A keratin fehérje szerkezete és szerepe a hajban

A hajunk egészsége és megjelenése nagymértékben függ attól, hogy milyen tápanyagokat és összetevőket biztosítunk számára. Az egyik legfontosabb tényező ebben a folyamatban a fehérje, amely nemcsak a szervezetünk, hanem a hajunk építőköve is. Ebben a cikkben arról lesz szó, miért olyan fontos a keratin és hogyan segítenek ezek az összetevők abban, hogy hajunk egészséges, erős és fényes maradjon.

Miért fontos a fehérje a hajunk számára?

A hajszálak nagy része keratinból áll, amely egy természetes fehérje. A keratin felelős a hajszálak szerkezetéért, erősségéért és rugalmasságáért. Amikor a haj károsodik - például hőkezelés, vegyi anyagok vagy környezeti hatások miatt -, a keratin szerkezete meggyengül, ami töredezett hajvégekhez és fénytelen hajhoz vezethet. Ezért kulcsfontosságú, hogy a hajunkat fehérjével lássuk el, hogy helyreállítsuk és megerősítsük azt.

A keratin ereje

A keratin egy olyan fehérje, amely természetesen megtalálható a hajban, de számos hajápolási termékben is használják, hogy pótolják a hajszálak elveszett fehérjetartalmát. A Luxoya Professional Paris GLOSS Sampon, GLOSS kondícionáló, SUPERBLOND kondícionáló és a REPAIR kondícionáló növényi keratint tartalmaz, így használatukat követően a haj visszanyeri rugalmasságát és simaságát. A keratin beépül a hajszálak sérült részeibe, kitölti azokat, és segít visszaállítani a haj eredeti állapotát.

A keratin egy rendkívül ellenálló, oldhatatlan fehérje, amely megtalálható az emlősökben, így az emberben is. A keratin az élővilág egyik leggyakoribb és legfontosabb szerkezeti fehérjéje, amely a gerincesek testének szinte minden külső felületén megtalálható. Ez a rendkívül ellenálló és rostos fehérje felelős a haj, a körmök, a bőr külső rétegének, sőt, az állatok szőrének, tollának, szarvának és patájának szilárdságáért és védelméért.

A keratin típusai

Bár a keratin egy összefoglaló elnevezés, valójában két fő típusát különböztetjük meg, amelyek kémiai szerkezetükben, térbeli elrendeződésükben és az általuk képzett szövetek tulajdonságaiban is jelentősen eltérnek egymástól.

• Alfa-keratin: Az alfa-keratin az emlősökben, így az emberben is domináns formában előforduló keratin. Ez a típus felelős a hajunk, körmünk, a bőrünk külső rétegének (epidermis) és a szőrünk szilárdságáért. Az alfa-keratin molekulákra jellemző az alfa-helikális másodlagos szerkezet. Az alfa-keratinok viszonylag rugalmasak és nyújthatók, ami a haj és a bőr rugalmasságát adja. Két fő alcsoportra oszthatók: a kemény keratinokra és a lágy keratinokra. A kemény keratinok, mint például a hajban és a körmökben találhatók, rendkívül gazdagok ciszteinben, és ezáltal sűrű diszulfid hálózatot képeznek. Ez adja a haj és a köröm rendkívüli szilárdságát és ellenállását a mechanikai és kémiai hatásokkal szemben. A lágy keratinok ezzel szemben kevesebb ciszteint tartalmaznak, és lazább diszulfid hálózatot alkotnak.
• Béta-keratin: A béta-keratinok főként a hüllők és madarak külső, védelmi szerkezeteiben fordulnak elő, mint például a tollakban, pikkelyekben, csőrben és karmokban. Ezek a keratinok szerkezetileg jelentősen eltérnek az alfa-keratinoktól. Dominánsan béta-redőzött lemez másodlagos szerkezetet mutatnak, amely rendkívül merev és ellenálló. A béta-keratinokból felépülő struktúrák rendkívül kemények és törékenyek lehetnek, ellentétben az alfa-keratinok rugalmasságával.

