BlogA húszas éveid eleje talán túl korainak tűnhet ahhoz, hogy a hajhullással foglalkozz, mégis meglepően gyakori, hogy valaki ebben az évtizedben kezd kopaszodni.
A kopaszodás jelei 20 évesen: miért hullik a hajad ilyen fiatalon?
A hajhullás és a hajritkulás valóban bármely életkorban elkezdődhet, de akár 25, 20 vagy 75 évesen kezdesz kopaszodni, a folyamat megértése sokat segíthet.
A férfiaknál a hajhullás leggyakoribb oka az úgynevezett androgenetikus alopecia, amelynek kialakulásában leginkább a genetikai játszik szerepet.
Ha a hajhullás jeleit észleled, érdemes átgondolni, volt-e a családban olyan, aki a húszas éveiben már hajritkulást tapasztalt, hiszen valószínű, hogy genetikai hajritkulással állsz szemben.
Sok férfinál a korai kopaszodás úgy néz ki, hogy a fejtetőn vagy a hajvonalnál ritkulni kezd a haj, de a tünetek változatosak lehetnek.
A férfias típusú kopaszodás általában fokozatosan alakul ki, de néha extrém gyorsasággal megy végbe a folyamat, így nem érdemes halogatnod a megoldás keresését.
Ha bővebben olvasnál a kopaszodás lefolyásáról, ebben a cikkben megteheted.
Miért kopaszodom 20 évesen?
Gyakori okok, amiket érdemes ismerni: többféle ok is okozhat hajhullást fiatal férfiaknál, de a leggyakoribb ok kétségkívül a férfias típusú kopaszodás.
Ugyanakkor betegségek, gyógyszerek, sőt akár a túlzott stressz is befolyásolhatja a haj növekedését.
Férfias típusú kopaszodás: A férfiaknál a leggyakoribb hajhullási forma a férfi androgenetikus alopecia, azaz a genetikai eredetű férfias típusú kopaszodás.
Kutatások szerint a férfiak 30-50%-át érinti 50 éves korára, de egyeseknél jóval korábban jelentkezik.
Ahogy az ember örökölheti a kék szemet, úgy a hajritkulással kapcsolatos családi előzményekért is hálás lehet.
A genetikai tényezők kulcsszerepet játszanak abban, hogyan reagálnak a hajhagymák az androgénekre (férfi nemi hormonokra), amelyek - a hormonérzékenységtől függően - a hajszálak elvékonyodást is okozhatják.
Stressz, szorongás és traumatikus élmények: A tested stresszre vagy traumára adott egyik válasza lehet egy telogén effluvium nevű hajhullási forma, ami egy nem hegesedő hajhullás típus.
A telogén effluvium túlzott hajhullást és akár gyors hajvesztést is okozhat.
Ha sokkal több hajszálat látsz a lefolyóban, érdemes átgondolni, zajlik-e az életedben valamilyen erős stresszor: hirtelen betegség, műtét, hozzátartozó elvesztése, hormonális változások, drasztikus fogyás, vagy akár mérgező munkahelyi légkör.
Egyéb egészségügyi állapotok: Bizonyos betegségek is hatással lehetnek a hajra, például a pajzsmirigybetegségek.
Kutatások szerint mind a pajzsmirigy alulműködés (hypothyreosis), mind a túlműködés (hyperthyreosis) hajritkuláshoz vezethet.
Ilyenkor más tünetek is jelentkezhetnek: alulműködésnél fáradtság vagy hízás, túlműködésnél fogyás vagy szapora szívverés.
Olyan autoimmun betegségek, mint a lupus vagy a Hashimoto-betegség szintén okozhatnak hajhullást.
Az alopecia areata (foltos hajhullás) is autoimmun kórkép, amikor az immunrendszer a hajhagymákat támadja meg, és kerek, kis foltokban jelentkezhet hajhullás.
Ez nem feltétlenül végleges, és hajregeneráló kezelésekkel újraindulhat a növekedés.
Megjegyzés: ez a második leggyakoribb hajhullástípus a férfias típusú kopaszodás után.
Ha attól tartasz, hogy valamilyen betegség okozza a kopaszodást vagy hajhullást, mindenképp fordulj szakértőhöz!
Gyógyszerek: Ahogy egyes betegségek, úgy bizonyos gyógyszerek is okozhatnak mellékhatásként hajhullást.
