Az életévek emelkedésével egyre jellemzőbb ugyan a haj ritkulása, elvékonyodása, de mivel a kopaszodás, hiányállapot vagy szervi rendellenesség jele is lehet, fontos a nagyobb mennyiségű hajvesztésre felfigyelni!
Fejünkön átlagosan 100-150 ezer hajszál található. A hajszálak a hajgyökér alsó, kiszélesedő részéből, a hajhagymából indulnak ki. Az ebben lévő hajszemölcs sejtjei folyamatosan szaporodnak, majd fokozatosan átalakulva termelik a hajszálak anyagát. A haj átlagban egy centit nő havonta. Naponta 60-80 szál haj kihullása teljesen természetes, az ennél nagyobb mértékű hajvesztésre már fel kell figyelni!
A kopaszodást gyakran öröklött tulajdonságok, hormonális változások és különböző betegségek hátterében találjuk. A hajhullás lehet átmeneti vagy tartós, egyenletes vagy foltokban jelentkező. A kiváltó ok gyakran gyulladásos góc, vitamin- vagy ásványianyag-hiány, vagy hormonzavar.
A vizsgálatok kezdete a részletes kórtörténet felvételével és a klinikai vizsgálattal történik. Ezt követi a húzásos teszt, amely a hajszálak állapotát méri fel, és segít felderíteni a kockázatot a hajhagymák gyulladása vagy pusztulása felé. A kezelés fontos része az azonnali kiváltó ok felderítése és kezelése, például gyulladásos góc megszüntetése vagy vashiányos állapot korrigálása.
A helyi kezelések célja a fejbőr oxigén- és energiaellátásának javítása, valamint a hajhagymák működésének serkentése. Ezek csak ott lehetnek eredményesek, ahol a hajhagymák még nem pusztultak el véglegesen. A hajhullás súlyosságát alopeciának nevezzük, ha naponta több mint 100 hajszál hullik ki; a 70-100 hajszál kihullása még normális.
A férfiak androgén alopeciája a leggyakoribb genetikai eredetű forma: a halántékon, a fejtetőn és a fejtető oldalain megjelenő kopaszodás jellemző. A folyamat általában lassan zajlik, és a hormonokra adott genetikai túlérzékenység okozza a tüneteket. A nők esetében is előfordulhatandrogén alopecia, de esetükben a mintázat és a kivizsgálás más irányba mutat. A változó korban a női nemi hormonok szintje csökkenhet, ami alopeaciához vezethet, azonban hormonterápiával befolyásolható a folyamat.
Átmeneti hajhullást okozhatnak például terhesség vége, drasztikus fogyókúra, magas láz, fertőzések, műtét, pszichés stressz, helytelen táplálkozás vagy bizonyos gyógyszerek. Gyakori betegségek háttérben közé tartozik a pajzsmirigy túl- vagy alulműködése, vashiányos vérszegénység, gócok a szervezetben, és egyes endokrin problémák.
A diffúz hajhullás, az alopecia areata (foltos kopaszodás), a telogén effluvium és az anagén effluvium a leggyakoribb formák. A körülírt hajhullás immunfolyamat eredménye lehet, a foltok élei gyakran élesen elkülönülnek, és a haj széléről könnyen eltávolítható. A trichotillomania, vagyis a szőrös tépkedés pszichés eredetű állapot, szintén okozhat kopasz foltokat.
Különféle gyógyszerek mellékhatásaként is bekövetkezhet hajhullás: véralvadásgátlók, vérnyomáscsökkentők, pajzsmirigy gyógyszerek, fogamzásgátlók, bizonyos antibiotikumok és egyéb szerekkel összefüggésbe hozható. A kemoterápia vagy fejbőr sugárkezelés is okozhat hajvesztést, mely átmeneti jellegű lehet.
A hajhullás diagnosztikája két lépcsőben történik: először a könnyű húzásos teszt, majd a trichogram, amely során a tarkóról és a homlokról sok hajszálat vizsgálnak meg. A források szerint a hajhullás hátterében végzett kivizsgálás magában foglalhatja a vérvizsgálatot, a fejbőr vizsgálatát, fertőzések és gyulladások kizárását, valamint az autoimmun folyamatok felderítését.
A megelőzésben a kiegyensúlyozott táplálkozás, a nyomelemekben gazdag étrend és az általános egészség megőrzése játszik fő szerepet. A specifikus kezelések között gyakran a lokális vérbőséget fokozó, gyulladásgátló és regeneráló készítmények szerepelnek, amelyeket a hajhagymák oxigén- és energiaellátásának javítására használnak. Bizonyos esetekben hajátültetés válhat végső megoldássá, ha a hajhagymák teljesen elpusztultak.
Az alopecia areata autoimmun jellegű betegség, amelyet lokális immunológiai kezelés és modern gyulladáscsökkentő megoldások is követhetnek. Jelenleg klinikai vizsgálatok folynak olyan gyógyszerekkel, mint a JAK-gátlók, amelyek ígéretesek lehetnek az autoimmun kopaszodás kezelésében. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a helyi kezelések továbbra is fontosak, és nincs megbízható lokális szer a JAK-csoportból jelenleg.
A hajhullás és kopaszodás megfigyelése és nyomon követése érdekében érdemes rendszeresen fotókat készíteni azonos fényviszonyok között, és figyelemmel kísérni a hajvonal változását. Ha a hajvesztés mértéke tartósan meghaladja a 100 szál naponta, vagy foltok jelennek meg a fejbőrön, keresse fel orvosát legyen szó bőrgyógyászról vagy endokrinológusról. A nők és a férfiak esetében a tünetek és okok különböznek, ezért a diagnózis és a terápiás megközelítés személyre szabott legyen.
A hajhullás jelei közé tartozik a fokozott viszkető vagy irritált fejbőr, a gyulladás és a körömállapot változásai is kivizsgálást igényelhetnek. A korai felismerés és a kiváltó ok kezelése növeli a gyógyulás esélyét, és csökkenti a hosszú távú hatásokat.
A hajhullás okai és kezelése!
tags: #ket #parabolas #kopaszodas