Jászkiséren a katolikus vallásúak 1773-ig csak magánházakban mutathatták be a szentmise áldozatát. Dósa Pál jászkapitány adományából épült fel a Szent Kereszt feltalálása plébániatemplom. A barokk kápolnát 1829-ben tovább bővítették Pírker János László egri érsek anyagi támogatásával. Ezt a régi templomot pedig 1905-ben lebontották és telkén épült fel a ma is látható neoromán stílusú templom, melyet 1906. október 7-én szenteltek fel. A Foltin János prépost felajánlásából épült templomot Nagy Virgil mérnöktanár tervezte. Az ő tervei alapján készültek a padozat, a szószék és az oltárok építménye is. A templomtorony földszintjén álló neoromán kapuat dísze a kőből faragott Jézus dombormű, két oldaltal angyalokkal.
A kereszthajóban a jobboldali mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült, a baloldalon álló mellékoltár festménye Szent István királyt ábrázolja. A kereszthajó déli részén található oltár tetején áll az első magyar király fából készült szobra. A Foltin János által adományozott harangokat az 1. és 2. világháború során elvitték. Napjainkban a templom tornyában három harang lakik. A lélekharangon nem található felirat, de feltételezhető, hogy az 1773-ban épült templom megmaradt kisharangja. A középső 280 kilogrammos harang felirata: „Mi lesz belőlünk, hogyha te elhagysz. Szent István király tiszteletére ajánlják G. Varga István és neje Nagy Mária, 1925 Szent évben”. Átmérője 78 cm, magassága 70 cm. A nagyharang 1956. október 7-én lett felszentelve. Átmérője 126 cm, magassága 90 cm.

Részletek a templomról és történetéről: egyhajós, keresztházas, íves szentélyzáródású templom, a főhomlokzat előtt álló toronnyal. A torony mindkét oldalán lépcsőtorony, szentély mindkét oldalán melléktér, a hajóhoz DNy-on poligonális bővítmény kapcsolódik. Bordás keresztboltozatokkal fedett tér, a bejárati oldalon karzat. Falképek: 20. század eleje. Berendezés: 20. század eleje. Épült az 1773-ban, a korábbi templom helyén (építész: Nagy Virgil). Egyhajós, keresztházas, íves szentélyzáródású templom, a főhomlokzat előtt álló toronnyal. A szentély mindkét oldalán melléktér, a hajóhoz kisebb poligonális bővítmény kapcsolódik. Szép állapotban lévő épület. A környezete is példás rendben tartva. Készült: 2015. január 01.
A jászok és kunok fokozatosan tértek át a katolikus vallásra. A jászkisériek saját akaratukból tértek át 1600-ban a református hitre. A törököktől felszabadított területeken azonnal megindult a katolikus egyház szervezeteinek és intézményeinek újjáépítése. Telekessy István püspök főispán egyedüli egyházfőként hátat fordított a Habsburg uralkodónak. A Rákóczi szabadságharc után telepítették az első katolikus családokat a református Jászkisérre. Telekessy püspök Zorger Ferenc jászberényi káplánt nevezte ki kiséri plébánosnak. A reformátusoktól a templom kulcsait a kezébe adta. Sőtér Ferenc a Jászkun Kerületek nádori alkapitánya személyes jelenlétével megerősítette. 1701-ben Vízkeresztkor kiüldözték a reformátusok a káplánt a településről, holmiját szekérre rakták és kivitték a falu határába. Büntetésül az alkapitány a kisériektől egy nyáj juhot és egy szarvasmarha csordát elhajtatott, azon kívül a lakosok bírságot fizettek, valamint eladták a búzát és kifizették belőle a plébánost. Kisér Puszta-Kürttel együtt1701-től 1769-ig Apáthi filiája, vagyis leányegyháza volt.
A katolikusok és a reformátusok között egyre növekedett az ellentét. 1763-ban a kiséri reformátusok a katolikus hitre áttért Tót Sára nevű asszonyt áttérése miatt gyermekeivel együtt eltávolították a faluból. 1765-ben már csekély számú katolikus telepedhetett le a faluban és részükre temetőt is kimértek. 1769-ben beiktatták Gregor Imre plébánost, Dósa Pál jászkun kapitány biztosította az ünnepi istentisztelet zavartalan lebonyolítását. Ezután Kiséren több évig királyi biztos székelt a katolikus pap védelme miatt, hogy ismét olyan erőszakos cselekedetre ne ragadtassák magukat a reformátusok. A plébános a plébánia felújításáig egy család házában lakott. Az istentiszteleteket is egy család elkülönített szobájában tartotta. 1773-ig az istentiszteleteket magán háznál tartották, Eszterházy Károly egri püspök felhatalmazta Littkei apáthi plébánost, hogy 1772. november 1-jén egyházi szertartás keretében a kiséri katolikus templom alapkövét letegye. A plébánia épülete 1816-ra életveszélyessé vált, így 1818-ban új plébánia házat emeltek.
Ozoráczky Ferenc kiséri plébános 1828. június 12-én kelt levelében Pyrker János László egri érsekhez fordul anyagi segítségért a jászkiséri templomocska szükséges bővítése miatt. A katolikusok száma ekkor 684 fő. 1829-ben a régi templom falait és tornyát megemelték, kibővítették és új tetőt kapott. Az új templom építésének munkálatai 1905. május 3-án kezdték el. A kis templomot 1905. június 23-án, péntek délután kezdték el lebontani. Foltin több mint 200 ezer korona költséggel építette fel a neoromán stílusú új ékes templomot, melyet 1906. október 7-én szentelt fel. A templom hossza 37,5 m, szélessége 12 m, magassága 17,5 m, a kereszthajó hossza 20,25 m, szélessége 8 m, a torony magassága 53 m. A templom és berendezéseinek tervezője Nagy Virgil műegyetemi tanár és Lechner Jenő tanársegéd. Építőmesterek: Wágner Márton, Rück Lajos (Bp.). Figurális festő Stein János, ornamentális festő Kaincz János. Az asztalos, lakatos, üveges munkálatok készítői a Maybőhm műiparos testvérek voltak. A templomnak 2 manuálos, 16 regiszteres Angster orgonája van. A harangokat Seltenhofer harangöntő készítette, a csillárok, gyertyatartók szállítója az Oberbauer-féle cég volt. 1925-ben két új harang érkezett, a „Jézus szíve” és a „Szent István király”, melyet Sárpátky Ferenc plébános szentelt fel. 1929. július 6-án kezdték meg a katolikus iskola építését, melyet még az év október 20-án átadtak. A második világháború keserves időszak volt az egyház életében. Az 1950-es években indul meg újra az egyházi élet. Az óvodában, iskolában van hittan oktatás, mégis csak kevés hívő jár a templomban. 2006. október 8-án ünnepeltük templomunk építésének 100. évfordulóját, melyen a templom színültig megtelt a jászkiséri lakosokkal.

