Hormonális zavarok tünetei és kockázatai 10 éves korban

A hajhullásnak többféle formája ismert, melynek rendkívül szerteágazóak lehetnek a kiváltó okai.

Tartós hajhullás esetén, ami hajritkulással, a haj elvékonyodásával jár, a háttérben gyakran a pajzsmirigy működési zavara áll.

Okozhatja a pajzsmirigy csökkent, vagy fokozott hormonelválasztása is.

Ha nők esetében a hajhullás férfias típusú kopaszodás formájában jelentkezik, esetleg pattanásosság, fokozott szőrnövekedés, menses zavarok is társulnak hozzá, androgén hormon túlprodukcióra kell gondolnunk.

Fokozott kalóriabevitellel, mozgásszegény életmóddal nem magyarázható súlygyarapodás, vagy fogyási képtelenség esetén felmerülhetnek bizonyos endokrin betegségek.

A pajzsmirigy alulműködése, vagy a mellékvese fokozott cortisol elválasztása okozhat elhízást.

Elhízásban, különösen a hastájékra lokalizálódó centralis obesitasban, szinte kivétel nélkül előfordulnak másodlagos hormonális eltérések.

Ezek eredményeként nőkben menses zavarok, ösztrogén, és férfihormon (androgén) túlsúly okozta kellemetlen tünetek jelentkezhetnek.

Túlsúlyos férfiakban is megváltozik a férfi, és női hormonok fiziológiás aránya.

Mindkét nemben D-vitamin hiányt okoz a túlsúly.

A fokozott izzadás hátterében hormonális okok is állhatnak.

A női nemi hormonszintek változása is okozhat izzadékonyságot, mely főként a klimaktérium idején, illetve azt megelőzően jellemző a hőhullámokat kísérve.

A pajzsmirigy alulműködése, autoimmun gyulladása, a pajzsmirigy ellen termelődő antitestek (ATPO) nagymértékben nehezítik a teherbe esést, esetleg vetélést okozhatnak.

A teherbe esést megnehezítő másik gyakori probléma a policisztás ovarium szindróma (PCOS).

Ilyenkor a páciensnek gyakran nincs tüszőrepedése, mensese szabálytalan, amit komplex hormonális eltérések kísérnek.

Ilyenkor a nőgyógyász szoros együttműködésben zajlik a kivizsgálás, és a kezelés.

A peteérés serkentésén kívül szükség lehet a cukoranyagcsere, inzulinszint normalizálására.

Az agyalapi mirigy által termelt tejelválasztást serkentő hormon túltermelése (hyperprolactinaemia), mely szintén akadályozhatja a teherbe esést.

Ennek objektív tünete lehet az emlő váladékozása (tejcsorgás).

Ilyenkor vérvétellel vizsgáljuk a hormonszinteket (prolactin, macroprolactin).

Bizonyos esetekben képalkotó vizsgálattal (MR) az agyalapi mirigyben jóindulatú adenómát keresünk.

Urológussal, andrológussal együttműködve vizsgáljuk a here hormon termelését, az azt szabályozó agyalapi mirigy hormonokat, ezek különböző szintű zavarait.

Férfiakban is előfordulhat a tejelválasztást serkentő hormon: prolactin túltermelése, ami mindhárom fenti panaszt okozhatja.

Ilyenkor laborvizsgálatot, és szükség esetén képalkotó vizsgálatot (MR) kérünk.

Várja Önöket szeretettel Dr.

Gyermekkorban a nemi szervek a test többi részével párhuzamosan fejlődnek.

Tízéves kor után a fejlődés felgyorsul.

A nemi mirigyekre, a gonádokra (petefészek, illetve here) egy fékező és serkentő, meglehetősen bonyolult mechanizmus, az ún. negatív és pozitív "feed-back" (a szervezet válasza a külső ingerekre) hat.

Ehhez kapcsolódik a mellékvese és a pajzsmirigy hormonjainak hatása, melyek jó működése feltétele a zavartalan pubertásnak.

Lányoknál a medenceméretek növekedését az emlő fejlődése követi, majd szőrzet jelenik meg először a nemi szerveken, utána a hónaljban.

Pubertás ábrája a nemi szervek fejlődéséről és a hormonok hatásáról

A hüvelyhám jellegzetesen változik a petefészek által termelt ösztrogén hatására, melyet a hormoncitológiai vizsgálat is tükröz.

Megjelenik az élettani fehérfolyás, a váladék vegyhatása fokozatosan savanyú lesz.

Ez a savanyú vegyhatás, az ún. Az emlők fejlődésének kezdete után kb. két évvel jelentkezik az első vérzés, ezzel véget ér prepubertás időszaka.

