Számos problémát eredményezhet, ha az ember huzamosabb ideig kevés rostot fogyaszt. Ilyen például a székrekedés, és a puffadás. De egyáltalán mik is azok a rostok és mennyire van szükséged naponta, hogy elkerüld a problémákat?
A rostok olyanok, akár bélrendszer kéményseprői, hiszen kitűnően "kitakarítják". Kétféle rosttípus létezik: a vízben nem oldódó rostok és az oldékonyak. A szervezetnek mindkét rostra szüksége van, lehetőleg 3:1 arányban. A rost tulajdonképpen egy ballasztanyagként működik a szervezetben. Magába szívja a vizet, így telít - tehát, ha elég rostot eszel, kevésbé leszel éhes. A rostok lazítják a székletet, ezért előnyös például székrekedés vagy aranyér esetén is. Ezenkívül javítja az emésztést, és gyorsítja az anyagcserét; ezért is javasolják a diétázóknak, hogy fogyasszanak naponta legalább 20, maximum 30 grammnyi rostot.
Sajnos a magyar felnőtt lakosság nagy része rost hiányban szenved. A napi rostszükséglet életkoronként változik. Persze nem mindig tud odafigyelni az ember a rendszeres és változatos rostfogyasztásra.
A Cotifibra egy ún. “bélradír”, ami rendkívül magas rost tartalommal rendelkezik. A Cotifibra rövidláncú prebiotikus rostszálakat tartalmaz, amit kiwiből vonnak ki. Bélbetegségek esetén a bélflóra egyensúlya felborul és elszaporodnak a rossz bélbaktériumok. Ráadásul a beteg bélrendszerből nem szívódnak fel úgy a vitaminok, és az ásványi anyagok, mint a normál állapotúból - ez pedig az immunrendszer romlásához vezet. A rövidláncú prebiotikus rostszálak hozzájárulnak ahhoz, hogy étkezés után ne növekedjen meg drasztikusan a vércukorszint. A rostok megkötik a táplálékkal felvett koleszterint, így kevésbé szívódik fel. Napi egy tasakot kell meginni, lehetőleg reggel, éhgyomorra. A Cotifibra kiwi kivonatból készül - nem véletlenül, ugyanis a kivinek magas a pektintartalma. A pektinben található egy ún. actinidin nevű fehérjebontó enzim, ami segít a letapadt salakanyag fellazításában, ezért hatékonyan pucolja ki a beleket. A Cotifibra bélradír nem okoz hasmenést, csak gyakoribb székelési ingert. Viszont szorbitot tartalmaz, ami az arra érzékenyeknél puffadást okozhat. Glutén-, laktóz-, és tejfehérje érzékenyek is fogyaszthatják, valamint cukorbetegek és inzulinrezisztenciával küzdők is. A Cotifibra tehát hatásos segítség lehet abban az esetben, ha szeretnéd lefaragni a kiálló hasfalat, és/vagy hosszabb ideje tartó székrekedéssel küzdesz. Arra érdemes odafigyelni, hogy a Cotifibra-kúra minimum 60-, és maximum 120 napos lehet.
A salaktalanítás, a belek áttisztítása nélkülözhetetlen a fogyáshoz, illetve a súlyvesztés beindításához vagy felgyorsításához. A háromnapos béltisztító korpadiétával laposabb lesz a hasad és kitisztul a szervezeted. Próbáld ki!
A korpadiéta egyik legfontosabb előnye a változatosság. Nem csak egyféle korpa létezik, és nem csak egyféle hatás. A búzakorpa például enyhén hashajtó, segíti a tápanyagok gyorsabb áthaladását az emésztőrendszeren. Emellett vízhajtó tulajdonsága is ismert, így segíti a testben raktározódott víz távozását. A zabkorpa hatékonyan csökkenti a vér koleszterinszintjét - a benne található vízoldékony rostok miatt. Utóbbitól ez esetben nem kell félned, mert megfelelő mennyiségű energiát szolgáltat a diéta ideje alatt is, nem ugyanolyan a hatása, mint a finomított szénhidrátoknak, például a fehér lisztnek vagy a cukornak.
