2013. április 19-i áttekintés alapján a környezetvédelmi termékdíj évről évre változó szabályozása a legtöbb hazai termelő és kereskedő vállalkozást érinti. 2012-től a külföldi behozatalt végzők kötelezettségei mellett lényegi változásként a csomagolószer gyártói váltak kötelezetté, amely sok csomagolást végző eddigi kötelezettségét szüntette meg, de így is több mint tízezer adóalannyal számolnak. A könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók sok esetben nem tekintik feladatuknak a termékdíjas szabályozás szakmai támogatását, mivel ezt környezetvédelmi témaként kezelik, valójában ez is adókötelezettség.
A termékdíjhoz összetett adminisztrációs követelményrendszer társul, amelynek megsértéséért az elmúlt években több jóhiszeműen eljáró gazdálkodó is bírságfizetésre kényszerült. A 2013-as évet érintő jogi törvények és végrehajtási rendeletek határozzák meg a bevallás, befizetés és ellenőrzés részleteit. A NAV az adóztatási szervek felügyelete alatt jár el a termékdíj bejelentése és teljesítése során.
1. A környezetvédelmi termékdíjról szóló jogszabályi keret
1.1. A Ktdt. (környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény) meghatározza, hogy a törvény csak termékcsoportokat jelöl meg; konkrét termék minősítése a 1. sz. mellékletben található vámtarifaszám-lista és a Vhr.-ben a Csomagolószer-katalógus segítségével végezhető. A termék vámtarifaszáma nem szerepel közvetlenül a listán, de az adott termék olyan összetevője lehet, amelynek vámtarifaszáma szerepel a listán. Példa: külföldről behozott termék megfelel a csomagolás fogalmának, és valamely összetevője a katalógusban feltüntetett. 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúrát kell figyelembe venni.
1.2. Belföldi előállítású termék saját célú felhasználása esetén a kötelezettség akkor keletkezik, amikor a terméket a gyártó forgalomba hozatal nélkül használja fel. Külföldi származású termékdíjköteles termékkel kapcsolatos saját célú felhasználás címén keletkezik kötelezettség például minden külföldről behozott termék csomagolása részeként behozott csomagolószer után, amelyet a cég később nem hoz belföldi forgalomba.
1.3. Saját célú felhasználás minősül például ha a terméket behozzák, de nem értékesítik, vagy a projekt során a csomagolószert a termékről lebontják a belföldi értékesítés megelőzően.
1.4. A NAV adóztatási szerve jár el a termékdíj bevallása, befizetése, kiszabása, visszaigénylése és ellenőrzése során. A termékdíj nettó összegét negyedévente kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 20-ig kell befizetni.
2. A csomagolószer és a 2012-es változások
2012-től a csomagolószer környezetvédelmi termékdíja vált a fő szabályozó elemmé. Ennek értelmében a csomagolószert gyártó vagy behozó első belföldi forgalomba hozója köteles állni a díjfizetést, és a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a szerződéses átvállalás keretében a kötelezettséget a kereskedőre ruházzák át. Emellett a belső forgalomba hozó reklámhordozó papírok vonatkozásában 2012-től a belföldi forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó a kötelezett, nem pedig az első vevő. A 2012-es módosítások között megszűnt a termékdíjmentesség intézménye, és koordináló szervezet nem igazolhat hulladékkezelést. A kötelezett saját hulladékgyűjtése alapján választhatja az egyéni hulladékkezelést, amelyről január 15-ig bejelentés szükséges a NAV-nál.
3. NAV- és adóhatósági feladatok
3. 2013-tól a termékdíjjal kapcsolatos adóhatósági feladatokat általános esetben a NAV adóztatási szerve látja el. A NAV vámszervének hatáskörében csak a hulladékkal kapcsolatos feladatok maradnak (például egyéni hulladékkezelők teljesítésének ellenőrzése). A gyakorlatban a bejelentések január 1-jétől a 13TKORNY nyomtatványon teljesítendők, míg az önellenőrzéseket és pótbevallásokat korábbi évekre vonatkozóan az új nyomtatványokon (08KT, 09KTBEV, 10KTBEV, 11KTBEV, 12KTBEV) lehet benyújtani.
4. A csomagolószerek átvállalási jogcímei és a kereskedői átvállalás
A 2013-tól hatályba lépő új jogszabályi pontok között a csomagolószerek esetében a d pont kereskedői átvállalást biztosít, miközben a ga alpont a d) pont szűkített tartalmú megfelelője. A szerződéses átvállalás kibővítheti a kötelezettség átvállalását. Ezen szabályozás a gyártótól vagy behozótól vásárló kereskedőre vonatkozik, aki a csomagolószert "változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő" tekintetében vállalhat átvállalást.
