Az 1981 ősze a TV-ben: lehetőséget kaptam, hogy készítsek egy próbaadást októberre… Ha beválik, ígérték, decembertől lehet folytatni rendszeresen. Csak éppen műsoridő nem volt… Egyetlen hely maradt, mert a kutyának sem kellett. Én pedig tudtam az irodalomból, hogy rossz időpont nincs, csak gyenge műsorok vannak. Szabad préda volt a vasárnap délelőtt 11 óra. A műsor címe hamar meglett, bár a „butik” nem teljesen sugallja a valóságot, meg nem is tősgyökeres magyar szó.
Hölgyeim és Uraim! Annak a húsz évnek sajátos summáját tartják kezükben, melyet részben vagy egészben Önök is átéltek… Mert kordokumentum ez is - szubjektív, térben és időben sokszor Zenebutik-pillangóként szabadon röpdöső. Juhász Előd kiadás · 240 oldal · ISBN: 9639261734
1981-et írtunk. Abban az évben indult el világhódító útjára a Music Television. És abban az esztendőben lépett fel a New York-i Central Parkban Simon and Garfunkel 500 ezer néző előtt. S akkor sugározta először a Magyar Televízió a Zenebutikot, Juhász Előd műsorvezetésével. „Csak átrágom magam itt a bukszuson…” Legendás mondat egy Gálvölgyi-paródiából. S ha Gálvölgyi János valakit utánzott, az valóban népszerű volt. Úgy mint Juhász Előd és műsora, a Zenebutik. Különleges műfaj volt az - behatárolhatatlan. Az 1938. május 4-én - tehát napra pontosan 87 éve - Budapesten született Juhász Előd műsora pillanatok alatt a kedvencek közé emelkedett.
Vasárnap délelőttönként ott ült a televíziókészülékek előtt több millió néző, közöttük megannyi pop és rockzenére kiéhezett fiatal és a klasszikus muzsikára vágyó idősebb. S akkor egyszer csak előjött a „bukszusból” Juhász Előd és a maga sajátos stílusában, aprócska mosolyokkal a szája szegletében, felkonferált egy hegedűművészt, egy zongoristát, egy karmestert, majd bemutatta az ABBA legújabb videoklipjét. És a nézők úgy érezték, mintha valami egészen különleges élményben lenne részük. A Zenebutik a maga nemében valóban különleges volt.
Ehhez kellett Juhász Előd bátorsága, kísérletező kedve, na meg az is, hogy a televízió akkori vezetői rábólintsanak az ötletére. Merthogy a rádióban korábban már sikerrel futott a Zeneközelben című adás, amelyet ugyancsak Juhász Előd vezetett. Ennek a mintájára készítették a könnyűzenét és klasszikus muzsikát keverő műsort. Juhász Előd biztos volt a sikerben. Számára nem volt újdonság képernyőn szerepelni, hiszen a hatvanas évek elején az Aida című operaközvetítését ő konferálta fel, később pedig a Zenélő órák című műsorban szerepelt.
A Zenebutik vendége a Hungária együttes. Volt kitől örökölnie a zene iránti rajongását. Az édesapja mérnökként dolgozott ugyan, ám emellett hegedült, nem is akárhogyan. Nagybátyja karmester és zeneszerző volt, a nagypapája pedig magyar nótákat írt. Így aztán szinte természetesnek hatott, hogy a Toldy Ferenc gimnázium elvégzése után, - ahol egyébként a későbbi Oscar-díjas filmrendező, Szabó István is osztálytársa volt -, már zongorázni tanult. A középiskola elvégzése után felvételizett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre és csak úgy ráadásként a Zeneakadémia karmester és zenetörténet szakára. Mindkét intézménybe felvették, ám ő a Zeneakadémiát választotta. Az életrajzában szerepel, hogy a tanulmányi évek alatt korrepetitorként dolgozott különböző kórusoknál, népi zenekaroknál, sőt, már a Magyar Rádióban is szerepet kapott.