A nemi érés pubertás fázisa kezdődik, mely akkor fejeződik be, amikorra már az említett hipotalamus-hipofizis-ovárium-tengely működése éretté válik, a hossznövekedés befejeződik.

Fiúknál a here és a hímvessző indul növekedésnek, megindul a szőrnövekedés a nemi szervek körül és a hónaljban.

A külső változások egyes jelei mérhetők (növekedés, here nagysága), mások fejlődési stádiumokba sorolással követhetők (mellfejlődés, méhfejlődés - a méhtest és a méhnyak arányainak változása).

Az utóbbi években az életkörülmények javulásával a hossznövekedés és a pubertás kezdete felgyorsulást mutat.

Jelentős tényező az idegrendszerre ható ingerek bősége és intenzitása.

Ám sokszor a szellemi és etikai érettség nem tart lépést a felgyorsult fejlődéssel.

Napjainkban a serdülők egyre korábban kezdik a nemi életet.

Dr. A pubertás nem más, mint az az izgalmas időszak, amely alatt a kisgyerekből szaporodásra képes felnőtt ember lesz.

A megszülető csecsemőben, miután nemi szervei megfelelően kifejlődtek, a nemi hormonokra egyelőre nem nagyon van szükség, ezért a hipofízis hormonokon keresztül ezek termelése idegrendszeri gátlás alá kerül.

A születés után az ivarmirigyek nyugalmi állapotban "szunnyadnak", szüneteltetik hormontermelésüket, a vérben csak minimális szexuálhormon kering.

Ötéves kor után az androgének hormonelválasztása lassan megindul, és egészen a serdülőkorig fokozódik.

A fiúk 10-12 évesen, a lányok előbb, 8-10 évesen tapasztalhatják a nemi érés kezdetének jeleit.

A gyerekek többsége örömmel szemléli a változásokat a testén, aminek természetesen vannak kevésbé kellemes velejárói is.

A csontok és ízületek növekedése olykor megmagyarázhatatlannak tűnő fájdalommal járnak.

Az androgén hormonok megjelenése fokozza a faggyútermelést, a bőr pattanásossá válhat, továbbá némely fiúnál rohamosan ritkulni kezd a haj, nem várva meg az érett férfikort.

A szexuálhormonok vérbeli szintje serdüléskor éri el azt a maximális értéket, ami aztán egészen a 40-50 éves korban bekövetkező változásokig megmarad.

A fiúknál a tesztoszteronhatás nyomán bekövetkezik a mutálás, azaz a hang mélyülni kezd, mivel a gégefő növekedését - ádámcsutka formájában feltűnő lesz a gégefő pajzsporca - a hangszalagok is követik.

Megjegyzendő, hogy ennek elmaradása önmagában még nem ad okot aggodalomra.

Akiben például több ázsiai vér kering, kevesebb szőr fejlődésére számíthat, merthogy ez genetikailag meghatározott rasszjelleg.

Nem véletlenül szaporodnak meg a "bunyók" a fiúk között.

A hormonok hatására kissé a magatartás is agresszívabbá válik, bár a harc nem mindig a serdülő hölgyek kegyeiért folyik.

Ezzel párhuzamosan nő az izomtömeg is.

Az első magömlés (pollutio) általában a hajnali órákban történik.

A magömlés rendszerint a hajnali órákban öntudatlanul történik, nem egyszer erotikus álmoktól kísérve.

Nem árt a kisfiúkat időben felkészíteni erre.

A fiúknál csak 16-20 éves korban zárul le a nemi érés.

Ha a herék tesztoszteron-termelésének hiányában a fiúknál elmaradna a nemi érés, ez természetesen azt is jelenti, hogy terméketlen marad.

A fiatal lányok várják, a strandoló nők utálják, és minden hónapban néhány nap csupán.

A legjobb, ha nem késik és nem siet, feltéve, hogy szabályos ciklusokban jelentkezik.

Hogy működnek azok a "nehéz" napok?

A lányok nemi érése kezdetét a nőies növekedés, a mellek megduzzadása, a mellbimbók megváltozása jelzi.

Ezt követi a megnövekedett androgén-termelés hatására a szemérem- és hónaljszőrzet megjelenése.

Fokozatosan a belső nemi szervek is alkalmassá válnak a nemi életre, a fogamzásra és a gyermekszülésre.

A lányoknál 11-16 éves korban érkezik meg az első vérzés, a menarche, avagy a legelső hormonálisan szabályozott menstruáció.

Nem feltétlenül köthető a testi jegyek kifejeződéséhez, kislányos alak mellett is bekövetkezhet a meglepetés.

Az első vérzés után a fiatal hormonrendszer labilitása miatt hosszabb idő, több hónap is kimaradhat a következőig.

Ha ugyanis az érett petesejt nem szabadul ki a tüszőből, elmaradnak a tüszőrepedés okozta hormonális változások, s ez végső soron a havi vérzés kimaradásához vezet.

