Keratózis a hajas fejbőrön: felismerés, okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A hajas fejbőrön megjelenő keratózisok többféle kórkép formájában jelentkezhetnek: leggyakoribbak az aktinikus (solaris) keratózisok, de előfordulhatnak egyéb jóindulatú elváltozások, illetve a fejbőrre jellemző gyulladásos betegségek tünetei is hasonló képet adhatnak. Az alábbiakban részletesen ismertetjük az aktinikus keratózis természetét, kockázatait, a hajas fejbőrön jelentkező tüneteket, a diagnosztika és kezelés módszereit, valamint gyakorlati tanácsokat a megelőzéshez és a mindennapi ápoláshoz.

Mi az aktinikus (solaris) keratózis?

Az aktinikus (solaris) keratózis, precancerosus bőrjelenség, amelyet a hosszútávú UV-sugárzás okoz, „előszobáját” képezi a laphámsejtes bőrcarcinomának, amely nem melanoma típusú bőrrák. Nem bőrrák, hanem úgynevezett rákmegelőző állapot (praecancercosis). Ez azt jelenti, hogy a bőrnek azon a területén a sejtek már károsodtak a tartós UV-sugárzás hatására, és kezelés nélkül idővel laphámrákká (invazív karcinómává) fajulhatnak.

Az aktinikus keratózis az epidermist, a bőr legfelső rétegét, érinti kezdetben. Normális esetben a hámsejtek szabályos ütemben termelődnek a felhám alapi sejtrétegében. A káros hatások évek alatt folyamatosan összegződnek, ezért minél több időt tölt az ember a napon, annál nagyobb a kockázat az elváltozások kialakulására. Mivel egyelőre nincsen módszerünk arra, melyik actinicus keratosis eset fajul később bőrrákká, a korai kimutatás és korai kezelés kritikus tényező lehet.

Kiknél és hol alakul ki leggyakrabban?

• Leggyakrabban idősebb felnőtteknél fordul elő, különösen azoknál, akik évekig voltak kitéve napsugárzásnak.
• Főként a világosabb bőrű, szőke hajú vagy szeplős embereket érinti, akik könnyen leégnek.
• Jellemzően a fénynek leginkább kitett testtájakon jelenik meg: az arcon, az ajkakon, a fülkagylókon, a kézháton, a homlokon, a nyakon és a fejtetőn (különösen kopaszodó férfiaknál).

Tünetek a hajas fejbőrön

Az aktinikus keratózis lassan növekszik és nem mindig okoz szubjektív panaszokat. Jellemzően érdes tapintatú, hámló, vöröses vagy barnás foltként jelentkezik, amely dörzsölésre érzékeny lehet, esetleg vérzhet, de nem gyógyul meg magától. Néha „csiszolópapír-szerű” érzést kelt az érintett bőrfelületen. Méretük lehet néhány milliméteres, de akár 2-2,5 centiméteres is. Előfordulhat érzékenység, fájdalom vagy égő érzés a bőrön, az érintett terület megvastagodhat, illetve viszkethet is.

Hogyan ismerhetjük fel és hogyan diagnosztizálják?

Az aktinikus keratózis diagnózisa általában a klinikai tünetek fizikális vizsgálata alapján történik. A bőrgyógyász megvizsgálja az érintett bőrfelületet, és szükség esetén bőrbiopsziát végezhet, hogy kizárja a bőrrákot. A bőrgyógyász a vizsgálat során felismeri, hogy az elváltozás érdes, hámló, tapinthatóbb lehet, mint amennyire látható.

Kezeletlen állapot kockázatai

Kezeletlenül spinocelluláris karcinóma avagy laphámrák alakulhat ki belőle, mely a bőrdaganatok egyik legsúlyosabb fajtája. Ez a daganat általában nem életet fenyegető elváltozás, ha korai stádiumban észlelik. Néhány esetben azonban metasztázisok kialakulásához is vezethet. Vizsgálatok szerint a laphámsejtes bőrrákok 60-80%-a actinicus keratosisként indul.

Kezelési lehetőségek a hajas fejbőrön

A kezelés módja az elváltozások számától, kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függ. A rendelőben alkalmazott gyakoribb eljárások:

• Fagyasztás (krioterápia): nagyon hideg anyaggal, folyékony nitrogénnel kezeljük az elváltozást, mely után hólyagképződés lehet; a gyógyulás során a pörk leesik és új bőr keletkezik. Ez a leggyakoribb és gyors eljárás.
• Helyileg alkalmazott krémek: fluorouracil (sejtműködést gátló gyógyszer), imiquimod (immunválaszt serkentő), diclofenac gél (nem-szteroid gyulladáscsökkentő gél) alkalmazható a sejtek eltávolítására.
• Kémiai hámlasztás: TCA (triklórecetsav) használata, amely a bőr felső rétegét hámlasztja; általában 3-7 napot vesz igénybe a hámlás folyamata.
• Photodinámiás terápia (PDT): fényérzékeny anyag alkalmazása után célzott fénykezelés, amely a károsodott sejteket elpusztítja.
• Sebészi eltávolítás és szövettani vizsgálat: indokolt esetben, ha gyanú van rosszindulatúságra vagy nagy, megkérgesedett területet kell eltávolítani.

