Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza. Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára.
Az 1900-as évek eleji építészet gazdag példája a Leiner-ház, amely a kor technikai és esztétikai igényeit egyszerre tükrözi. A környék tehát nem csupán a funkcionális ipari- vagy közlekedési létesítmények miatt fontos, hanem otthont adott olyan épületeknek is, amelyek ma is meghatározzák a táj karakterét. A közelmúltban pedig a Horváth Mihály tér rendbetételének tervei és a kapcsolódó közösségi funkciók újragondolása is napirendre került.
A Horváth Mihály tér története és jelentős épületei
A Horváth Mihály tér Józsefváros egyik kiemelt közterét képezi, és története szorosan összefonódik a tér más létesítményeivel: a templommal, a gimnáziummal, a korábbi telefonközponttal és az 1914-ben felépült távbeszélőközponttal. A tér előtti időkben mezőgazdasági művelés és majorok jellemezték a területet, amit később a városrendezési tervek átalakítottak. A templom, a tó feltöltése és a Baross utca nyomvonalának kiépítése mind hozzájárult a mai kép megalapozásához.
A templom története 1780-ban kezdődik, amikor egy fatemplom és harangláb állt a tér délkeleti felén. II. József támogatta a nagyobb templom építését, és 1786-ban engedélyt adtak rá. Az építkezést azonban más területen kezdték, majd 1797-ben a lakosok által kijelölt helyen megkezdték a munkálatokat. A templom 1799-ben felszentelték, a homlokzat 1814-ben készült el. 1838-as árvíz után 1863-65 között Hild József vezetésével helyreállították, majd a millennium környékén Barcza Elek tervei alapján további díszítéseket kapott.
A tér kialakulásában a Baross utca kettévágó hatása volt meghatározó. A Baross utca korábban majorok és külvárosi házak közlekedési tengelye volt, és az 1870-es években megindult a városrendezés, amely a teret is teljesen átalakította. 1889-től Budapest első rendszeres villamosjárata a Baross utcán át az Egyetem tér és az Orczy tér felé haladt, majd a II. világháború után teljesen megváltoztatta a közlekedést: a villamos helyét 1953-tól troli vette át. A tér piacai is visszahúzódtak, ahogyan a környéken megépült vásárcsarnokok megváltoztatták a helyi gazdaság dinamikáját.
A Fazekas Mihály Gimnázium és a távbeszélőközpont
A nagy budapesti iskolaépítési program részeként 1911-1912-ben felépült a Fazekas Mihály Gimnázium épülete, amelyet a fiatal fiú- és leányiskola létrehozásának programja is rögzített Bárczy István kiemelt szerepvállalásával. Az udvaron ma is látható a különleges japán gyöngyakácfa, amelynek története összefonódik az iskola és a téren álló korábbi vendéglő helyére ültetett növénnyel. A fekete-fehér városfotók tanúskodnak a terület változásairól és az oktatási intézmények fejlődéséről.
Az 1914-ben felépült József Távbeszélőközpont Magyarország első állami megrendelésre készült vasbeton épülete volt. Ray Rezső tervei alapján készült, és az épület többszínű történetét a historizáló és szecessziós elemek gazdag harmóniája jellemzi. A 20. század folyamán többször erődítményként és később telefonközpontként használták, 1999-ig működött. Az épület 18 év óta üresen áll, jelenleg felújítási munkálatok zajlanak, és hotellé alakítás zajlik.
Az 1730-as évek és a külvárosi település helye a mai Horváth Mihály tér környezetében
Az 1730-as években Katsberger József városi tanácsnok telkein épültek fel az első házak, amelyek Pallóházakként és Lerchenfeldként ismertek. E település környéke Pest külvárosának számított, amelyet Pacsirtamezőnek és Alsókülvárosnak is neveztek. A teret övező utcák közé tartozott a Tavaszmező, a Koszorú, a Vajdahunyad és a Futó utca, amelyek az 1730-1740-es években alakultak ki. A területet a 18. század végéig jellemző falusias jelleg és kövezetlen utak jellemezték, majd a Baross utca és a környező átalakítások új városi arculatot eredményeztek.
A tér egyik legfontosabb, ma is jellegzetes eleme a római katolikus templom, amelynek nevét 1947 óta a Horváth Mihály püspök és történész adta a térnek. A távbeszélőközpont, a telefonközpont és a gimnázium közötti kapcsolatok szintén meghatározzák a tér mai arculatát. A környék régi arcát a zöldebbé tétel és a közösségi funkciók erősítése is formálja, hiszen a fejlesztések célja olyan rendezett, emberekre hangolt közterület létrehozása volt, amely lehetőséget ad megállásra, pihenésre és találkozásra.
A jelen és a jövő: közösségi tér a városban
A tér átalakításának fő célja egy rendezett, zöldebb és emberközpontú köztér létrehozása. A projekt lehetővé teszi a közösségi találkozásokat, pihenést és a napi tevékenységek könnyebb kiszolgálását. A szállodai és irodaépületek közeledével a teret körülvevő funkciók harmonikusan együttműködnek: a templom és az iskola környezete továbbra is a közösség életének középpontja marad, miközben a megújult tér jobb feltételeket ad a lakosok és a látogatók számára.
Az évszázados épületek és a modern tervezési megoldások találkozása példázza, hogy a XIX-XXI. század urbanisztikája hogyan képes megőrizni a múlt értékeit, miközben a jelen igényeinek megfelelően fejleszt. A Horváth Mihály tér tehát nemcsak történelmi helyszín, hanem élő közösségi tér, amelyet a jövőben is a lakók igényei szerint alakítanak ki.
Az 1730-as évektől kezdődően a terület fejlődése összefügg a város bővülésével. A horváth Mihály tér fejlődését a templom, a gimnázium és a telefonközpont adta meg, míg a Baross utca korábban a majorok közti dűlőút volt. A 19. századi villamoshálózat bővítése és a 20. századi házépítések tovább formálták a környéket, amely mára komplex, városi zöldfelületeivel és közösségi funkcióival szolgálja a lakókat.
Az általunk megvizsgált történetek és építészet összefonódik a városképi megújulásokkal: a templom előtti tér, a madonnás ház és a távbeszélőközpont története mind hozzájárul a Horváth Mihály tér egyedi identitásához. A jövőbeni fejlesztések a zöldebb, élhetőbb és közösségközpontú környezet megteremtését célozzák, miközben megőrzik a negyed gazdag történetét és kulturális örökségét.
- Leiner-ház: az újpesti 1900-as évekbeli neoreneszánsz lakóház példája
- A templom története és a tér elnevezése Horváth Mihályról
- A József Távbeszélő központ és Ray Rezső tervei a tér környezetében
- A Baross utca és a városrendezés hatása a térképre
- A modern közterületek és közösségi funkciók újraértelmezése