Ha új gyógyszer kezdése óta tapasztalsz hajritkulást, beszélj orvosoddal, és beszéljétek meg együtt a következő lépést.
Tápanyaghiány: A kiegyensúlyozott étrend a testedtől a hajvonaladig mindenre hatással lehet, így a tápanyaghiány befolyásolhatja a haj szerkezetét és növekedését is.
Például egy tanulmány-összefoglaló szerint a D-vitamin (más vitaminok mellett) kiegészítése javíthatta a haj visszanövését androgenetikus alopeciában és telogén effluviumban érintetteknél.
A Denza protokoll során laborvizsgálattal feltárhatjuk a hiányállapotokat, és ennek megfelelően javasolhatunk kiegészítést.
Fizikai károsodás a hajon vagy fejbőrön: Azok a frizurák, amelyek tartósan erősen húzzák a hajtöveket, idővel károsodást okozhatnak, és traction alopecia alakulhat ki.
Ha kedveled a szoros fonatokat, rasztát vagy hasonló frizurákat, érdemes lazább megoldásokat választani.
Ez a fajta hajhullás visszafordítható lehet, ha megszűnik a folyamatos feszítés.
A gyors reagálás kulcsfontosságú a hajhullás kezelésében.
A hajritkulás általában nem egyik napról a másikra történik.
Gyógyszeres kezelés: Léteznek olyan szájon át szedhető vagy helyileg alkalmazható szerek, amelyek segíthetnek a hajhullás mérséklésében.
Ilyen például a Denza protokoll keretében is alkalmazott minoxidil, ami bizonyítottan segít a haj állapotának visszaállításában.
A húszas éveidben megjelenő hajritkulásnál az egyik legfontosabb dolog: időben lépni.
Nem azért, mert holnapra kopasz leszel, hanem mert a korai jeleknél lehet a legtöbbet megőrizni abból, ami még megvan, innen könnyedén visszafordítható a folyamat - így hosszútávon megőrizheted hajad dússágát és egészségét.
A Denza More & Better Hair fájdalommentes, természetes eredményre tervezett protokoll - műtét és hegek nélkül, amellyel akár a genetikai eredetű hajhullás is visszafordítható, ha időben kérsz segítséget.
A Denzánál nem találgatunk: pontos diagnózisra építünk, és mérjük a változást.
A hajhullásnak többféle formája és számtalan oka lehet.
Nevét onnan kapta, hogy kialakulásában szerepet játszanak az androgén hormonok.
Az androgén hormonokat "férfihormonoknak" is hívják, de ez eléggé pontatlan elnevezés, mert nőkben is termelődnek, bár szintje alacsonyabb, mint férfiak esetén.
Leggyakrabban a halántéktájon mindkét oldalon, háromszög formában kezdődik.
A homlok tájéki hajvonal lassan hátrahúzódik, a forgó tájéki hajvesztés is kiterjed, majd lassan találkozik a két kopaszodó zóna a fejtetőn.
Ugyanilyen típusú kopaszodás előfordulhat nőknél is, ami elsősorban a fejtetőn, négyszög alakban, diffúz ritkulásban nyilvánul meg.
A szervezetet megviselő betegség vagy valamilyen tápanyag hiánya válthatja ki.
Többnyire A-vitamin-, vas-, vagy cinkhiány figyelhető meg ilyenkor.
A cink a vas után következő második legfontosabb nyomelem a szervezet számára.
Hiánya sok esetben indokolja a kialakult panaszokat.
A cím kissé pontatlan, ugyanis sokféle okból kialakulhat foltos hajhullás, az alopecia areata ezek közül csak az egyik, jól meghatározott kórkép.
Általában köralakban jelenik meg.
Olyan változata is ismert, hogy csak a pigmentált hajszálak hullnak ki, az őszek megmaradnak.
Az alopecia areatának számtalan oka lehet.
A kiegyensúlyozatlan lelkiállapot, a szervezetben megbújó gyulladás vagy góc, de egyéb hormonális hatás, mérgezés is lehet a hátterében.
Akár még genetikai okok is szóba jöhetnek, mivel egyes családokban halmozottan fordul elő a foltos hajhullás.
Hajhullást okozhatnak bizonyos gyógyszerek is, mint például a tumorterápiában alkalmazott citosztatikumok.