Az első években sokáig rendszertelen maradhat a menstruáció.

A kimaradó vérzés tehát nem mindig a várandósság jele, itt az érettség hiányzik.

A lányok testi növekedésére jellemző, hogy az első menstruáció után átlagosan még 6 centimétert nőnek, testtömegük változására pedig jellemző, hogy több testzsírt halmoznak föl, mint a fiúk.

Tizenhat éves korukra pont kétszer annyit, mint ellenkező nemű kortársaik.

A nők nemi érése 16-17 éves korra fejeződik be.

Legkésőbb ekkorra a menstruáció is szabályossá válik.

Az orvosok a nemi hormonok vérbeli szintjéből, a csontok korára utaló csukló-röntgenből, és egyéb vizsgálatokból tudnak következtetni arra, hogy az ifjú ember belépett-e a serdülőkorba, hol tart, és megfelelő-e a fejlődése.

Szükség esetén hormonkezeléssel, gyógyszerekkel tudják segíteni az egészséges felnőtté válás folyamatát.

Ugyanígy a túl korán bekövetkező pubertás (Pubertas praecox), a másodlagos nemi jellegek 8-9 éves kor előtti jelentkezése is gyermekendokrinológus szakember segítségét kívánja.

Minden esetre gondolni kell rá! Annál is inkább, mert egyre több kutatás erősíti meg, hogy az agyban is jelentős változások zajlanak le: megszűnnek és új idegi kapcsolatok alakulnak.

A kamasz agy még másként, máshol dolgozza föl az érzelmeket, mint a felnőtteké, folyamatosan alakul, egyben tükrözi a lezajló érzelmi káoszt is.

Ebben a szakaszban bármilyen méreg - legyen az drog vagy alkohol - fokozottan károsítja az alakuló idegrendszert.

Mi sem kívánatosabb hát, mint egy problémamentes kamaszkor!

Interjú Dr. A Fehérvár Televízió Betegbarát gyógyítók című műsorának legújabb adásában dr. Henczi Ágnes, a Doktor Plusz gyermekendokrinológus szakorvosa nyújt eligazítást a szülők számára.

A beszélgetésben szó esik a leggyakoribb hormonális eltérésekről - például a túl lassú növekedésről, a túl korai serdülésről, a fokozott szőrösödésről vagy éppen a nemi érés elmaradásáról.

A panaszok közé tartozhat még a menstruációs zavar, a fáradékonyság vagy a megmagyarázhatatlan súlyváltozás is.

Ezek mind olyan figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes időben felfigyelni.

A korai felismerés nemcsak megkönnyíti a kezelést, hanem életre szóló változást hozhat a gyermekek életében és jövőjében.

Dr. Pubertáskor környékén természetes mind a lány, mind a fiúgyermekek szőrösödése.

Ám ha idő előtt jelentkezik, illetve ha fokozottá válik az állapot, könnyen lehet, hogy lányoknál - többek között - policisztás ovarium szindróma (PCOS) áll a háttérben.

Dr. A serdülőkorban a gyermekek számtalan változáson mennek keresztül-ide tartozik többek között a másodlagos nemi jellegek megjelenése, bizonyos testtájakon az erőteljesebb szőrnövekedés és a felgyorsult növekedés.

Ez utóbbi a lányoknál legjelentősebben a nemi szerv tájékán, valamint a hónaljban figyelhető meg, míg a fiúknál ez kiegészül a lábakkal, alkarral, illetve az arcszőrzet is el kezd megjelenni.

Természetesen, hogy kinél milyen fokú a szőrnövekedés, az egyéni adottság, genetika kérdése, ám ha a lány gyermekünknél 8, fiú gyermekünknél 9 éves kor előtt úgy látjuk, hogy erősebb és sötétebb szálak jelennek meg rajta - akár olyan helyeken, ahol nem jellemző náluk- akkor érdemes hormonális zavarra gondolni.

Az inzulinrezisztencia és a PCOS leggyakrabban a felnőtt nőket érinti, ám ha gyermekünk az állapotra jellemző tüneteket produkálja, úgy érdemes erre is gyanakodni, hiszen a nem megfelelő táplálkozás, a mozgásszegény életmód mind hozzájárul a betegség kialakulásához.

Az állapotot érdemes komolyan venni, hiszen kezeletlen esetben könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, hiszen IR esetén a hasnyálmirigy által termelt inzulin nem tud bejutni a sejtekbe, ami a szervet fokozott inzulintermelésre készteti.

Az inzulinrezisztencia esetén továbbá a férfi hormonok kerülnek túlsúlyba a nőivel szemben, aminek hatására nem következik be tüszőrepedés, hanem az érett petesejt cisztává alakul- ekkor PCOS szindrómáról beszélünk.

