A szőrszál egy hámból és kötőszövetből álló henger alakú képletben, az irhában található szőrtüszőben helyezkedik el. A szőrtüsző annál mélyebben található, minél nagyobb a szőr- vagy a hajszál. A szőrtüsző kötőszövetes vázának felső harmadán simaizom tapad, amely a szőrszálat kiemeli a bőrfelszínből. A szőrszál és a simaizom alkotta szögletben található a faggyúmirigy. A haj- és szőrszálak színe a melanin fajtájától (eumelanin: barna és fekete, feomelanain: vörös) és a mennyiségétől függ.
A tenyér és a talp kivételével a bőr csaknem teljes felületét szőrzet fedi, feladata a hővédelem. A hónaljszőrzet az izzadtság párologtatásával a hőleadásban játszik szerepet. Három típusú szőrzet alakul ki az élet folyamán: Magzati szőrzet, Pehelyszőrzet, Terminális szőrzet. A magzati szőrzet a magzati élet 3. hónapjától fejlődik, az 5. hónapban éri el fejlettsége tetőfokát, majd az utolsó magzati hónapban kihullik. A pehelyszőrzet születés után fejlődik ki, amelyet egyes helyeken később a terminális szőrzet vált fel. A terminális szőrzet már újszülött korban megvan, például haj, szemöldök és szempilla formájában is jelen van.
Mindegyik szőrtípus két részből áll: a szőrtüszőben lévő gyökérből és a bőr felszínével 45-os szöget bezáró, bőr feletti szárból. A szőrszálak a szőrtüsző legalsó, mátrix nevű részéből termelődnek. A mátrix sejtek anyagcseréje gyors, ezért a szőrzet minden ártalmas hatásra nagyon érzékeny: radioaktív sugárzás, citostaticum, vitaminhiány. A mátrix sejtek között pigmentsejtek találhatók, melyek a szőrszál színét meghatározó melanint juttatják a szőrtüsző sejtjeibe. Őszüléskor megszűnik a melanin termelés vagy elpusztulnak a pigmentsejtek.
Velőállomány: lazán rendezett, kerek vagy korong alakú sejtek oszlopaiból áll. A sejtek lágy keratin szálakat, melanint tartalmaznak. Kéregállomány: a szőrszál 75-80%-át képezi, kemény keratin szálakból áll. Külső kéreghártya (kutikula): a szőrszál felszíne, zsindelyszerűen egymást borító keratinlemezekből áll. A haj esetében a fej árnyékolása és a hőszigetelés. Akik még nem kopaszodtak meg, nem is tudják, hogy ez mennyit számít: haj hiányában például sapkára lehet szükség a fejtetőt érő meleg elleni védekezéshez.
A hónalj- és a lágyéktáji szőrzet - és részben a haj is - az ember ivarérettségéről és koráról tudósít. A haj mennyisége a korral együtt változik: az idősödő férfiaknál gyakori a kopaszodás, és mindez a nőknél is megfigyelhető, bár kisebb mértékben. A szakállasodás pedig öregít, így a többiek számára ez is jelezheti egy férfi korát. A szakáll jelezheti a társadalmi státuszt is, így az afrikai vagy ázsiai embereknél a szakáll például a bölcsesség jele. Ázsiai országokban (Üzbegisztán, Kirgizisztán) „ak-szakal”-nak (agg-szakállnak) hívják a bölcs öregeket!
A szemöldök és szempilla védő szerepe eléggé nyilvánvaló. A szemöldök a naptól is védhet, amikor hunyorogni kényszerülünk, de az izzadt vagy eső sem csorog a szemünkbe miatta. A nemi szőrzet az ivarérettségünket fejezi ki, és alakja eltér a két nemben. Szexológusok szerint korunk csupaszság-mániája az éretlen test szőrtelenségét idézi fel, ami a pedofíliával rokon. A fanszőrzet másik funkciója szintén a szexualitással függ össze, és elsősorban a négy lábon járás korában volt fontos. A nemi váladékok a nemi szervek körüli szőrzetre kerültek, a szőrszálak pedig szétoszlatták és felerősítették az illatanyagok - feromonok - hatását.
A hónaljszőrzet és a fanszőrzet továbbra is fontos szerepet tölt be. Ha például leborotváljuk a hónaljszőrzetünket, muszáj parfümöt használnunk az illatok miatt. Az izzadás párologtatásában a hónaljszőrzet is részt vesz; borotválás esetén kozmetikumokkal csökkentjük ezt a hatást. Érdemes kipróbálnod, mennyire más, ha szőrös bőrfelületen mászik egy rovar vagy egy szőrtelen részen.