A gyógyszerek okozta kopaszodás esetén, a szer elhagyása után a hajnövekedés mindig helyreáll.
Ugyanez a helyzet bizonyos mechanikai ingerek hatására, ékszerek, bizonyos frizurák viselése miatt fellépő hajhullásnál is, feltéve, hogy a hajhagymák nem sérültek.
Azokban az esetekben, ahol az ok nem ismert, a foltos hajhullás gyakran magától is elmúlik, de mindig fennáll a kiújulás veszélye.
Ha a kopasz folt határán a hajszál könnyen kitéphető, ill. felkiáltójel-formájú, megvastagodott, akkor a kopaszodás valószínűleg még nem állt meg.
Az okok sokféleségénél fogva egzakt terápiáról sem igen lehet beszélni.
Minden esetben ajánlatos gócvizsgálatot végezni, mert a szervezetben felfedezett gyulladásos folyamatok kezelésével a hajhullásnak is elejét lehet venni.
A szervezet megfelelő vitamin- és nyomelem-ellátásával sok hajprobléma megelőzhető, de ha már kialakult mihamarabb keressen fel szakembert, hogy megfelelő kezeléssel tudjon segíteni, a mihamarabbi hajnövekedés beindításában.
A hajhullás megállításában általánosan jól alkalmazható akár a cinktabletta is.
Egy embernek általában 100.000-150.000 hajszála van, melyek mindegyikét 3%-nyi víz és 97%-nyi keratin alkot.
Ezek a kis keratinszálak úgy rendeződnek el, hogy összességében nagy teherbírással rendelkezzenek.
A közöttük lévő, nagy víztartalmú terület a kocsonyás állomány.
A hajszálaink 85%-a van egyszerre növekedési fázisban, amelyben naponta 0,3-0,5 mm-t is hosszabbodhatnak.
Amint a fejbőr felszínét elérik, megszilárdulnak hajszálaink külső rétegei is - így minden addig felhalmozódott nyomelemet, ásványi anyagot és méreganyagot magukba zárva.
A második, átmeneti fázisukban hajunk nem nő tovább.
Ha nem kapnak több tápanyagot, a hajhagymák is elsorvadnak, mihelyt a felszínre kerülnek.
Ebben a ciklusban hajszálaink 1-3%-a van, míg a harmadik, nyugalmi/várakozó fázisban, mely 3-6 hónapig tart, kb. 15%-uk.
Ilyenkor már nem működik a hajgyökér, és az új, növekvő hajszál szép lassan kitolja a régit.
Évszakváltásokkor - például ősszel vagy tavasszal - hajkoronánk is megújul.
Így előfordul, hogy egy ideig jobban látható a hajveszteség, mint máskor.
A menopauza idején, vagy az idősebb férfikorba lépve szintén tapasztalhatunk hasonló jelenséget.
Ha bizonytalanok vagyunk abban, hogy normális mértékben hullik-e a hajunk, egy egyszerű trükkel megtudhatjuk.
Fogjunk a mutató-és a hüvelykujjunk közé kb. 40 hajszálnyi mennyiséget belőle.
Diffúz hajhullás: ebben az esetben fejbőrünk minden részéről nagyjából azonos mennyiségben hullanak ki hajszálaink.
A jelenség hátterében állhat alultápláltság, krónikus betegségek, de cink-és vashiány is.
Foltos hajhullás: ha egy egybefüggő területen (több tenyérnyi vagy „csak” lencsényi méretben) hajhiányt észlelünk magunkon.
Férfias típusú kopaszodás: az androgén alopécia is egyfajta foltos hajhullást jelent.
Növők és nőknél is előfordulhat.
Időskori hajhullás: az időskorra általánosan jellemző a hajvesztés felgyorsulása, a kopaszodás, vagy a hajritkulás látványosabbá válása.
Androgén eredetű hajhullás: a férfiaknál gyakran öröklődik, és a férfi nemi hormonokhoz kötődik, míg nők esetében csak részben vezethető vissza a megnövekedett mennyiségű androgén hormonra.
A menopauza beállta ugyanis azzal párhuzamosan, hogy a férfihormonokat növeli, az ösztrogéntermelést csökkenti.