Aztán 1963-ban már a Magyar Rádió munkatársaként dolgozott. Olyan feladatokat kapott, mint meginterjúvolni a Magyarországra érkező Igor Sztravinszkijt. Rábízták a Hétvégi panoráma kettőtől ötig és a Muzsikáról - fiataloknak című műsorok vezetését. És 25 évig vezethette Csiba Lajos társaságában a Zeneközelben című műsort is. Kevesen tudják róla, hogy egy évig Amerikában tanult Ford-ösztöndíjjal. Ott került kapcsolatba a jazz-el és az elektronikus zenével is. Ekkor startolt a Zenebutik, benne megannyi különleges vendéggel, bejátszással, hangfelvétellel. A Zenebutik 20 év alatt 266 adást ért meg. Különböző helyszínekről jelentkezett a műsorvezető, hol egy budapesti lemezboltból, hol pedig valamelyik vidéki városból.
Később így beszélt imádott műsoráról. „Már a Zeneakadémia mellett jártam jazzklubokba, kísértem kórust és néptáncegyüttest zongorával. Mindig azt gondoltam, nyitottan kell hozzáállni más műfajokhoz is. időnként pedig el kellett fogadnom, hogy kevésbé értékes, de népszerű produkciót is bemutassunk, mert szolgálni kellett a közönség ízlésvilágát. A kritikusok persze nekimentek: a szemére vetették, hogy „össze-vissza műsor ez” hogy mindenből beleraknak ezt meg azt, hogy ez maga a koncepciótlanság. Pedig a szerkesztők Juhász Előddel egyeztetve nagyon is pontosan felépített adásokat produkáltak. S amikor Gálvölgyi János elkészítette a műsor paródiáját, Juhász Előd nem megsértődött, hanem gyakorlatilag megköszönte a színész produkcióját, aztán később meg is hívta őt a műsorába.
Azok a vasárnap délelőttök elhozták nekünk a Nyugatot és kicsit úgy érezhettük magunkat a nyolcvanas évek elején, hogy nyílik, egyre inkább nyílik a világ körülöttünk. Juhász Előd szerencsére ma is jó egészségnek örvend, mi több, dolgozik, és büszke három lányára, na meg hat unokájára, akiktől rengeteg szeretet kap. Az élete teljes, a Zenebutikkal pedig bevonult a magyar televíziózás legendái közé.
- Juhász Előd pályakezdése és a Zenebutik előkészítése
- A Zenebutik koncepciója és a műsorépítés kulisszatitkai
- Az 1980-as évek TV-s zenei kultúrája és a közönség kapcsolata
- Juhász Előd öröksége a magyar televíziózásban
Kétségtelen, hogy a Zenebutik jelentős mérföldkő volt a magyar televíziózás történetében: egy behatárolhatatlan, mégis koherens szórakoztató-műsor, mely a könnyűzenét és a klasszikus muzsikát is megidézte, és amelynek akkori vezetői személyes bátorsággal és látens kísérletező kedvvel álltak hozzá. A vasárnap délelőtti sugárzás nyitottsága és a közönség visszajelzései alapján pedig úgy tűnik, hogy az idő múlásával sem halványodott el a Zenebutik varázsa.

A Zenebutik nagy részben Juhász Előd személyes szenvedélyéből született: a zene iránti rajongás és a nyitottság más műfajokra, a közönség tisztelete és a korabeli televíziós sztenderdek megkérdőjelezése egyaránt meghatározták a program alakulását. A műsor időkapszulává vált: a hangzás, a beszélgetések és a kedvelt zenekarok együttes jelenléte maradandó nyomot hagyott a magyar televíziózásban.
Az élete teljes, a Zenebutikkal pedig bevonult a magyar televíziózás legendái közé.
tags: #juhasz #elod #villanofenyben #a #zenebutik