Halmazállapot-változás vizes haj megszárad

A anyagok halmazállapotuk szerint háromfélék lehetnek: szilárd halmazállapotúak, folyékonyak vagy légneműek. Természetes tapasztalatként állapíthatjuk meg, hogy az anyagok hőmérséklete melegítés hatására növekszik, miközben térfogatuk (hőtágulásuknak megfelelően) kisebb-nagyobb mértékben általában megnő. Egy szilárd halmazállapotú anyagot vagy egy folyadékot azonban nem melegíthetünk korlátlanul, hőmérsékletüket nem növelhetjük akármeddig úgy, hogy halmazállapotuk ne változzon, hiszen a szilárd anyag előbb-utóbb megolvad, a folyadék pedig forrni kezd.

Kezdjünk melegíteni jeget, amit éppen a hűtőszekrény mélyhűtőjéből vettünk elő. A jégkockákat tegyük egy edénybe, amit viszonylag kis teljesítményű elektromos fűtőkészülékkel melegítsünk egyenletesen. Hőmérő segítségével kövessük nyomon az edényben lévő anyag hőmérsékletét. Grafikusan ábrázolhatjuk a hőmérő állását az idő függvényében.

Az emelkedő hőmérsékletű szakaszokat egyszerűen megérthetjük, hiszen természetes tapasztalatként tudjuk, hogy amikor egy anyagot melegítünk, akkor hőmérséklete emelkedik. Találhatunk olyan szakaszokat is, amikor a hőmérséklet a folyamatos melegítés ellenére sem növekszik, hanem állandó marad. Az első ilyen szakasz akkor következik be, amikor a hőmérséklet 0°C, a második pedig 100°C mellett.

Figyeljük meg, mi játszódik le az edényben 0°C-on! Ekkor a jég olvadni kezd és hőmérséklete nem nő tovább, ameddig az egész jég el nem olvadt, a víz-jég keverék hőmérséklete mindvégig 0°C marad. Tehát olvadás közben a melegítés hatása nem mutatkozik meg a hőmérséklet növekedtében, ilyen értelemben a közölt hő rejtve marad, ezért a halmazállapot-változás közben közölt hőt latens (rejtett) hő nek is nevezik.

Hasonlóképpen, amikor a víz hőmérséklete eléri a 100°C értéket, a további melegítés ellenére a hőmérséklet nem nő tovább, hanem a víz forrni kezd, és forrása közben hőmérséklete mindvégig 100°C lesz. Forrás közben a vízből gőz keletkezik, ami az edényből távozik, tehát az edényben maradó 100°C-os forró víz mennyisége folyamatosan csökken, végül teljesen el is tűnik.

A halmazállapot-változások alapelvei

A halmazállapot-változások

  • A szilárd anyag egy bizonyos hőmérsékleten megolvad. Ezt a hőmérsékletet olvadáspontnak nevezzük. Olvadás közben az anyag hőmérséklete egészen addig olvadásponton marad, amíg az olvadás teljesen be nem fejeződik.
  • Ha folyékony halmazállapotú anyagot melegítünk, akkor hőmérséklete egészen a forrás megindulásáig növekszik, azonban forrás közben állandó marad. A forrás hőmérsékletét forráspontnak nevezzük.
  • Az olvadást és a forrást halmazállapot-változásnak vagy fázisátalakulásnak nevezzük. Ugyanígy használatos a szilárd-, folyadék- és gőzfázis elnevezés is.

A halmazállapot-változások megfordítható folyamatok, tehát hűtés hatására ellenkező irányban játszódnak le. Az olvadás megfordítása a fagyás, a forrás megfordítása a lecsapódás.

Gyakorlati felvetések és példák

1. A grafikonok és feladatok segítenek megérteni az olvadás és a forrás folyamatát, valamint a latens hő képződését. A cukor hőmérséklet-változása például jól szemlélteti az energiakérdéseket a belsőenergia-változás függvényében.

2. A glicerin olvadáspontja 18 °C, az acél 1500 °C, az alumínium olvadáspontja 660 °C, az ólom olvadáspontja 327 °C, az ezüst olvadáspontja 961 °C. Az ólom olvadáshője 20 .

3. A jég és víz sűrűségének aránya kb. 9:10. A jéghegyek úsznak a vízen és messziről látszanak, de a hajók számára mégis veszélyes a megközelítésük.

4. Mikor gyorsabb a párolgás? A hajszárító példája is rámutat arra, hogyan segíti a ventilátor és a fűtőszál a nedvesség eltávolítását a felület felől, növelve a párolgás sebességét.

5. A halmaz szó a hasonló vagy azonos dolgok egy csoportját jelenti. A kémiában ez azt jelenti, hogy nem egy részecskét vizsgálunk, hanem sok részecskét együtt. A részecskék között pedig különböző erősségű kölcsönhatások vannak, amik meghatározzák, hogy szabad szemmel milyennek látjuk az anyagot. Ezt hívjuk az anyag halmazállapotának. Környezetünkben az anyagok háromféle halmazállapotban fordulnak elő: az anyagok halmazállapotaigázfolyadékszilárd. Ezeknek az anyagoknak a jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze!

Gyakori terminológia

Az anyag halmazállapotaiigázfolyadékszilárd

Ezeknek az anyagoknak a jellemzőit a halmazállapot-változások kapcsán érdemes megérteni. Amikor megadjuk egy anyag halmazállapotát, akkor általában 25 °C hőmérsékleten értjük. Hőmérséklet-változás hatására a következő halmazállapot-változásokat tapasztalhatjuk: olvadás, párolgás, forrás, fagyás, lecsapódás, szublimáció. A halmazállapot-változások során a halmaz szerkezete megváltozik, a halmazt alkotó részecskék azonban nem. Ezekben a folyamatokban nem keletkezik új anyag, vagyis a halmazállapot-változások fizikai változások.

Összegzés

Az anyagok három fő halmazállapota közül a szilárd, folyékony és gőzfázis a leggyakoribb szemléletmód, és a halmazállapot-változások a hőmérséklet megváltoztatásával érhetők el. A melegítés során bekövetkező olvadás és forrás a leggyakoribb példák, de léteznek speciális állapotváltozások, mint a szublimáció is, amely során szilárd anyag közvetlenül gáz-állapotúvá alakul át. A fönti példák és leírások segítenek a vizes haj szárításának és a környezeti folyamatok jobb megértésében is.

Infografika: halmazállapot-változások folyamata

tags: #halmazallapot #valtozas #vizes #haj #megszarad