Hormonális változások: a fentebb említett tényezőkön kívül például a PCOS (policisztás ovárium szindróma) is okozhat hajhullást, nagyrészt az androgénhormonok túlsúlya miatt.
Tartós stressz, vagy váratlan trauma: tartós stressz hatására, a vérnyomásunk megemelkedésével kevesebb tápanyag és vér jut a bőr apró hajszálereibe.
Ha pedig hajgyökerünk nem kap elég tápanyagot, megnő a nyugalmi állapotú hajgyökerek aránya.
Betegségek és gyógyszerek: ha cukorbetegséggel küzdünk, pajzsmirigy alulműködésünk vagy épp túlműködésünk van, illetve kezeletlen nőgyógyászati vagy fogászati gondunk, valamilyen krónikus gyulladásunk (ízületi gyulladás, colitis), az is vezethet hajritkuláshoz.
Szezonalitás: az évszakok változásakor némileg intenzívebb lehet a hajvesztésünk.
Ez kb. 1-1,5 hónapig tarthat, és a leginkább ősz elején számíthatunk rá, miután a hajunkat több napfény, klóros víz érte, illetve az izzadás miatt is gyakrabban mostuk, mint általában.
Azonban, ha 60-80 szálnál is többet veszítünk naponta, az már nem feltétlenül jó jel.
Várandósság és szülés következtében fellépő hajritkulás: a terhesség után az ösztrogénszint leesésével felléphet a jóval nagyobb mértékű hajhullás problémája.
Helytelen hajviselet és hajápolási szokások: kedvenc frizuránk a szoros lófarok, a szépen befont haj vagy a magasra tűzött konty valamelyike?
Ha hajunkat túlságosan igénybe vesszük annak formázásával, a szoros hajviseletekkel, a hajsütővassal, a haj festésével vagy vasalásával, annak előbb-utóbb fürtjeink láthatják kárát.
Ugyanis ezek mind-mind roncsolják a hajszálak szerkezetét, a hajunk folyamatos húzása pedig a hajgyökerek elsorvadásához is vezethet.
A tápanyag- és vitaminhiány: egy alacsony fehérjetartalmú diéta, fogyókúra komoly aminosav-és vitaminhiányt idézhet elő.
A fejbőr problémái: a felborult fejbőregyensúly (például egy gombás fertőzés miatt), az ótvar vagy az atkás, tetves fejbőr is okozhat hajritkulást.
Első körben a bőrgyógyászunkhoz vagy endokrinológusunkhoz érdemes elmenni, ha hajhullásra gyanakszunk.
Ő kérdéseket tesz fel arra vonatkozóan, hogy a családunkban volt-e már ilyen probléma, majd megvizsgálja fejbőrünket és hajunkat.
Ha nem talál semmilyen gyulladásra utaló jelet, akkor a következő állomás a laboratóriumi kivizsgálás.
Egészséges étrend: fogyasszunk minél több, proteinben gazdag ételt.
Vitaminok: a legfontosabb az olyan tápanyagok fokozott bevitele, mint az A, B, C, D és E-vitaminok, cink, illetve vas.
A megfelelő B-vitamin bevitele akár meg is állíthatja teljesen a hajhullást, míg az E-vitamin és a cink gyorsítja a haj növekedését, és hozzájárul bőrünk rugalmasságához.
Gyógynövények: az apróbojtorján, a mezei zsúrló, a csalán, a kamilla vagy a nyírfalevél egyformán jótékony hatással vannak fejbőrünkre.
Helyes hajmosás: apróságnak tűnhet, de érdemes erre is figyelnünk.
Azonban, ha már tapasztaljuk magunkon az egészségtelen hajhullás jeleit, ne várjunk a kivizsgálással.

Mögötte ugyanis akár komolyabb probléma is állhat, mely hosszú távon egészségünket is veszélyeztethetik.
A Dr. Rose Magánkórház tapasztalt, gondos endokrinológusai segítenek kivizsgálni hajritkulásunk pontos okait.
A laborvizsgálatok mellett sor kerülhet szükség szerint képalkotó vizsgálatokra is.
A magánklinika személyre szabott kezelési terveivel, korszerű diagnosztikai eszközeivel és az endokrinológia területén szerzett, magas szintű tapasztalatával áll a páciensek rendelkezésére.