5. Hulladékgazdálkodás és EPR
Az új hulladékról szóló törvény (Ht.) és végrehajtási rendeletei 2012-től jelentősen megváltoztatták a hulladékgazdálkodási előírásokat. A környezetvédelmi termékdíj és az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) díj két különböző, de egymással összefüggő szabályozás, amelyek célja a környezetvédelem elősegítése. A KVTD célja a hulladék és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése és a természetes erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzése. Az EPR díj 2023. július 1-jén lépett hatályba Magyarországon, és a gyártók felelősségét a termékeikből keletkező hulladék kezelésére hangsúlyozza: legyen megoldás a hulladék átvételére, gyűjtésére, szállítására és előkezelésére.
A 2023-as változás óta az arculat és a gyakorlati megközelítés összetettebb lett: a termékdíj rendszere és az EPR közötti párhuzamokat fokozatosan csökkentik, és 2025 januárjától a jogalkotó tervei szerint megszüntetik az olyan termékek termékdíj-kötelezettségét, amelyek egyúttal EPR-kötelesek is. A jogalkotó célja, hogy ne legyen felesleges párhuzamos kivetés és adminisztráció, és a hulladékkezelés finanszírozása hatékonyabb legyen.
Gyakorlati szemlélet a vállalkozások számára
- A kötelezettség megállapításához minden esetben a termék vámtarifaszáma és a Csomagolószer-katalógus kódok alapján kell elvégezni a minősítést.
- A saját célú felhasználás is kötelezettséget keletkeztet, nem csak a kereskedelmi forgalom.
- A NAV ellenőrzései és a bírságok mértéke elérheti az adóhiány 100%-át vagy mulasztási bírságok akár 500 000 Ft-ot is.
- A könyvelők és adótanácsadók részéről indokolt a termékdíj szakmai támogatása, mivel ez adókötelezettség, amelyhez vámtarifa-ismeret és részletes felügyelet szükséges.
- A bejelentések és önellenőrzések nyomtatványai 2013-tól új formátumban érkeznek, és a hulladékgazdálkodási teljesítéseket követni kell OHÜ felé is.
Rövid gyakorlati útmutató a jogkövetéshez
- Az első belföldi forgalomba hozó vagy a saját célú felhasználó a kötelezett. A külföldről behozott termék is érintett, ha csomagolással érkezik a piacra.
- A termékdíj alapja a tömeg kilogrammban, és a tételek kilogrammonként számítandók a törvény 2. melléklete alapján.
- A csomagolószer esetében a szerződéses átvállalás lehetőségeit ki kell értékelni a vállalat szerződéses viszonyai alapján.
- Bejelentés, bevallás és befizetés határideje a negyedéves elszámolás alapján történik: a bevallások és nyomtatványok a NAV felé történnek.
- A hulladék- és EPR-tevékenységek nyomon követése és beszámolása elvárás, amelyhez az OHÜ felé elszámolás történik, illetve a NAV ellenőrizhet pontos adatsorokat a rendszerben.

ÍGY készülnek a FÉM TETŐCSEREPEK | Miért NEM ROZSDÁSODNAK és tovább tartanak?
Táblázat: Termékdíj tételek és példák
| Tétel | Iratkozható díjtétel (Ft/kg) | Példák |
|---|---|---|
| egyéb műanyag termékek | 1 900 | Műanyag hordtasakok |
| Könnyű műanyag hordtasak | 1 900 | Standard műanyag zsákok |
| Biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak | 500 | Bio-hordtasak példák |
| szappanok, felületaktív anyagok | 11 | tisztítószerek |
| Szépség- vagy testápoló készítmények | 57 | kozmetikai termékek |
Összegzésképp a környezetvédelmi termékdíj egy 1995-ben bevezetett adójellegű fizetési kötelezettség, amely a konkrét termékek belföldi forgalomba hozatalakor vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik. A fő cél az, hogy ösztönözze a hulladék és szennyezőanyag-kibocsátás csökkentését és a természeti erőforrásokkal való takarékosságot. 2012-től a csomagolószer környezetvédelmi termékdíja jelentős átalakításon ment keresztül, míg 2023 óta az EPR rendszer került bevezetésre, amely a gyártók felelősségét a hulladék kezelésére összpontosítja.
tags: #kornyezetvedelmi #dij #fodraszat