A Szerda este két hajó ütközött össze a Dunán a Margit hídnál, az egyik, a Hableány felborult és elsüllyedt. A ütközés és a Hableány felborulása látható egy rendőrség által kiadott videón is. 35 ember volt a fedélzetén, 33 dél-koreai turista és a 2 fős személyzet. Legalább hét ember meghalt, hetet pedig kórházban ápolnak, ők átfagytak, de más sérülésük nem volt.
A Hableány a magyar hajóregiszter szerint szovjet gyártmány, egy Projekt 544 (Moszkvics) típusú motoros személyhajó volt. A mai Ukrajna területén található Herszoni Hajóépítő és Hajójavító üzemben építették 1949-ben, idén lett volna 70 éves. 1992-től szakszervezeti sétahajóként szolgált, 2003-ban került a Panoráma Deck Kft. A hajó hossza 27,25 méter, szélessége a főbordán 4,8 méter, a legnagyobb merülése 0,89 méter volt. A nyolcvanas években cserélték a főgépét, a RÁBA 150 motor teljesítménye 150 lóerő volt, a hajó 19 kilométer per órás sebességre volt képes.
A Hableány a Viking Sigyn nevű, svájci zászló alatt működő hotelhajóval ütközött, amely a németországi Passauba tartott a 8 napos Duna keringő nevű program keretében. A Viking Sigyn új hajó, 2019-ben épült. 135 méter hosszú, 12 méter széles, az űrtartalma 5000 bruttó űrtonna, a maximum sebessége 28 kilométer per óra. Jól látható a Viking orrán az ütközés nyoma.
A Hableányon szolgálati csónak nem volt, azt olyan nagyobb hajókon, például szállodahajókon tartják fenn, amelyeken a fedélzet szintje túl magasan van ahhoz, hogy közvetlenül tudjanak a vízből menteni róla. “Ahány fő befogadóképességű a hajó, annyi mentőmellény kell, hogy legyen rajta. De a hatóság a hajóbizonyítványba beírja, hogy hány mentőgyűrű, csáklya, vízmérő, tűzoltó készülék és más mentőfelszerelés kell, hogy legyen a hajón. Mindegyik hajón van műholdas navigációs berendezés - úgynevezett AIS jeladó készülék -, amely mutatja a hajó pillanatnyi helyzetét, útvonalát, sebességét és minden más fontos információt. A hajó vezetőjének azt is rögzítenie kell benne, hogy hány főt szállít. Ez alapján a hajóknak a saját pozíciójukkal és a többi hajó helyzetével, mozgásával is pontosan tisztában kell lenniük.
A rendőrség szerint a baleset előtt a Hableány fordult be a szállodahajó elé. Az ütközés erőviszonyainak érzékeltetéséhez tudni kell, hogy Sztankó Attila szerint a Hableány tömege 40, míg a szállodahajóé 1000 tonna körüli, nem csoda, hogy a kisebb hajó azonnal oldalra fordult, és mindössze hét másodperc alatt elsüllyedt. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után jelentkezett a Sigyn hajót is üzemeltető Viking River Cruises egy magyar gépésze, aki szerint ennek a hajótípusnak ennél is lényegesen nagyobb a tömege, 2100-2500 tonna attól függően, hogy mennyi a hajó ivóvíz- (maximum 156 m³), üzemanyag- (120 m³) és ballasztvízkészlete (560 m³). A baleset körülményeit is pontosan vissza lehet majd követni az AIS készülék adatai alapján.
Horváth Imre, a Magyar Hajózási Országos Szövetség főtitkára az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a hajók mozgását egy “külső fekete doboz” rögzíti, amely a közlekedési adatokat folyamatosan rávetíti egy térképre, illetve a rádióforgalmat is rögzíti. Egy szállodahajón dolgozó fedélzetmester még csütörtök hajnalban az Indexnek azt mondta, szerinte egy ilyen tragédia csak idő kérdése volt, mert rendkívül megszaporodtak az esti városnéző sétahajókázósok, és a kisebb hajók mellett sok nagy is jár ilyenkor a folyón, ami nagyon veszélyes gyakorlat.
Az eltűntek keresését csütörtökön honvédségi búvárok folytatták. A keresést nehezíti az esős idő, a folyamatosan emelkedő vízszint és a megáradt folyó erős sodrása. A hajóroncsot csütörtökön hajnali fél 2 körül találták meg a Margit híd közelében, jelenleg a kiemelésre készülnek a hatóságok.
Az eredeti történetben a Hableány a Lajos-csatornán át jutott Franciaországba egy 1830-as években tervezett út keretében. A Hableány kapitánya Széchenyi Ödön volt, a kormányos Folmann Alajos, az Egyetértés Pest Hajóklub elnöke. A hajó hossza eredetileg 18,3 m, szélessége 3,65 m, merülése mindössze 46 cm volt, így a szűk csatornákon is jól manőverezett. A Lajos-csatornát I. Lajos bajor király építtette ki 1836-1845 között, 177,6 kilométer hosszúságban, zsilipjeivel, hogy összekapcsolja a Duna és a Rajna vízgyűjtőit, azonban keskeny volt a nagyobb kereskedelmi hajókkal való közlekedéshez.
A gőzöst 1866 őszén kezdték el építeni Hartmann József újpesti hajógyárában Széchenyi Ödön megrendelésére, aki el akarta érni, hogy Budapestről Párizsba vízi úton lehessen utazni. A kis lapátos gőzös egy évvel később, márciusban készült el, majd áprilisban hat résztvevővel útra kelt a francia fővárosba. A Lajos-csatornát összekötő út a párizsi világkiállításra vezetett, ahol Verne Gyula és III. Napóleon is megfordult a hajón. A Hableány a világkiállítás kiállítási tárgyaként a VI. csoport 66. oldalán szerepelt, és mintázta a dunai hajósának alakját is.
A Hableány azonban soha többé nem tért vissza Magyarországra; Széchenyi nem akarta hazahozni, eladták Párizsban egy léghajós-fotográfusnak. Széchenyi Ödön célja a marketing és a nemzetközi figyelem felkeltése volt. A Dunán tovább él a Gróf Széchényi hajó, a modern kor egyik jellegzetes lapátkerekes sétahajója, amely a régi hagyományt ötvözi a XXI. századi szolgáltatásokkal. A Gróf Széchenyi hajó a Duna budapesti szakaszának egyik jellegzetes példánya, mely a 8 hengeres Sulzer főhajtóművel rendelkezik, és 400 fős vacsorás rendezvényektől a bálokig minden eseményre alkalmassá teszi a fedélzetét. A hajó a Duna budapesti szakaszának egyetlen még működő lapátkerekes járműve, amely a nemzetközi és hazai rendezvényekhez egyaránt ideális hátteret ad.
A Gróf Széchenyi hajó elektromos és dízel-elektromos meghajtású, napjainkig a klasszikus eleganciát és a modern technológiát ötvözi. A hajó különleges eseményekhez ideális: 400 fős vacsorás fogadásoktól a zenés-táncos estélyekig mindenre jó. Az ebéd közben a hajó körbejárja a Duna budapesti szakaszát északon a Margit hídnál fordul vissza, délen pedig a Lágymányosi híd közelében érkezik vissza a kikötőbe.