Az androgén hormonok előtérbe kerülése miatt a férfiakra jellemző jegyek alakulhatnak ki, például zsíros, pattanásos bőr, de gyakran fokozott szőrnövekedés is megfigyelhető, mely megjelenhet akár a hason vagy az arcon is- mondja dr.

A zavaró tünetek rendszerint önértékelési gondokat eredményeznek a serdülő lányoknál, akik emiatt visszahúzódóvá és önbizalom hiányossá válhatnak.

Sajnos a fokozott szőrnökséget sem a rendszeres borotválkozás, sem a gyantázás, epillálás nem szünteti meg, hiszen hormonális okai vannak a problémának.

Éppen ezért csakis az alap állapot kezelése hozhat javulást.

A korai serdülés leányokban 8 éves kor, fiúkban 10 éves kor előtti nemi érést jelent.

Valódi korai serdülésben a nemi mirigyek (petefészkek vagy herék) érésnek indulnak és a gyermek külső megjelenése felnőttes lesz.

A fanszőrzet megnő és a gyermek testének alakja megváltozik.

Korai ál-serdülésben csak a külső megjelenés válik felnőttessé, míg a nemi mirigyek éretlenek maradnak.

A valódi korai serdülést az agyalapi mirigy nemi hormonjainak (gonadotropinok) korai felszabadulása okozza, ezek a hormonok hatnak ugyanis a nemi szervekre.

Korai hormon-felszabadulást okozhat az agyalapi mirigy rendellenessége, például hormontermelő daganat vagy az agyalapi mirigyet szabályozó agyrésznek, a hipotalamusznak a betegsége.

A korai serdülésben szenvedő fiúknak kb. 60%-ának van meghatározható rendellenessége.

Ezzel szemben az ebben a betegségben szenvedő 6 éves vagy idősebb lányok kb. 80%-ában nem lehet semmilyen kórokot találni, a legtöbb 4 év alatti kislánynak viszont kimutatható agyi rendellenessége van.

Korai ál-serdülésben nagy mennyiségű női (ösztrogén) nemi hormon termelődik, a mellékvese vagy a petefészkek daganata következtében.

Ezek a hormonok nem váltják ki a nemi mirigyek érését, de a gyermek felnőttesebb megjelenését okozzák.

A leányoknak, különösen ha valódi korai serdülésük van, menstruációs ciklusaik jelentkezhetnek, vagy melleik megnőnek, fanszőrzetük és hónaljszőrzetük fejlődhet ki.

Ezek mellett testszagváltozások és pattanások jelenhetnek meg.

A magasság gyorsan nő, de fiatal korban megáll, a végső magasság ezért a várhatónál alacsonyabb.

Valódi korai serdülésben a herék és a petefészkek a felnőtt méretűre nőnek, korai ál-serdülésben azonban általában nem.

A diagnosztikai vizsgálatokhoz tartozik a vér hormonszintjeinek meghatározása, a kéz és a mellkas röntgenvizsgálata a csont érettségének megbecsülésére.

A medence és a mellékvesék ultrahangvizsgálata és az agy komputertomográfiás (CT) vagy mágneses rezonancia (MRI) vizsgálata végzendő annak kiderítésére, vajon nem a mellékvesékben, a hipotalamuszban vagy az agyalapi mirigyben kifejlődött daganat áll-e a tünetek hátterében.

Valódi korai serdülésben gyógyszer, így például hisztrelin (szintetikusan előállított, ivarmirigy stimuláló hormont felszabadító hormon) adása megakadályozza az agyalapi mirigy ivarmirigy stimuláló hormon termelését.

Ha a korai serdülést nem az ivarmirigy serkentő hormon korai felszabadulása okozza (korai ál-serdülés), az orvos megpróbálhatja különféle gyógyszerekkel a nemi hormonok hatását gátolni.

Ha számodra is hasznos volt cikkünk, megköszönjük, ha értékeled!

Készült: 2016. Módosítás: 2024. Pubertás, azaz serdülőkor.

A pubertás késése és a serdülőkorban történő változások összetett témák, melyekhez szakmai vizsgálatok és mindennapi megfigyelések szükségesek.

A serdülőkor normál lefolyásához nem csak a nemi hormonok szükségesek, hanem például a pajzsmirigyhormonok, növekedési hormon és a mellékvese kéreg hormonjai is.

A serdülés normális lefolyásának megértése segíti a szülőket és a gyermekeket a testi-lelki egészség megőrzésében.

Ha a korai serdülés tüneteit vagy késést észlelnek, érdemes gyermekendokrinológushoz fordulni.

Múlt Hónapban emigrált a trabantom.... - 2026 Július

tags: #hormonbetegsegek #szakall #10 #eves #korban