A keratin molekuláris szerkezete

A keratin egy filamentáris, azaz szálas szerkezetű fehérje, amely a citoszkeleton intermedier filamentumainak családjába tartozik. Kémiai felépítése rendkívül összetett, és éppen ez a komplexitás adja egyedülálló tulajdonságait. Alapvetően aminosavak hosszú láncolataiból épül fel, amelyek specifikus sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. A keratin egyik legjellemzőbb aminosava a cisztein, amely nagy mennyiségben van jelen a keratin molekulákban. A cisztein oldalláncában egy szulfhidril (-SH) csoport található, amely rendkívül fontos szerepet játszik a keratin szerkezetének stabilizálásában. Két cisztein molekula oxidációja során egy diszulfid (S-S) kötés alakulhat ki közöttük, létrehozva a cisztin nevű aminosavat. Ezek a diszulfid hidak keresztkötéseket képeznek a keratin polipeptidláncai között, vagy akár egyetlen láncon belül is, ezzel drámai módon növelve a fehérje mechanikai szilárdságát és kémiai ellenállását.

Az aminosav-összetétel mellett a keratin másodlagos szerkezete is meghatározó. Az alfa-keratinok (amelyek az emlősökben, így az emberben is dominálnak) jellemzően alfa-helikális szerkezeteket mutatnak. Ezek a spirális alakzatok hidrogénkötésekkel stabilizálódnak, amelyek a polipeptidlánc gerincén belül alakulnak ki. Több ilyen alfa-hélix csavarodik össze egy erős, stabil, két- vagy háromszoros tekercsű tekercs (coiled-coil) szerkezetbe, amelyet dimereknek vagy trimereknek nevezünk.

A béta-keratinok, melyek főként a hüllők és madarak tollában, pikkelyeiben és csőrében találhatók, másodlagos szerkezetükben dominánsan béta-redőzött lemezeket tartalmaznak. Ezek a lemezek szintén hidrogénkötésekkel stabilizálódnak, de itt a kötések a polipeptidláncok között, egymással párhuzamosan vagy antiparallel módon elhelyezkedő szálak között jönnek létre.

A diszulfid hidak szerepe annyira meghatározó, hogy a hajformázásban is kulcsfontosságúak. A tartós hullám során például ezeket a kötéseket bontják fel redukáló szerekkel, majd az új formában rögzítik őket oxidáló szerekkel, így megváltoztatva a haj szerkezetét.

A keratin molekulákban található egyéb kölcsönhatások, mint az ionos kötések (sóhidak) a töltött aminosav-oldalláncok között, valamint a gyengébb van der Waals erők a hidrofób aminosavak között, szintén hozzájárulnak a fehérje térbeli szerkezetének fenntartásához és stabilitásához.

A keratin szerepe a hajban

A haj, amely az emberi test egyik leglátványosabb és leggyakrabban formázott része, alapvetően keratinból épül fel. A haj szálának mintegy 90%-át ez a fehérje teszi ki, és szerkezete, rugalmassága, erőssége és fényessége mind a keratin minőségétől és elrendeződésétől függ.

A hajszál rétegei

A haj szerkezete három fő rétegből áll:

• Medulla (hajbél): A hajszál legbelső, központi része, amely nem minden hajtípusban található meg.
• Kéregállomány (cortex): Teszi ki a hajszál tömegének legnagyobb részét, és ez tartalmazza a legtöbb keratint. Itt találhatók a pigmentsejtek is, amelyek a haj színét adják.
• Kutikula (haj külső rétege): A haj legkülső rétege, amely pikkelyszerűen elhelyezkedő sejtekből áll, mint a tetőcserepek. Ezek a sejtek szintén keratinból épülnek fel, és rendkívül kemények, laposak. Fő feladatuk a kéregállomány védelme a külső behatásoktól, mint a hő, a kémiai anyagok és a mechanikai sérülések. Amikor a kutikula sima és zárt, a haj fényesnek és egészségesnek tűnik.

A keratin termelése és a haj egészsége

A haj egészsége és szépsége közvetlenül összefügg a keratin minőségével és integritásával. A keratin termelése a hajhagymában, a bőr mélyén zajlik. A hajhagyma alján található mátrixsejtek osztódásával és differenciálódásával jönnek létre a keratinociták, amelyek fokozatosan feltöltődnek keratinnal, elhalnak, és egyre feljebb tolódnak a hajszálban. Ez a folyamat, a keratinizáció, az, ami a lágy sejtekből kemény, elhalt szarusejteket hoz létre, amelyek a hajszálat alkotják.

A haj mechanikai tulajdonságait nagymértékben befolyásolják a diszulfid hidak. Ezek a kémiai kötések adják a haj tartását és alakját. A göndör hajban több diszulfid híd található, amelyek egyenetlenül oszlanak el, míg az egyenes hajban egyenletesebben.

