Horváth Gábor, a Káváson élő és Zalalövőn dolgozó mesterfodrász a Salla Művelődési Központ és Könyvtár új sorozata, a „Felnőtt mesék tabuk nélkül” elnevezésű pódiumbeszélgetés első vendége volt. Elmondta, hogy az El Camino megtanít arra, hogy minden ember egyforma, legyen akár milliomos, bankár, fodrász, ács vagy hajléktalan. A gyaloglás során nincs köztünk különbség. Az El Camino keretet ad az életnek, megtanít olyan dolgokat tisztelni, amiket azelőtt természetesnek gondolt az ember. A víznek nagyon nagy tisztelet jár, én ugyanis nagyon sokat szomjaztam az út során. Az El Camino olyan, mint az élet. Megyünk előre, de sosem tudjuk, mi vár ránk.
A „Felnőtt mesék tabuk nélkül” című program a Salla Művelődési Központban már hosszú ideje sikerrel futó „Irodalmi szalon” és a „Világjárók klubja” hasonló beszélgetős sorozat lesz, ám témája sokkal szerteágazóbb.
A korabeli iparosok és kereskedők felsorolása gazdag betekintést nyújt a korabeli gazdasági élet sokszínűségébe. A Vas- és fémiparban olyan mesterek tevékenykedtek, mint Kovács János kovácsmester Zalateskándról, vagy a szegedi Ziráky János késesmester. A faiparban Adamicza Ede bútorgyára Zsolnáról, míg a gépiparban Biczik József réz-, érczmű és gőzkazángyára, valamint Dorman Károly gépészmester Nagykanizsáról emelkedik ki. A kocsigyártás területén a budapesti Ölber Testvérek cs. és kir. udvari kocsigyár, amelyet 1870-ben alapítottak, büszkélkedhetett az 1900-as párizsi világkiállításon elnyert „Arany érem”-mel.
A hangszergyártásban az Első egyedüli magyar zongoragyár, valamint az Eitner Testvérek bőrgyára Sümegről képviseltette magát. A bőriparban Czigány László gőí cséplő tulajdonos Nova Zágorhida környékéről, míg a vendéglátásban Hály Pál vendéglős Baksáról, Zívós Lajos nagyvendéglője Muraszerdahelyről, valamint Horváth Antal vendéglője Alsóhahóról sorolhatók fel. A papíriparban Schuller József írótoll-, tolszár- és papírkapocsgárát említhetjük meg Budapestről. A vegyészeti iparban a Temesvári Első Gyujtógyár r. t. gyártmányai, valamint Kávay János és Társai házigomba irtó és faconserváló gyára Mármaros-Szigetről jelentős szerepet töltöttek be.
A háziipar és háztartási cikkek kategóriájában kiemelkedett Sándor Kálmán háztulajdonos Marosvásárhelyről, aki székely háziiparilag készült szotyrok, női munkakosarak, vasúti lábtörlők és más termékekkel foglalkozott. Orosházáról Ifj. Kovács József is készített és küldött szét háziipari cikkeket, úgymint cipőket, seprűket, szatyrokat. Kosárfonó telepek működtek Alsólendván és Stridón is, ahol Gyerics János és Lázovi Flóris mesterek tevékenykedtek.
A korabeli iparosok és kereskedők listája rendkívül részletes, szinte minden szakmát és települést felölel. Zalában számos mesterember és kereskedő tevékenykedett, többek között:
- Fodrászok és borbélyok: Horváth Gábor fodrász (Zalalövő), Horváth Károly borbély és fodrász (Székesfehérvár), Puer István borbély- és fodrász műterme (Zalaegerszeg), Schlemmer Károly borbély- és fodrász műterme (Zalaegerszeg), Hunyady Sándor borbély- és fodrász műterme (Zalaegerszeg), Vörös Ferenc borbély- és fodrász műterme (Zalaegerszeg), Pers K. borbély- és fodrász üzlete (Zalaegerszeg).
- Asztalosok: Adamicza Ede bútorgyára (Zsolna), Szegedi Sándor asztalosmester (Alsólendva, Zalam.), Horváth János ácsmester (Alsólendva, Zalam.), Falczmann Károly kádár-mester (Z.-cséb), Tordai István eke- és kocsigyára (Torda), Szegedi Sándor asztalosmester (Alsólendva, Zalam.), Tankovits József asztalos-m. (Zalaegerszeg), Markó Kálmán asztalos-mester (Zalaegerszeg), Németh László asztalos (Zalaegerszeg).
- Kovácsok: Ferer.cz köröm- és kocsi kovácsmester (Alsólendva, Zalam.), Kovács János kovácsmester (Zalateskánd), Vörös Gyula kovácsműhelye (Zalaegerszeg), Kaszás Pál kovács-mester (Zalaegerszeg).
- Cipészek: Hersits Sándor czipész (Alsóhahót, Zalamegye), Hiltényi Sándor czipészmester (Nagykanizsán), Ühár Ferencz csizmadiamester (Bédics, Zalamegye), Ákos Károly czipészmester (Z.-I.övón), Biró Lajos czipész (Bollahida), Somogyi Flórián czipészmester (Zalaegerszeg), Wölíer István czipész-m. műhelye (Zalaegerszeg), Simonics Mihály czipész-mester (Zalaegerszeg).
A felsorolásban szereplő iparosok és kereskedők széles skáláját mutatják be a korabeli gazdasági tevékenységeknek, Zalamegye és a környező területek iparosainak és kereskedőinek sokszínűségét tükrözve.