A hajszálak folyamatosan megújulnak, hiszen minden nap hullanak és nőnek is ki új hajszálaink.
Ez állatoknál is így van, csak éppen nagyobb periódusonként, hiszen senki nem csodálkozik azon, hogy a kutyák vedlenek.
Embereknél ez a rendszer nem így működik, ez esetben ugyanis - még a ha a hajváltás mértéke szezonálisan ingadozhat is - folyamatos a hajváltás, a különbség pedig nem látványos.
A nőket az ilyen jellegű panaszok viszont kevésbé érintik, másrészt náluk a tünetek is másképp jelentkeznek.
Esetükben a homlok felől nézett első néhány sor haj jellemzően megmarad, mögötte viszont ritkulni kezdenek a szálak, ráadásul nem is feltétlenül a kor előrehaladtával.
Sokan nem tudják, de a hajhullást főképp genetikai faktorok határozzák meg.
Egészen pontosan az, hogy a hajhagymák öröklött módon hogy reagálnak a hormonokra.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek a hajhagymái genetikai okok miatt fokozottan érzékenyek a hormonokra, annak a haja hormonprobléma nélkül is nagy eséllyel hullani fog.
Ezért pedig nem kell a hajhullás miatt azonnal endokrinológushoz rohanni, komplex kivizsgálásra menni.
Ha viszont a kopaszodás foltos, már kiterjedten kell vizsgálni a szervezetet, a probléma hátterében ugyanis valamilyen gyulladásos góc állhat.

Hölgyeknél a hajhullás mögött jelentősebb nőgyógyászati betegségek, így például a policisztás ovárium szindróma is meghúzódhat.
A nemi hormonok mellett másfajta endokrin hatások is állhatnak a kopaszodás hátterében. Ilyen lehet például a pajzsmirigy működési zavara, ami haj mennyiségére is minőségére egyaránt hatással lehet.
Előfordulhat az is, hogy a hajhullás oka élettani. Jó példa erre egy 10 kilós fogyással járó háromhetes léböjtkúra.
Ez esetben ugyanis nem szabad csodálkozni a hajhulláson.
A hajhagyma megfázása a viszont a közhiedelemmel ellentétben nem állhat a kopaszodás hátterében.
Bár ez hajsűrűségtől is függ, de normális esetben az ember napi 80-100 hajszálat veszít.
Fontos az is, hogy a hajvesztés mértékét mikor vizsgáljuk.
Hajmosás után például a szokásosnál több szál hajat is elveszthetünk, ekkor ugyanis a mosás eltávolítja a még kilazuló félben lévő szálakat is.
Épp ezért inkább napi átlagot kell nézni, és inkább a fésűn maradó szálakat kell iránymutatónak tekinteni.
Ha ugyanis ezek száma meghaladja a 100-at, már kopaszodásról beszélhetünk.
A persze számít, hogy a tünetek csak rövidebb ideig jelentkeznek-e, vagy pedig hosszabb ideig is fennállnak.
Mást jelent az a tünet, amikor valakinek foltokban hullik a haja, azaz a fejbőr egy területe válik egyenletesen, de teljesen hajmentessé.
Ez esetben ugyanis a háttérben jellemzően nem genetikai hajlam áll, hanem az immunrendszer működési zavara.
A korrekt diagnózisnak két lépcsője van: az első a könnyű húzásos teszt, a második a trichogram.
Az első teszt során az orvos a páciens megmosott haját finoman, de határozottan húzza, és meghatározza, hogy húzásonként hány szál adódik le.
Az, ha húzásonkénti veszteség több húzás átlagában a 2-3 szálat meghaladja, már betegségre utalhat.
A diagnózis második lépcsője a trichogram, amikor az orvos tarkóról és homlokról összes hajszálat kihúz, hogy teljes képet kapjon.
A kozmetikai ipar rengeteg terméket kínál a probléma orvoslására, ám a vény nélkül kapható szerek semmire nem jelentenek garanciát.
A legfontosabb emiatt inkább az, hogy a kezelés megkezdése előtt kiderüljön a hajhullás oka.
Azaz ha például a háttérben a pajzsmirigyműködés zavara áll, akkor azt a panaszt kell okilag kezelni.
Ha viszont az derül ki, hogy a vashiány okozza a problémát, akkor a vasat kell pótolni.
