A beteg jogairól és az egészségügyi szolgáltatók kötelezettségeiről szóló alapelvek alapján a beteg döntési joga kiemelt szerepet kap a kezelések során, és a beteg saját felelősségére is dönthet a kórházi tartózkodásról.
A beteg döntési jogai és a tájékoztatás
A beteg az ellátás során lehetőséget kap arra, hogy megismerje a róla készült egészségügyi dokumentáció adatait, illetve azokról tájékoztatást kérjen.
A betegnek joga van arra is, hogy tájékoztatást kapjon arról, ha korábban tett jognyilatkozatai vannak, és együtt kell működnie az egészségügyi szolgáltatóval.
A beteg magánéletéhez fűződő adatok bizalmas kezeléséhez joga van; a gyógyításhoz szükséges információkat csak a beteg és az arra jogosult személyek ismerhetik meg.
A beteg maga dönthet arról is, hogy milyen információkat kíván megismerni állapotáról és kezeléséről, illetve hogy bizonyos információkat mire kíván felhasználni.
A beteg jogosult eldönteni, hogy igénybe vesz-e orvosi ellátást, mely beavatkozásokba egyezik bele, és melyeket utasít vissza.
A gyógyító intézménynek lehetősége van a beteg állapotának megfelelően kezelést nyújtani, de a betegnek joga van dönteni arról, hogy mely beavatkozások történjenek meg.
A beteg az egyszerűbb vizsgálatokhoz és beavatkozásokhoz elegendő lehet hangos beleegyezés, míg a műtéti beavatkozásokhoz írásbeli beleegyezés szükséges.
Ha a beteg nem képes írni, akkor két tanú előtt adhatja meg hozzájárulását.
Ha súlyos állapot áll fenn, és a beavatkozás elmaradásával maradandó károsodás vagy súlyos egészségromlás kockázata áll fent, a törvény ezt a visszautasítást korlátozhatja, és az ellátás visszautasítása írásos formában történik.
Az ellátás visszautasítására csak akkor kerülhet sor, ha olyan gyógyíthatatlan állapot áll fenn, amely rövid időn belül halálhoz vezetne, és a beteg ezt írásos formában, saját kezű aláírással nyilvánítja ki.
Ezen felül a beteg előre rendelkezhet arról, hogy magatehetetlen állapotában mit tehetnek meg vele, és mit nem, milyen kezelést nyújthatnak vagy nem nyújthatnak neki.
A jogok érvényesítése és jogorvoslat
A beteg jogai sérelme esetén panaszokat tehet és jogi eszközökhöz fordulhat, hogy a sérelmet orvosolják.
Betegjogi képviselőhöz fordulhat segítségért az a beteg, aki úgy érzi, hogy jogai sérültek a betegellátás során.
A betegjogi képviselő személyét és elérhetőségét minden egészségügyi intézményben fel kell tüntetni.
Lehetőség van a beteg a kezelőorvosnál, az intézmény vezetőjénél, a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottságánál, jogsegélyszolgálatoknál vagy betegek érdekvédő csoportoknál való keresésére is.
Kórházi tartózkodás és záró dokumentumok
Mielőtt a beteg elhagyná az intézményt, alá kell írnia a záró jelentést és egyéb kapcsolódó dokumentumokat, még akkor is, ha ezt a kezelőorvos javaslata ellenére teszi meg a beteg.
A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak be kell jelenteni, és a kórházakban az ellátás függvényében a látogatók számáról és a látogatási szabályokról a házirend rendelkezik.
Az intézmény jogosult meghatározni, hogy a súlyos állapotú betegek mellett ki tartózkodhat a betegágy mellett, például a család vagy törvényes képviselő, amennyiben a helyzet ezt lehetővé teszi.
Adatok és titoktartás
A kórházi ellátás során nyilvántartott adatokhoz a beteg jogosult hozzáférni, és a leletek, röntgenfelvételek, írásos vélemények is megismerhetők.
Az orvosok és az egészségügyi dolgozók kötelesek bizalmasan kezelni a betegekre vonatkozó információkat; a beteg dönthet arról, hogy ki kapjon tájékoztatást az egészségével kapcsolatban.
A központi rendszeren keresztül a gyógyítás érdekében elérhető adatok megosztásáról a beteg igénye szerint letiltható, de az egészségügyi dolgozók adatai mindenki számára legyenek titkosak.
Különleges elvárások és etika
A betegek vallási jogait szintén tiszteletben kell tartani a gyógyító intézményben, és lehetőség van istentisztelet tartására, ha a házirend ezt lehetővé teszi.
A fiatalabb betegek és a 18 év alatti gyermekek esetében a szülők jogosultsága is fennáll, hogy jelen legyenek a gyermek állapotával kapcsolatos döntésekben.
Etikai és biztonsági alapelvek
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése és leküzdése érdekében ajánlás született a betegbiztonság keretrendszerének bevezetésére, amely a nemkívánatos események megelőzésére és a betegek biztonságának javítására törekszik.
A betegbiztonság erősítéséhez nemzeti szintű szakpolitikák, összetett rendszerek és oktatás szükséges, valamint a betegek bevonása a döntéshozatali folyamatba és a biztonsági jelentéstételi rendszerek bevezetése fontos elemek.
A jelentés-visszacsatolás és a kockázatkezelés célja a nemkívánatos események típusainak és okainak feltárása, hogy a jövőben megelőző intézkedések születhessenek.
Gyakorlatban megjelenő példák és felismerések
A nemkívánatos események csökkentése érdekében meg kell erősíteni a betegbiztonsági kultúrát az intézményekben, rendszeresen felülvizsgálni a biztonsági előírásokat és biztosítani a dolgozók képzését a legjobb gyakorlatok alapján.
A betegeknek való információ átadása és a döntések megalapozása érdekében a dokumentációk hozzáférhetősége és pontosítása kiemelt fontosságú.

tags: #korhazban #beteg #borotvalas