Az esszé témája a Reneszánsz kor (XV-XVI. sz) öltözködéseinek ismertetése, különösen I. Erzsébet királynő viseleteinek fényében.
Történeti bevezetés: Erzsébet királynő személye és uralkodása
I. Erzsébet VIII. Henrik és Boleyn Anna gyermeke. Miután Boleyn Anna is lánygyermeket hozott világra, így kegyvesztett lett, és kivégezte. Emiatt Erzsébet törvénytelen gyermekké vált. Külön udvarban nevelkedett, de boldog gyermekkora volt és uralkodóhoz méltó neveltetést kapott, ráadásul később apja hatodik feleségére ( Catherine Parr) saját anyjaként tekintett. Testvére Mária uralkodása alatt, egy ideig a Tower foglya volt. Majd 1558. 1559-ben megkapta a kormányzói címet.
A királynő meghatározó szerepe volt az angol divatban, amit nagyrészt a spanyol divat határozott meg. A XVI. század az első olyan század, ahol a divat sokszínű, különböző és már ki tudják vele fejezni az egyéniséget. Miután Angliának sikerült legyőznie az addig verhetetlen spanyol armadát, megdöntötte az ottani divat uralmát Európában és persze Angliában is. Ezáltal Anglia átvette a spanyol öltözködési szokásokat, némileg átformálva a saját stílusára.
A Reneszánsz divat művészetté válása és Erzsébet koronázásának ruházata
Ezidőtájt a divat már-már művészetté nőtt ki magát. A reneszánsz korban bontakoztak ki igazán a művészek, ekkora lett ˝nevük, ugyanis az előző korokban jellemző volt, hogy nagyon sok mű a szerzője neve nélkül maradt fent. A reneszánsz korban ugyanúgy értékelték a művészt, mint magát a művet. Ez a festmény Erzsébet királynő megkoronázása időpontjában készült. Ez a kép az 1559-es években nagyon jellegzetes volt, a királynő koronája, a jogar és az országalma jelzi a hatalomra lépését.
Észrevehető, hogy a ruha díszítése nagyon hangsúlyos lett és túlzott a korábbi korokhoz képest. A királynő csipke gallért visel, ami az Angol reneszánsz viseletének egyik védjegye. Erzsébetet általában palást nélkül ábrázolták, ebben az esetben valószínűleg a ceremónia miatt viseli a hermelin prémmel díszített palástot, egyfajta plusz előkelőséget mutatva a külvilágnak és az országának. A ruhája felsőrésze a korhoz hűen szűk és alul háromszög formában, azaz V alakban végződik. Ezt a formát a felsőrész alatt merev, fémpántos fűzővel érte el. A felsőrész ujját pedig csipkekézelő díszíti. Habár a szoknyája nagy része takarásban van, felül láthatjuk, hogy terebélyes díszített szoknyát visel. A spanyol reneszánszból vette át az angliai divat ezt a fajta szoknyát, de a saját stílusára alakította át.
A spanyol hölgyeknek ez a szoknya A formájú volt, és annyira ki volt merevítve, hogy egyetlen ránc sem volt rajta. A két ábrázolás (2.kép, 3. Ha végigkövetjük a korok öltözködési szokásait és elemezzük a képeket, észrevehetjük, hogy az Itáliai reneszánsz idejében, a ruhákban a természetes testarányok nagyobb szerephez jutottak. Az Angol reneszánsz idején, mint azt ahogy a képen is láthatjuk, a női test formája teljesen elveszett, a kényelmesség pedig egy viseletben sem kapott szerepet, ugyanis ezek a ruhák, mint például a gallérok és a fűző korlátozták a szabad mozgást.
A királynőn látható ruha bő ujja, illetve a földig érő felsőszoknya is szétnyíló volt, ami alkalmanként látni engedte a díszes alsószoknyát. Az alsószoknya alatt egy második kemény vászonból készült alsószoknya volt, amit a vertugaden- ami vesszőkből vagy halcsontból készült- tartott ki és ami a későbbiek során még több alkalommal is felbukkan a divatban. A képen a királynő látható alsószoknyája egy akkor még nagyon különlegesnek számított élethű állat mintákkal díszített anyagból készült. Természetesen itt is, mint minden más korszakba a nők szerették a csillogást és az ékszereket is.