Jászkisér az egyetlen jászsági település, ahol két felekezet templomának tornya látható. A református egyház 1600 körül keletkezett, amikor Eger eleste és az 1596-os mezőkeresztesi csata után sok református húzódott ide. 1645-ben készült Úrasztali tányérjuk ma is megvan. A régi református templom 1657-ben épült vályogból, mellette fából készült torony állt. Ez a templom azonban a Tisza árvizei és a települést sújtó belvizek miatt egy félévszázad alatt tönkrement. A kisériek Esztárházy Károly katolikus egri püspök és Mária Terézia királynő segítségét kéri egy új templom és torony felépítésére. 1770-re készültek el a tervek, majd 1770. november 28-án kezdik meg az új torony építését kő és tégla felhasználásával. A tetőt eredetileg fazsindellyel fedték be. A torony építésének emlékét egy vörös márványtábla őrzi a torony falában. Az új templom építése 1780-ban kezdődik el és a fennmaradt számadások szerint 1785-ben fejezik be. Az új templomot a régi templom köré építették fel téglából. A fazsindelyes toronysisakot 1926-ban építették át vörösréz vorításura, ekkor készült az új templomtető is. 1930-ban kerítették körül a templomot kőlábazatú vasráccsal. A templombelső késő barokk stílusú műemlék jellegű épület. Csehboltozatos hajó két karzattal, díszes szószékkel. A torony a templom északnyugati sarkán áll, falmagassága az erkélyig 16 m, onnan az órapárkányig 6 m, e fölött még 11 m karcsú nyolcszögletű toronysisak. A rózsaszín márványból készül a négy törpepillérrel határolt párkánnyal fedett körítő korláton belül áll a fehér márvány, neoklasszicista Úrasztala. A templom padjait 1904-ben, az úrasztalát 1906-ban készíttette T. Mészáros Sándor és felesége, L. Szabó Eszter. A déli karzaton levő orgonát Cz. Balogh Sándor és Nyíri Márta adományából építtette Angster József 1888-ban. A református parókia 1769-71 között építették, életveszélyes volta miatt 1991-ben lebontották.

Az ellentétek ellenére a katolikusok és reformátusok kapcsolata idővel stabilizálódott, és a közösségek együttműködése is kibontakozott. A történet szemlélteti, hogy a katolikus plébánia fejlődése egy hosszú átépítési folyamat eredménye: az 1773-as alapítás, a 1780-as évek új templomának felépítése, a 1905-1906-os neoromán stílusú templom felavatása, valamint a 1920-as évek iskola- és közösségi beruházásai mind hozzájárultak a település vallási és kulturális életének formálásához. A templom és a torony ma is a település vallási és történelmi örökségének meghatározó eleme.
Építészeti és műemléki elemek összefoglalása: egyhajós, keresztházas, íves szentélyzáródású templom, neoromán és neogót stílusjegyek, 2 manuálos, 16 regiszteres Angster orgona, harangok múltja és jelenlegi állapota, főhomlokzat előtti toronnyal, részletek a belső berendezésről. A templom és környéke folyamatosan karbantartott, példás rendben tartott.
| Tulajdonság | Érték |
|---|---|
| Építés éve | 1773 (szt. alapítás), 1906 felavatás |
| Alapítók | Dósa Pál, Eszterházy Károly |
| Stílus | Neoromán-néogót |
| Tér méretei | hossz 37,5 m; szélesség 12 m; torony 53 m |
| Orgona | 2 manuálos, 16 regiszteres Angster |
| Harangok | 3 harang a toronyban (eredetiek: 2 levitalak, 1 létező kisharang) |