Hogyan lesz a zabkorpa? A zabot gőzölik, így jön létre a pehely, amit aztán őrölnek és rostálnak. 1. Reggeli: egy pohár natúr joghurt vagy kefir, két evőkanál zabkorpával elkeverve. Ebéd: grillezett csirkemell brokkolipürével. Így készítsd a köretet: párold a brokkolit egészen puhára - kevés olívaolaj felhasználásával -, villával törd pépesre, keverj hozzá egy evőkanál búzakorpát, és fűszerezd meg. 2. 3. Reggeli: korpás amerikai palacsinta. Így készítsd: egy tojást verj fel két evőkanál vízzel. Keverd össze a száraz hozzávalókat: zablisztet, zabpelyhet, egy csipet sütőport, édesítőt és zabkorpát. A keveréket fokozatosan adagold a tojáshoz addig, amíg sűrű palacsintatésztát nem kapsz. Ezt követően előmelegített, kevés kókuszolajjal kikent melegszendvics- vagy gofrisütőben süsd meg a palacsintát. A diéta ideje alatt lehetőleg kerülj mindenféle finomított szénhidrátot, például a fehér lisztet és a cukrot. Iktasd ki emellett azokat az ételeket, amelyeknek túlzottan magas a sótartalma, ezek ugyanis vizet tartanak vissza - ilyenek például a konzerv ételek, a zacskós levesek, a leveskockák. Illetve lehetőleg kerülj minden olyan ételt, amely az anyagcserére lassító hatással lehet.
Hogyan hatnak ránk az illatok? Miért kapcsolódik össze ennyire mélyen az emlékezet, a lélek és a szaglás?
Fontos, hogy megigyál napi legalább 2-2,5 liter tiszta vizet. Fogyaszthatsz valamilyen általad kedvelt, ízesítetlen gyógyteát is, de ez napi 7 decinél ne legyen több. Mozogj napi 20 percet kellemesen intenzíven, például gyalogolj vagy ússz, de komolyabban ne terheld meg a szervezeted. 2018. január 5.
A vízbe áztatott búzakorpa régebbi táplálékunk, mint a kenyér. Ez a több ezer éves eledel ma is jó szolgálatot tehet, hiszen nemcsak a diéta fontos eleme, hanem számtalan emésztéssel kapcsolatos megbetegedés során lehet a segítségünkre. A búzakorpa egyrészt azért nagyon fontos, mert élelmi rostokban gazdag, viszont a szervezetünk számára nem emészthető ballasztanyagokból áll. Miért fogyasszuk mégis rendszeresen?
A legmegfelelőbb, ha bioboltokban vásárolunk búzakorpát, és lehetőleg kerüljük a műanyag tasakos változatot. A vajsav természetes előállításának folyamatához rostok szükségesek. A vegán bélradír plusz olyan vízoldékony rostokat tartalmaz, amely hozzájárul a bélrendszer természetes vajsav termeléséhez. A vegán bélradír plusz olyan folyékony rostkomplex, ami 3 féle rostot koncentrál: fruktooligoszacharidok (FOS), almapektin és akácia rost, a plusz pedig az orvosi citromfű, ami nem csak a bélrendszer egészséges működését és az emésztést, de a fizikális jóllét is támogatja. Nem mellesleg nagyon-nagyon finom az íze!
A rostok ezen felül hozzájárulnak az étkezések utáni kisebb mértékű vércukorszint-emelkedéshez. Az élelmi rostok egyre nagyobb figyelmet kapnak, különösen azok táplálkozás-élettani szerepe miatt, mivel változatos szerepet játszanak az egészség megőrzésben. Az élelmi rost olyan, többnyire növényi eredetű összetett szénhidrát, amelyet az emberi szervezet nem tud megemészteni vagy felszívni a vékonybélben. Az OLDHATÓ ROSTOK vízben oldódva gélszerű anyagot képeznek az emésztőrendszerben. Ez a gélképződés lassítja a tápanyagok felszívódását, különösen a cukrok zsírok esetében. Az oldhatatlan rostok viszont nem oldódnak vízben, és az emésztőrendszerben változatlan formában haladnak át. Továbbá az oldható rostok fontos szerepet játszanak a vércukorszint étkezés utáni szabályozásában. Az EFSA kiemelte, hogy a megnövelt rostbevitel csökkenti a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát.
A jelenlegi szakmai ajánlások nem részletezik a különböző típusú élelmi rostok arányát, azonban valószínűsíthető, hogy a fentebb említett egészségügyi előnyök elérése érdekében célszerű, hogy a napi rostbevitelt lehetőleg minél többféle rostforrásból biztosítsuk, a kiegyensúlyozott és változatos étrend részeként. A rostbevitel növelése fokozatosan történjen, mivel a hirtelen nagy mennyiség emésztési problémákat, például puffadást vagy hasi fájdalmat okozhat. Fontos a megfelelő vízfogyasztás is, mivel a rostok vízhez kötődnek, és a megfelelő folyadék biztosítja a megfelelő emésztési folyamatot. A MDOSZ és az EFSA is hangsúlyozza a fokozatos bevezetést és a napi vízfogyasztás fontosságát (MDOSZ, 2020; EFSA, 2010).