokzatos világot rejtettek magukban.
Az ember a jég alatti üregekben kincseket fedezett fel.
A jégorgona építményét csak óvatosan lehet megbontani.
A dinornis szügyéből szálkás, de barna és porhanyó hús került elő.
A mastodon kiszabadítása után egy darabja elfogyasztásra került.
A jég hátán álló világban a tenger alatti élet is lehetséges.
Az ember a jég alatti barlangokban kincseket fedezett fel.
Az ősember által elfogyasztott húsok még mind a mai napig épen megmaradtak.
A tudósok a zajszennyezésnek a tengeri élővilágra gyakorolt hatását vizsgálták.
A halak egyetlen hajó zajától is megsüketülhetnek.
Az Adriai-tengert szünet nélkül szelik a hajók, ami megzavarja a halak kommunikációját.
A zajakadályok nehezítik a halak udvarlását és szaporodását.
Az Echeneis naucrates, vagy remora, gyakran tapad más tengeri élőlényekhez, sőt hajókhoz is.
Ez a halfaj kisebb halakkal táplálkozik, de elfogyasztja gazdaállata élősködőit is.
A remorát sporthorgászok és akváriumok is kedvelik, egyes helyeken pedig halászathoz használják.