A Gergely-naphoz kötődő hagyományok és hiedelmek sokoldalú képet adnak a régmúlt és a népi kultúra kapcsolatáról. A Gergely-napi népszokásaink azonban március 12-hez fűződnek. A Gergely-nap március 12-i ünneplését IV. Gergely pápa rendelte el 830-ban, aki elődjét, I. Gergely napján vetélkedőket tartott a diákság, diákpüspököt is választottak.
Gergely-nap mint tavaszkezdő ünnep
A középkorban a Gergely-nap tavaszkezdő, meleg váró nap volt. A régi rómaiaknál március az év első hónapja volt, az elnevezés a harcias természetű Mars istenhez kapcsolódik. Nálunk régen a márciust Tavaszelőnek vagy Böjtmás havának nevezték. 2022. március 12. Gergely napja, március 12-e tavaszköszöntő nap, hiszen a Julianus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség időpontja volt.
A Gergely-nappal véget ért a farsangos, disznóvágásos, rokonlátogatásos, eszem-iszomos világ. Régen nemcsak a tavasz kezdődött március 12-én, de a tanévkezdés is erre az időszakra esett. Mivel régen ekkor kezdődött az iskolaév tavaszi féléve, ezen a napon végezték a diákok verbuválását.
Gergely-járás és gergelyezés: iskolai toborzó és adománygyűjtő színjáték
A gergelyjárás az iskolás gyermekek toborzó és adománygyűjtő színjátéka volt. A Gergely-járás szokása országosan ismert volt. Célja elsődlegesen az adománygyűjtés, később áttevődött a hangsúly az iskolába való verbuválásra. A katonai toborzás mintájára a szereplők különféle katonai rangot viseltek, és Szent Gergely vitézeinek nevezték magukat.
A szokás azonban az idők folyamán egyszerűsödött. Manapság az elsősök mennek el az óvodába, és „toborozzák” a nagycsoportosokat. Az iskolás gyermekek dobbal, zászlóval, pántlikásan felöltözve, s csaknem minden házba beköszönve, dalolás közt bejárták a falut, vagy várost, hogy a még iskolába nem járó gyermekek kedvet kapjanak az iskolába járásra.
A Mura-vidéken, Göntérházán az 1890-es évektől ismert ez a népszokás, ugyanis ekkor kezdődött az oktatás a faluban. A 6-8. osztályos fiúkból álló, 4-5 tagú csoport selyemszalaggal díszített kalappal indult útnak, közben egy 12 versszakból álló dalt énekeltek. A csoport legjobb hangú énekese vitte a fakardot, melyre egy darab paprikás, füstölt szalonnát tűztek. A legerősebb fiú vitte a karkosarat, amelybe az ajándéktojást rakták. A házaknál gyűjtött tojást a tanítónak vitték.
Legtovább a Dunántúlon, a Palócföldön és a Muravidéken maradt fenn a gergelyezés. A Mura-vidéken, Göntérházán máig élő népszokás. A fennmaradt források azt mutatják, hogy a muravidéki szlovénok körében is elterjedt volt ez a szokás. A népszokás 1895-re nyúlik vissza, mikor bevezették a kötelező népoktatást.
Gergely-napi köszöntőformák és dramatikus játékok
Ipolyi Arnold gyűjtéséből megtudhatjuk, hogy ezen a napon a gyerekek acélt és tűzkövet tartva a kezükben, körbejárták a házakat és a következő szavakkal köszöntek be: „acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek.“ Az acélt úgy vágták földhöz, hogy az egy darabig forogjon, a tavaszba forduló napot idézték meg vele.
Az iskolás gyermekek köszöntőinek, dramatikus játékainak külön időpontja Balázs-nap (február 3.) és Gergely-nap. A gergelyezés IV. A Gergely-járás szokását az 1990-es években sokfelé ... (helyi átalakulások és visszaélések a hagyományokkal), a szokás azonban megőrizte alapvető célját: a közösségi ünneplést és az iskolába hívást.