Tehát mindig azt kell szem előtt tartani, hogy a haj csak visszatükrözi a szervezet egyéb gondjait.
Más a helyzet akkor, ha a kopaszodás hátterében a genetikai hajlam miatti hormonérzékenység áll.
Ekkor ugyanis már szóba kerülhet minden olyan készítmény, amely fokozza a fejbőr vérbőségét, és ezáltal javítja a hajhagymák oxigén- és energiaellátását.
Diese szerek lehetnek például koffeint tartalmazó bedörzsölők, vagy éppen vényköteles szteroidos bedörzsölők.
A hajhullás okai és kezelése!
A megelőzést az egészséges életmód, az egyéb betegségek megelőzése és kezelése, valamint a nyomelemekben gazdag vegyes táplálkozás jelentheti.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dr. A doktornőnek, aki a beszélgetésben megosztotta tapasztalatait a férfiak és nők kopaszodásáról.
Férfiaknál elnézik, ha egy bizonyos kor után elkezdenek kopaszodni és idővel a fejük tetején megritkul a haj.
A női hajkorona azonban ennél sokkal kényesebb téma, a nők fokozottan odafigyelnek arra, hogy mikor és mennyi hajszálat veszítenek.
Egy átlagos embernek körülbelül 100.000 hajszála van és ennek 10-15 százaléka van nyugvófázisban, ezek azok a hajszálak, amik előbb-utóbb ki fognak hullani.
A bőrgyógyász doktornő elmondta, hogy jellemzően más kiváltó okai lehetnek a kóros hajhullásnak a fiatalabb és az idősebb korosztály esetében.
Fentieken túl befolyásolhatja még a hajhullását, a pajzsmirigyhormon, aminek mind a túlműködése, mind az alulműködése kopaszodáshoz vezethet.
A bőrgyógyász doktornő hozzátette, hogy a kopaszodás jellegéből is le lehet vonni következtetéseket: ha például (akár férfiaknál, akár nőknél) azt látjuk, hogy a homlok egyre magasabb lesz, tehát a haj ilyen módon húzódik vissza, akkor ott nagy valószínűséggel hormonális problémák vannak.
Kiemelte, hogy nagyon nagy szerepet játszik még a hajhullás kialakulásában a stressz, valamint a gócok.
A doktornő az interjú végén kifejtette, hogy mindig egyénre szabott terápiát kell alkalmazni, hogy sikeres és gyors legyen a gyógyulás.
Az orvos first lépése ezért az anamnézis felvétele - a beteg kórtörténetének, valamint jelen panaszainak részletes és pontos megismerése és rögzítése -, mert sokszor már ezen a ponton kiderül, mi áll a hajhullás hátterében.
A hajhullás okainak feltárására tervezett TrichoScan készülékkel meg lehet vizsgálni, hogy hány százaléka van nyugvó, illetve alvó növekedési fázisban a hajszálaknak, így a vizsgálat eredményéből következtetni lehet arra, hogy hormonális, góc vagy hiánybetegségre vezethető-e vissza a hajhullás.
A terápia része lehet a vas és cinkpótlás, a hajszálak szőrtüszőinek vérbőségfokozása, ami erősíti a hajszálakat és segíti a pihehajszálak és a vékony hajszálak erősödését.
A hajhullást, kopaszodást a legtöbb érintett nagyon nehezen viseli, leginkább a nők.

Nincs csodaszer, de néhány módszer segíthet - hangsúlyozza Dr. A hajas fejbőrön összesen 100 ezer szőrtüsző van, ebből nőnek a hajszálak, egy szőrtüsző 25-30-szor képes reprodukálódni.
Amennyiben feltűnően megnő a kihullott szálak száma és nem nő normálisan újra a haj, a szakember szerint érdemes utánajárni, milyen ok állhat a háttérben.
Első lépés a hajkefe teszt, amelynek segítségével megállapítható, hogy fésülésnél hány hajszálat veszít a páciens.
Meg kell azt is figyelni, milyen típusú a hajhullás - hívja fel a figyelmet Dr. Mohos Anita.
Ezeknek a tényezőknek a megértése sok mindent elárul az okokról.
Ennek hátterében gyakran állhat egyfajta gyulladásos góc, ha ezt sikerül kideríteni és kezelni, a hajhullás megállítható.