A hőkezelések (hajvasalás, hajsütés) ideiglenesen felbontják a hidrogénkötéseket, lehetővé téve a haj formázását, de a diszulfid hidak épségben maradnak.

A haj károsodása gyakran a keratin szerkezetének megsérülésével jár együtt. A túlzott hőkezelés, a vegyi anyagok (hajfestékek, szőkítők), az UV-sugárzás és a mechanikai stressz (erős fésülés, dörzsölés) mind-mind gyengíthetik a keratin láncokat és felbonthatják a diszulfid hidakat. Ennek eredményeként a haj töredezetté, szárazzá, fénytelené és rugalmatlanná válik.

A quinoa és a hajápolás

A quinoa egy szuperélelmiszer, amely nemcsak a tányérunkon népszerű, hanem a hajápolásban is kiváló hatással bír. A quinoa fehérjében gazdag, és tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, amelyek szükségesek a haj regenerálódásához és növekedéséhez. A Luxoya Professional Paris REPAIR Kondicionáló, SUPERBLOND kondícionáló, REPAIR maszk és REPAIR LEAVE IN különleges formulája hidrolizált quinoa fehérjéket tartalmaz, amelyek mélyen behatolnak a hajszálakba, és belülről erősítik meg azokat, így a haj.

Mit tehetünk a keratinhiány esetén?

A keratin hiánya a hajban különböző problémákat okozhat, mivel ez a fehérje adja a hajszálak szilárdságát és rugalmasságát. Súlyos keratinhiány esetén hajhullás is bekövetkezhet.

Táplálkozás és keratinpótlás

A keratin pótlására számos módszer létezik. A megfelelő étrend sokat segíthet abban, hogy növeljük a szervezet keratin szintjét. A szép és egészséges haj érdekében fogyasszunk olyan élelmiszereket, amelyek támogatják a keratin termelődését. Ilyen például a tojás, a hagymafélék, a lazac, a tejtermékek, a hüvelyesek vagy az olajos magvak.

A keratin termelését és minőségét a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő vitamin-, ásványi anyag- és fehérjebevitel alapozza meg. A keratin egy fehérje, így a szintéziséhez elegendő mennyiségű fehérje bevitelére van szükség. Különösen fontosak azok az aminosavak, amelyek a keratinban nagy mennyiségben fordulnak elő, mint például a cisztein, a metionin, a glicin és az alanin.

Fontos tápanyagok a keratin szintéziséhez:

• Fehérjék: Teljes értékű fehérjeforrások (pl. hús, hal, tojás, tejtermékek, hüvelyesek) biztosítják a szükséges aminosavakat.
• Biotin (B7-vitamin): Kulcsszerepet játszik a keratin termelésében.
• A-vitamin: Fontos a keratinociták növekedéséhez és differenciálódásához.
• C-vitamin: Antioxidáns, segíti a vas felszívódását.
• Vas: Szükséges az oxigén szállításához a hajhagymákhoz.
• Cink: Fontos a sejtnövekedéshez és a fehérjeszintézishez.
• Szelén: Antioxidáns, védi a sejteket az oxidatív stressztől.

Professzionális kezelések

A megfelelő étrend és az otthoni ápolás mellett érdemes bejelentkezni professzionális keratinos hajkezelésre is, mivel ezzel nem csupán turbó fokozatra kapcsolhatjuk a keratinpótlást, de az eredmény is gyors és azonnal látható lesz: a kezelést követően a haj rögtön erősebbé, fényessé, simává és jól kezelhetővé válik.

A keratinos hajkezelések, mint például a brazil keratinos hajegyenesítés vagy a keratinos hajfeltöltés, az utóbbi években rendkívül népszerűvé váltak. Ezek a kezelések általában hidrolizált keratint tartalmazó oldat felvitelével járnak, amelyet hővel (hajvasalóval) juttatnak be a hajszálakba. Hajfeltöltés/regenerálás: Ezek a kezelések elsősorban a haj szerkezetének helyreállítására és erősítésére fókuszálnak, anélkül, hogy drasztikusan megváltoztatnák a haj formáját. Különösen ajánlottak száraz, töredezett, kémiailag kezelt vagy hő által károsított hajra.

tags: #keratin #feherje #szerkezete