Adományok, ajándékok és rituálék a házaknál
A nyárshordó nyársára a háziak szalonnát szúrtak, a kosárba tojást tettek, tehetősebb háznál pénzt is adtak. A legmegbízhatóbb fiúnál volt a pénztárca, az úgynevezett bugyelláris, abba tették a kapott pénzt. A házaknál gyűjtött tojást a tanítónak vitték.
Időjárás- és termésjóslás: „Megrázza még szakállát Gergely”
Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. A magyar nyelvterületen jól ismert a szólás: „Megrázza még szakállát Gergely” vagy „Megrázta szakállát Gergely”, azaz előfordul, hogy ezen a napon havazik. Ahogyan azt vártuk, a tegnap esti órákban már el is kezdett havazni az ország keleti, és északi tájain, helyenként intenzív hózáporok is előfordultak, illetve északkeleten jelenleg is vannak erősebb gócok.
A Városi Kurír már csütörtökön beharangozta a hétvégére várható havazást. A valóság most megerősítette portálunk figyelmeztetését. „Szombaton, az ország nagyobb, nyugati és középső térségében borult, ködfelhős, nyirkos, hideg idő várható változó sűrűségű ködfoltokkal, néhol szitálással. Délután, este élénkül a szél. Vasárnap egy gyenge, térségünkben elgyengülő hidegfront kissé átkeverheti a megülepedett párás, hideg levegőt. Nő az esélye a felhőzet felszakadozásának, időszakos napsütés kialakulásának.
Ahogyan azt vártuk, a tegnap esti órákban már el is kezdett havazni az ország keleti, és északi tájain, helyenként intenzív hózáporok is előfordultak, illetve északkeleten jelenleg is vannak erősebb gócok. A Gergely-napi időjóslás megőrizte helyét a népi emlékezetben: bizonyos településeken Gergely hetében vetették a krumplit.
Helyi jóslások és mezőgazdasági jelentőség
Zalaszentbalázs (Zala megye) szőlősgazdái szerint a Gergely napján metszett tökékről sok szőlőt lehet majd szüretelni. Gergely napjához kapcsolódóan bőség- és szerencsevarázslás, jóslás, valamint különféle praktikák éltek még a népi hagyományban.
Név és egyházi megemlékezés
Görög eredetű név, jelentése: éberen őrködő. A II. vatikáni zsinat óta a katolikus egyház szeptember 3-án emlékezik meg Nagy Szent Gergely pápáról, Gergely napi népszokásaink azonban március 12-hez fűződnek. A Gergely-járás szokását az 1990-es években sokfelé (pl. Gergely-víz - a templomok, és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő használatát.)
Helyi megőrzés és továbbélés
A Gergely-járás, a gergelyezés és a hozzá kapcsolódó rítusok sok helyen megőrződtek vagy újraéledtek. A Mura-vidéken, Göntérházán máig élő népszokás, és a muravidéki szlovénok körében is elterjedt volt ez a szokás. A Gergely-nap hagyományai így egyszerre őrzik a közösségi tanítás, a népi jóslás és a tavaszvárás emlékeit.
| Elem | Tartalom / Szokás |
|---|---|
| Dátum | Március 12. (Gergely-nap) |
| Eredet | IV. Gergely pápa 830-ban rendelte el a megünneplést |
| Fő tevékenység | Gergely-járás: adománygyűjtés, iskolatoborzás, dalolás, dramatikus játék |
| Jellegzetes köszöntés | „acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek” |
| Időjárás-hiedelem | „Megrázta még/meg a szakállát Gergely” - gyakori havazás |
A hagyományok sokszínűsége, a helyi eltérések és a korszakok átalakulása ellenére a Gergely-nap emlékezete tovább él a közösségekben, legyen szó iskolai játékokról, tavaszváró rituálékról vagy időjárási jóslatokról.