Amikor a haj az egész fejbőrön megritkul, az egész szervezetet érintő okot kell keresni.
Hajhullásnál mindig vizsgálni kell, hogy esetleg pikkelysömör, seborrheás dermatitisz és gombás betegség fennáll-e.
A pikkelysömör általában a hajas fejbőr szélein, a homloknál alakul ki, de akár az egész fejbőrt is érintheti, amelynek eredménye lehet az összefüggő, korpás felület.
A seborrhoeás dermatitisz egy gyulladásos állapot, ami többnyire a fejbőrön mutatkozik meg.
Szabad szemmel azonban nem minden elváltozás is ismerhető fel.
A hajszövet ásványi elemzése a lágyszövet biopszia, ahol a mintavételi szövet a haj.
A hajszövet elemzés pontos visszajelzést ad a különböző diéták, a stressz, és a mérgező anyagoknak való kitettség hosszú távon gyakorolt hatásairól.

Mindezek mellett - hívja fel a figyelmet a szakember - szükséges egy alapos kikérdezés is mert ebből nagyon sok okra lehet következtetni.
A különféle gyulladáscsökkentők, antibiotikumok, gomba elleni szerek, vitaminok (cink, B vitamin, D 3, L-cisztein).
E mellett bizonyos gyógynövények fokozzák a fejbőr keringését vagy gyulladáscsökkentő hatásuk van.
Ezek a csalán, borsmenta, rozmaring, levendula, zsálya, mezei zsurló, hibiszkusz, nyírfa, aloe vera.
A hajas fejbőr oxigén ellátását sportolással is fokozhatjuk.
Léteznek kozmetológia beavatkozások is. Ezek közé tartozik a dermaroller, amely használatával mikrotűnyi sebek keletkeznek a fejbőrön, ezek pedig fokozzák a kollagén termelődést, a sebgyógyulási folyamatok pedig regenerálódásra serkenti a bőrt.
A már kialakult kopaszodás és a nagy mértékű hajritkulás esetében azonban már csak a hajbeültetés jelenthet végleges, ám átlagosan 1 millió forintba kerülő megoldást.
A hajbeültetés során általában a tarkó tájékról ültetnek hajat a kopasz területekre.
A hajszálak elhelyezkedését berajzolják, majd egy időigényes procedúra keretében, a hajhagymákat egyesével eltávolítják, majd az új területre beültetik.

Az ember fején kb. 150 ezer hajszál található, amelyek a fejbőr szőrtüszőiben /hajhagyma/ képződnek.
A hajszál lényegében egy szőrszál, amely egy úgynevezett kéreg-, illetve velőállományból épül fel.
Fő alkotóeleme a szaru, pigmenttartalma adja a színét, kevesebb pigmenttartalom esetén világosabb.
Egyénenként változó a hajszál vastagsága, színe, a hajszálon bevonatot képző faggyúréteg mennyisége, a hajszál szilárdsága, illetve a haj növekedésének mértéke.
A hajszál nem folyamatosan termelődik, hanem szakaszosan, az elpusztult hajszál leválik a fejbőrről és onnan távozik.
Egy természetes folyamat.
Kórossá akkor válik, amikor a hajszálak képződése nem tud lépést tartani a hajhullás mértékével.
Ekkor kopaszodásról beszélünk.
Általában a haj növekedésének üteme havonta kb. 1-1.5 cm.
A napi hajhullás mértéke normális esetben napi 70-90 szál.
A hajhullás érintheti egyenletesen az egész hajas fejbőrt, lehet azonban foltos, illetve a fejbőr egy területén kifejezettebb.
A fejbőr sérülését, fertőzését /bakteriális, vagy gombás/ követő hegesedés szintén kopaszságot okozhat.
Egyenletes, nem heges kopaszodást számos kiváltó tényező okozhat.

Lázas, fertőző betegségek után, terhesség idején a fokozott hajhullás átmeneti jelenség lehet és az egész hajas fejbőrt érinti.
Az úgynevezett androgén vagy más néven férfias típusú kopaszodás a hajas fejbőrön a fejtetőn, illetve halántéktájon jelentkezik.
Genetikailag meghatározott, egyenesági férfirokonok között a kopaszodás ezen formája halmozódik.