A szőrszál növekedése az irhában lévő szőrtüszőből történik az előző szőrszál maradványainak alapján. A szőrszál növekedése szempontjából a végleges szőrtelenítés kulcsfontosságú: a szőrtüsző hevítését pedig a dióda lézeres szőrtelenítő gép során végzik. Ilyenkor gyengül a kapcsolat a szőrszál és a szőrtüsző között, majd meg is szűnik. A szőrszál lassan eléri a bőrfelszínt, a szőrszál kihullásig a szőrcsatornában marad. Több állapotban is lehet egy-egy szőrszál, ezért nem elég egyetlen kezelés a végleges szőrtelenítéshez.
Hajlani a hajszálak élettanához
Az emberi haj hosszának és számának meghatározó tényezői közé tartozik az embrionális fejlődés, a hormonális változások és a külső hatások. A haj mennyisége átlagosan 100-150 ezer közé tehető, a szőkék körülbelül 140 000 vékonyabb szálakat, a barnák pedig magasabb vagy alacsonyabb számokat mutathatnak. A haj embrionális korszakban, körülbelül a 6. terhességi héten kezd kifejlődni, ekkor körülbelül ötféle szőrtüsző jelenik meg a bőrben, amely a születés után már nem növekszik tovább. A szőrtüszőkből nem minden szőrszál nő ki, és egy adott szőrtüsző élete során különböző típusú haj- és szőrszálakat növeszthet.
A haj általában gyorsabban nő a fejbőrön, mert a hajhagymák aktívabbak. A haj és szőrszálak élettartama igen változatos lehet. Egy átlagos hajszál körülbelül 7 évet él. A növekedési fázis férfiak esetén 2-4 évig, nőknél 4-6 évig tart. A növekedési fázison kívüli időszak három-négy hónapig tart, majd a hajszál kihullik, hogy helyet adjon az új hajnak. Egy hajtüsző 10-12 hajszálat tud növeszteni egymás után. A növekedési fázisban levő haj naponta átlagosan 0,3-0,35 mm-t nő, így évente körülbelül 15 cm-t. Ezen keresztül a leghosszabb frizura hosszúsága elérheti a 40-50 cm a férfiaknál és 70-80 cm a nőknél."
A drasztikus, egyoldalú fogyókúrák hajhullást okozhatnak. A hajhagymák gyorsan osztódó sejtjei érzékenyek a mérgek és a tápanyaghiány okozta hatásokra (például hajfestésnél, dauerolásnál alkalmazott szerekre). Némi nézet szerint a hajhagymák megfázása kopaszodást okozhat, de a bőrgyógyászok szerint ezt egyértelműen nem igazolható. A demodex folliculorum nevű atkafajta a hajtüszőket is érinti: beépülve a tüszőkbe táplálékot fogyaszt, ami haj-és szőrszálak gyengüléséhez és gyulladásokhoz vezethet. Az atkák nappal a tüszőkben maradnak, éjjel pedig a fejbőrön keresik a párt, mozgásuk irritálja az idegvégződéseket, így viszketést okozva.
A szőrtüsző és a hám kapcsolata meghatározza a szőrszálak szerkezetét: a szőrtüszőben húzódik a szőrszál, amelynek alsó része hagyma alakú megvastagodást mutat. A szőrtüsző egyes sejtjei osztódnak, a képződő sejtek elszarusodnak, létrehozzák a szőrszálat. A szőrszál középső velőállományát lágyabb rész, a külső kéregállományát pedig kemény keratin alkotja. A melanin a velő- és a kéregállományba rakódik, meghatározva a szőr és haj színét. A külső kéreghártya a haj felszínét borító keratinlemezek zsinórszerűen. A haj formaalakulását a szőrtüsző alakja határozza meg: egyenes, hullámos vagy göndör lehet.
Gyakorlati szempontok a kozmetikában és az élettani folyamatokban
A szőrszálak napi növekedése átlagosan 0,3-0,35 mm körül van. A megnövekedett helyi vérellátás hatására a szőrszálak és hajszálak vastagabbak lesznek, így nyáron gyorsabban nőnek a bőr melege és a fokozott anyagcsere miatt. A végleges szőrtelenítés során a szőrtüsző kölcsönhatása a szőrszállal gyengül, majd megszűnik. A megelőző kezeléseknél fontos a bőr égésének elkerülése, amit a modern dióda lézeres gépekkel lehet minimalizálni, például az Elysion Pro készülékkel. A hajszálak és szőrszálak esetleges őszülése a pigmentsejtek elpusztulása vagy a melanin termelés megszűnése miatt következik be. A szőrszálak hosszú életűek lehetnek, de a környezeti hatások és a belső tényezők gyorsan változtathatják ezt a dinamikát.
Összegzésként, a szőrzet gazdag, összetett rendszer: a szőrzet típusa, színe, növekedési üteme és hosszúsága mind a szőrtüsző mátrixának tevékenységétől, a melanin mennyiségétől és a külső tényezőktől függ. A gyakorlatban a természetes szőrzet megjelenése és a kopaszodás mintázata sok tényező összjátékaként értelmezhető, és a modern kozmetikai technológiák lehetővé teszik a célzott kezeléseket a szőrtelenítés és a hajmegőrzés terén egyaránt.