Erzsébet korabeli testkép és smink: a megjelenés üzenete
Szembetűnő különbség azonban itt is ( 3.kép, 4.kép), hogy a XVI. században eltűnnek a vékony nyakláncok. A 4.képen láthatjuk, hogy a díszítésnek nem voltak határai. A királynő felsőrésze gyönyörű sűrű aranyszálas hímzésekkel van díszítve, apró gyöngyökkel és drágakövekkel. Ezen kívül a válla eltérő hímzésekkel és szabással van hangsúlyozva. Az ruha ujját csipke díszíti. Ezen kívül a derekát egy lelógatott gyöngysor díszíti, amit sokszor a ruha bármely részére rávarrtak díszítés céljából. Erzsébet előkelő ruháin észrevehető, hogy a fekete szín mellett a barna, vörös, narancssárga, fehér és zöld szín is dominál, habár a kedvenc színe a fekete volt.
A képeken ( 5. kép, 6.kép) látható, hogy Erzsébet királynő a haját fölfelé fésülte a gallérok és a különböző díszítések miatt és apró csigákba és szoros kontyba tűzve hordta, amit gyöngyökkel, drágakövekkel, illetve sokszor hajhálóval díszített. Jellegzetes volt, hogy arcát fehérre festette és az arccsontjánál enyhén pirosra színezte. Ezekben az időkben a púder fehér ólom és ecet keverékéből állt és ha színesítették az arcukat ehhez a keverékhez tojássárgáját adtak.
Paróka, öltözködés és Erzsébet kultuszának hatása
I. Erzsébet szerette a divatot, rengeteg ruhakölteménye volt, rendszeresen más öltözetekben jelent meg. A hangulatát is próbálta ruhákkal kifejezni, ami a politikai intézkedései során gyakran előnyévé vált, ugyanis ezzel sokszor elérte amit akart. I. Erzsébet uralkodása alatt a divat nagyon nagy szerepet kapott. Ezt egy korabeli példa, a királynő Fényűzési rendelete is jól tükrözi. Ebben kijelentette, hogy bárkire, aki az udvarban nem megfelelően öltözködik, büntetés róható ki. Jelenlétében aki, díszesebb ruhát hordott, fejvesztéssel büntette. Ezzel azt szerette volna elérni, hogy egyrészt fenntartsa hatalmát ilyen téren is, másrészt pedig hogy a rangban alatta lévő emberek is kibontakoztassák az egyéniségüket. Természetesen az udvari viselet, más anyagokból készült, kevés mintával és tiszta színeket használtak. A királynő uralkodása alatt terjedt el a gyöngyfüzér viselete. Az Erzsébet-kultusz rányomta a bélyegét számtalan korabeli viseletre. Az Erzsébet királynő kultusz nem ért véget a halálával, ugyanis az angol nép történelmi mítoszává vált.
Paróka: történelmi háttér és vándorló divat
Néhány történész szerint már i.e. 6000 körül is készítettek parókákat, Amerikában, de ezt a kultúrát általában sírköves eseményekhez vagy színházi szerepekhez kapcsolják. A paróka később Európában terjedt el: Angliában I. Erzsébet első nagy forradalmi hatású parókáihoz vezetett, majd Franciaországban XIII. Lajos és XIV. Lajos használata terjesztette el. A paróka dívata a 17-18. században tetőzött, de később a társadalmi és politikai változások hatására fokozatosan visszaszorult. A paróka évezredes történetében fontos, hogy Erzsébet és udvara például gyakran követték a legújabb megjelenést, miközben a köznép és a trónörökösök is igyekeztek utánozni a királynő stílusát.
Záró gondolatok Erzsébet viseleteiről és a Reneszánsz átszövődéséről
A XVI. századi angol reneszánsz ruházata a részletek gazdagságával, a fém- és gyöngyhímzések, a csipke gallérok és a vaskos fűzők egyáltalán nem a kényelmet szolgálták, hanem a hatalmat és a státusz demonstrációját. A világoskodó parókák, a díszes szoknyák és a drágakövekkel teli öltözetek azt üzenik, hogy az egyéniség és a hatalom összefonódik a divatban, és Erzsébet királynő megtestesíti ezt az összhangot a korszakban.