Foltos hajhullás hátterében gyakran valamilyen góc, például idült torokmandula-gyulladás áll, amely a szervezetben egy állandó gyulladásos állapotot tart fenn és többek között a hajszálak kihullását is okozza.

Abban az esetben, ha az hajhullás valamilyen alapbetegség (pl. hormonzavar, vashiányos vérszegénység, bőrgombásodás) következménye, első lépésben az alapbetegség kezelése szükséges.
Gyógyszer által okozott hajhullás esetén a gyógyszer elhagyása és egy másik készítménnyel való helyettesítése szükséges.
A rosszindulatú daganatok kezelésében használatos kemoterápiás szerek ismert mellékhatása a kopaszodás, de ebben az esetben a várható előny vagyis a daganatos betegség gyógyulása egyértelműen fontosabb, mint ez a kellemetlen mellékhatás.

A hazai gyógyszertárakban is kapható egy úgynevezett minoxidil tartalmú készítmény, amely egy a fejbőr vérkeringését serkentő anyagot tartalmaz.
A készítmény folyadék formájában áll rendelkezésre és a megfelelő hatás eléréséhez napi két alkalommal gyengéden a hajas fejbőrbe kell masszírozni.
Nem mindegy azonban, hogy a kezelést a kopaszodás milyen fázisában kezdik el.
Gyakran a kopaszodás gyógyszeres kezelés ellenére nem javul kielégítően.
Ekkor plasztikai sebészeti megoldás jön szóba.
Abban az esetben, ha a kopaszodó személynek vannak ép hajhagymái (leggyakrabban a tarkótájon), akkor azokat egyenként a kopasz területre lehet ültetni.
Ez az eljárás az úgynevezett hajhagyma-implantatio igen költséges és hosszadalmas, ugyanakkor tartós és esztétikailag kiváló eredménnyel járhat.
A kopaszodás sokak számára mindennapi frusztráció: zavaró, amikor a homlokvonal lassan hátrébb húzódik, a fejtetőn egyre ritkul a haj, vagy fésülködés után maroknyi hajszál marad a kefében.
A kopaszodás nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly lelki teher is, hiszen az önbizalom csökkenéséhez vezet - különösen akkor, ha a probléma már fiatal korban jelentkezik.
A kopaszodás orvosi nevén androgén alopécia (latinul alopecia androgenetica), a hajhagymák fokozatos sorvadása miatti tartós hajritkulás.
Férfiaknál tipikusan a homlokvonal visszahúzódásával és a fejtető kopasz foltjaival jár, míg nőknél diffúz hajritkulásként jelenik meg az egész fejbőrön.
A kopaszodás kezelhető, hajbeültetéssel biztonságosan érhető el tartós megoldás.
Fontos különbséget tenni a hajhullás és a kopaszodás között: a hajhullás természetes folyamat, napi 50-100 hajszál elvesztése normálisnak számít.
A kopaszodás ezzel szemben kóros, progresszív állapot, amelyben a hajhagymák véglegesen elvékonyodnak és megszűnik a működésük.
Ebben a cikkben bemutatjuk, mi okozza a kopaszodást, melyek a leggyakoribb típusai, és milyen kezelési vagy megelőzési lehetőségek segíthetnek abban, hogy a haj minél tovább megőrizze sűrűségét és egészségét.

Töltse ki az online hajanalízist, és tudja meg, milyen típusú hajproblémája van!
A szakértői visszajelzésből kiderül, hogy elegendő-e életmódbeli változtatás vagy orvosi terápia szükséges.
A kopaszodás jelei: A kopaszodás jelei közé tartozik a hajszálak fokozatos vékonyodása, töredezése, és a haj elveszíti korábbi sűrűségét.
A kezdeti fázisban ezek a változások lassan, évek alatt zajlanak, később azonban felgyorsulnak, és tartós kopasz területek jelennek meg.
A férfi kopaszodás első jele tipikusan a homlokvonal lassan hátrahúzódik, a halánték környékén háromszög alakú kopasz foltok alakulnak ki, vagy a fejtetőn egyre nagyobb ritkulás figyelhető meg.
A kopaszodás jelei nőknél ezzel szemben inkább a haj diffúz elvékonyodása dominál: a választék szélesedik, a frizura tartása gyengül, a fejbőr egyre inkább láthatóvá válik.
tags: #kopaszodas #hulyen #nez #ki