Ingenol mebutate: rövid áttekintés klinikai vizsgálatok alapján

Az ingenol mebutate vizsgálati készítmény a precancerosus bőrbetegségek rövid, 2-3 napos helyi kezelésére szolgál. Két vizsgálatban a hatásosság és gyógyszerbiztonságosság értékelése 0,05% (naponta 1x, 2 egymást követő napon) illetve 0,015% (naponta 1x három egymást követő napon) ingenol mebutate hatóanyagtartalmú géllel történt, az arc és a hajas fejbőr területén.

A vizsgálat primer végpontja az actinicus keratosis teljes megszűnése volt, az 57. napon végrehajtott kontroll alkalmával. Az eredményekről röviden: a 0,015% hatóanyag vs. placebo alkalmazásával készült két vizsgálatban a gélt naponta egyszer adagolták, 3 egymást követő napon át az arc és a hajas fejbőr területén. Az első vizsgálatban az 57. napon a betegek 47%-ában észlelték a kórkép okozta laesiók teljes megszűnését (67/142 beteg), placebo esetén 5%-ban (7/136), (P<0.001). Az össz-laesio szám átlagos csökkenése 87%-nak adódott. A másik vizsgálatban 37%-ban (50/135) mutatkozott teljes tünethiány az aktív, és 2%-ban (3/134) a placebo csoportban (P<0.001).

A leggyakoribb bőrreakciók: erythema, hámlás, hegesedés, ez utóbbi a 4. napon volt a legintenzívebb, majd csökkent a 29. napra. Gyakoribb mellékhatás: enyhe-közepes fájdalom, viszketés. A kezelési adherencia igen magas volt: a két vizsgálatban 99 ill. 96%. Az ingenol mebutate vegyületet helyi alkalmazású gélben formulálják; a hatóanyag az Euphorbia peplus növényből (kutyatej) készült kivonat. A fenti klinikai vizsgálatok eredményeit a gyártó LEO Pharma nyújtja be NDA formájában az amerikai gyógyszerhatósághoz (FDA).

Otthoni ellátás, ápolás és megelőzés

• Mérsékelje a napon töltött órák számát; kerülje a leégést és a fokozott barna bőrszínt, mert mindkettő növeli az aktinikus keratózisok kialakulásának kockázatát.
• Napvédő krém: a napvédő krémek rendszeres használatával csökkentheti a kialakuló aktinikus keratózisok számát. Mindig a bőrtípusának megfelelő faktorú készítményt válassza; Magyarországon tavasszal vagy nyár elején minimum 30-as faktorszámú naptejet érdemes használni.
• Önellenőrzés: figyelje a bőrén az új, nem gyógyuló, érdes vagy hámló foltokat; rendszeres bőrgyógyászati szűrés ajánlott, különösen azoknak, akik nagy UV-expozíción voltak kitéve.
• Fejbőr-ápolás: a hajas fejbőr kíméletes tisztítása, túlzott dörzsölés, kaparás kerülése; ha a fejbőrön gyulladásos tünetek, viszketés vagy fájdalom jelentkezik, bőrgyógyász véleményét kérje.

Amikor más fejbőrbetegségek hasonlíthatnak keratózisra

A fejbőrön jelentkező viszketés, hámlás és gyulladás hátterében több más betegség is állhat, amelyeket fontos elkülöníteni az aktinikus keratózistól. Ilyenek például a szeborreás dermatitisz, a pikkelysömör (pszoriázis), atópiás dermatitisz (ekcéma) vagy gombás fertőzések (Tinea capitis). A szeborreás dermatitisz hátterében gyakran a Malassezia gomba túlszaporodása és egyéb belső tényezők (hormonális változások, stressz, genetika) állhatnak. A pontos diagnózis felállításához bőrgyógyász szükséges; ritkán biopszia vagy mikroszkópos vizsgálat is indokolt lehet.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) az aktinikus keratózisról

1. Mi pontosan az aktinikus keratózis? - Nem bőrrák, hanem rákmegelőző állapot, UV-károsodás okozza.
2. Kiknél alakul ki leggyakrabban? - Idősebb, sokat napsütésnek kitett, világos bőrű egyéneknél.
3. Hogyan ismerhetem fel? - Érdes, hámló, vöröses vagy barnás folt; tapintásra gyakran kifejezettebb.
4. Hogyan kezelik a rendelőben? - Krioterápia, helyi krémek, kémiai hámlasztás, PDT vagy sebészi eltávolítás a választott módszer a kiterjedés és elhelyezkedés alapján.

Mit tegyen, ha fejbőrén gyanús elváltozást talál?

Ha a hajas fejbőrön olyan foltot talál, amely érdes, nem múlik, vérzik vagy fáj, keresse fel bőrgyógyászát. Az orvos megvizsgálja az elváltozást, és szükség esetén mintát (biopsziát) vehet az eltérő diagnózis kizárására. Korai stádiumban kezelve az aktinikus keratózisok eltávolíthatók, mielőtt daganatos elváltozássá alakulnának.

Összefoglaló gyakorlati teendők

• Rendszeres önellenőrzés és éves bőrgyógyászati szűrés, ha korábban volt aktinikus keratózisa vagy nagy UV-expozíción esett át.
• Szabályos napvédelem: megfelelő faktorszámú naptej, fej fedése kalappal, árnyék választása a déli órákban.
• Kerülje a szoláriumot; az UVA és UVB sugárzás növeli az aktinikus keratózis és a bőrdaganatok kockázatát.
• Ha bármely elváltozás gyanús, minél előbb forduljon bőrgyógyászhoz a korai diagnózis és kezelés érdekében.

tags: #keratosis #hajas #fejboron