Kepes András szakálla: imázsváltás, bölcsesség és személyes történetek

Kepes András neve sokak számára egyet jelent a tartalmas televíziózással, gondolatébresztő beszélgetésekkel és világra nyitott gondolkodással. Generációk nőttek fel a műsorain, könyvei pedig a mai napig is hatalmas népszerűségnek örvendenek.

Életút röviden

Született 1948. október 11-én Budapesten. Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát.

Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban a Syracuse-i Egyetemen (1979), illetve miután elnyerte a Stanford Egyetem John S. Knight nemzetközi ösztöndíját, a Stanfordon (1985-1986). Doktori és habilitált doktori fokozatát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte (2004).

Média és oktatás

Első cikkei 17 éves korában jelentek meg. Az egyetem elvégzése után, 1973-tól a Magyar Rádiónál dolgozott munkatársként, majd a kulturális rovat vezetőjeként. 1980-tól a Magyar Televízió akkor induló kulturális hetilapjának, a Stúdió ’80-nak alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője volt.

Elsőként tudósított a cannes-, a berlini, a moszkvai, a tokiói, a San Sebastián-i filmfesztiválról, Hollywoodból és a Nobel-díj átadásokról. Mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok, világhírű filmrendezők, írók.

1998-ban a TV2-n készítette beszélgetős műsorát, Kepes címmel, de még abban az évben egy súlyos betegség két évre félbeszakította pályáját, és úgy döntött, visszavonul a rendszeres szerepléstől. 2000-ben a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel újra Oázis (2000) című egész estés összetett sorozatával, beszélgetésekkel, dokumentumfilmekkel.

2002-től az RTL Klub képernyőjén volt látható irodalmi sorozata, a Könyv-jelző (2002) és beszélgetős műsora, a Frankel Leó úti Malomtó Bisztróban forgatott Desszert (2005), majd dokumentumfilm sorozata, a Világfalu (2005-2006). Oktatói munkáját Fulbright kutató-tanárként a New York Egyetemen (N.Y.U.) kezdte (1986-1987), később más amerikai egyetemeken is előadott.

2008-tól a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), majd annak jogutódjánál a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanított kinevezett főiskolai tanárként, 2012-től egyetemi professzorként.

Írói pálya és díjak

Regényeket és irodalmi esszéket ír. Első művei főként rádiós és televíziós riportútjaira és beszélgetéseire épültek. A bővített kiadásban és különböző kiadóknál megjelent munkái között szerepelnek többek között a Világkép, Tövispuszta, Istenek és emberek, A boldog hülye és az okos depressziós.

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a Táncsics Mihály-díjat (1991), a Joseph Pulitzer-emlékdíjat (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998) és a Prima díjat (2011). Világkép című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó és 2017-ben elnyerte a Libri Irodalmi Közönségdíjat.

Az imázsváltás: szakáll és arcvonások

A markáns szakáll teljesen átformálta az arca karakterét, nem lennénk meglepve, ha elsétálnál mellette az utcán, és fel sem ismernéd, hogy ő a tévés ikon. Az idős embereknél az ősz szakáll az bölcsességet sugall.

De egyébként nekem volt szakállam, csak akkor, amikor nem voltam televíziós. Tehát amikor a Stanford Egyetemen tanítottam, nagy, fekete szakállam volt. Egyébként mai napig kapok még leveleket, mennyivel fiatalabb lennék, ha nem lenne szakállam. És akkor én mindig azt szoktam mondani, a szakállam még csak hat-hét éves.

Az apropót azonban a sorban immár tizenhatodik kötete, az Igazad van adta, emiatt hívta meg beszélgetni Friderikusz. A szakáll és a bajusz rendkívül jól áll neki. A szakállról szóló megjegyzések és a külső változás kapcsán könnyen érthető az a reakció, hogy az emberi megítélésben a külső jegyek mély hatással vannak az imázsra.

Személyes megnyilvánulások és köszönet

„Azt is nagyon nehezen mondjuk ki, hogy köszönöm. Nekem is hosszú időbe tellett. És itt és most szeretném elismételni egykori kollégáimnak, hogy én rájöttem, nem dicsértem őket eléggé. Pedig baromi sokat köszönhettem nekik.

Tehát azokat a közvetlen kollégákat, aki a gyártásvezetőm, aki a vágóm volt, aki a szerkesztőm volt. És valahogy az ember ugye a televíziós szakmában is úgy működik, hogy azt hiszi, hogy ez az ő sikere. Pedig semmire nem vittem volna. Lehet, hogy más munkatársakkal is működött volna a dolog, de hogy pokoli sokat köszönhetek nekik, és nagyon nehezen jött ki az a szó a számon, hogy azt mondjam, hogy nagyon jó voltál, köszönöm.

Hozzátette, úgy döntött, hogy az új könyvének a bemutatójára meghívja a régi kollégáit, akikkel 30-40 évvel ezelőtt dolgozott.

Vita a közönséggel és a nyilvánosság

Az egykori televíziósnak, ma már írónak és egyetemi oktatónak láthatóan jólesett a bók. Nem is cáfolta, egészségi állapotát és családi életét nézve, valóban kiegyensúlyozott. Harmadik feleségével, aki üzleti coach és olasz szakos tanár, immár huszonhatodik éve élnek boldog kapcsolatban.

Annak azonban, aki az elmúlt években nem követte írói pályáját, és még mindig inkább a televíziós műsoraira emlékszik, azonnal feltűnhet, hogy Kepes milyen imázsváltáson esett át az elmúlt években.

Kulturális és családi gyökerek

Apai ágon dr. Kepes Gyulának (1847-1924), a Ferenc József-földet felfedező expedíció orvos-tábornokának, Kepes Ferencnek (1876-1942), a magyar gnosztikus filozófia iskola vezetőjének rokona, Kepes György (1905-2001) az MIT intézetvezető professzora, magyar-amerikai festő, fotográfus, médiaművész unokaöccse. Ezen az ágon asszimilálódott zsidó, nagypolgári családból származik, ahol a magyar és a keresztény kultúra, valamint a keleti tanok nagy becsben álltak.

Apja, Kepes Imre a húszas években illegális kommunistaként részt vett a nemzetközi munkásmozgalomban. Hazatérésük után apja Magyarországon külkereskedő, majd diplomata lett, édesanyja a diplomáciai protokoll ismert szakértője és egyetemi oktatója volt. Emellett fiatal diplomata-feleségek generációit vezette be a mindennapi diplomáciai etikett tudnivalóiba. A Külügyminisztérium főosztályvezető-helyetteseként ment nyugdíjba.

Publikációk és válogatások (válogatott lista)

Megjegyzés a megjelenésről

Az imázsváltás és a szakáll kapcsán született megjegyzések jól mutatják, hogy a külső változások miként alakítják át a közönség és a médiakép viszonyát egy ismert személyhez. A szakáll megítélése személyes is: „Egyébként mai napig kapok még leveleket, mennyivel fiatalabb lennék, ha nem lenne szakállam.”

tags: #kepes #andras #szakall