Nyerges Gábor Ádám, ismert költő és prózaíró, számos irodalmi díjat és elismerést tudhat magáénak, melyek tükrözik sokoldalú tehetségét és a magyar irodalomhoz való hozzájárulását. Pályafutása során mind a líra, mind a próza területén maradandót alkotott, neve rendszeresen felbukkan az irodalmi élet eseményein és díjazottjai között. A 86. Ünnepi Könyvhéten Nyerges Gábor Ádámnak két könyve is megjelent. Harmadik verseskötete, az Az elfelejtett ünnep, melyet 2011 és 2013 között írt versekből állított össze, a Műút könyvek-sorozat keretében látott napvilágot.
A kötet megszületésekor Nyerges tudatosan próbált visszanyúlni ahhoz, amit személyesen, olvasóként a leginkább esszenciálisnak tart a versben. Bár maga nem tudta megítélni, mennyire lett érzelgős vagy patetikus, a versek egyfajta „utolsó szó jogán” íródtak, egy szorongató tudatállapotban. A felfogás szerint valódi poézis található a lapokon, klasszikus versírás jegyében. Sok természeti kép jelenik meg, gyakran esővel, hóval, alkonnyal, melyek szervesen hangolódnak egybe a lélek állapotával. A kötetben bőven található melankólia, amely kissé kiment a divatból, de Nyerges Gábor Ádám személyes bánatait tárva elénk, a verset egy fanyar árnyalattal ruházza fel, ami egészen mai hatást kelt.
Sok versnek van szép zenéje, sok szonettszerű, bár sohasem szabályos, mintha szabályra, keretre, valami átfogóra, például két karra vágyna, mely átfogja. Sok versben nekifut a szabályosnak, és mi végignézhetjük, ahogy a szabály szétomlik a kezében. Komoly kötet ez, mert Nyerges szereti a verset, szereti megírni veszteségét, magányát, az elmúlt - elrontott? - gyermekkor iránti nosztalgiát, és hozzá a felnőttség keserves tanulságait. A kötetet naiv és koravén, öndicsérő és önostorozó jelzőkkel illetik, néha csak beszél hozzánk, fesztelenül, néha meg szárnyal, nagyon feszesen. A legszemélyesebb lírából való kötet ez, szépítés nélküli, emberi arckép áll össze belőle.
Nádasdy Ádám is méltatta a kötetet, kiemelve annak személyes lírai jellegét. Másfél éve jelent meg Nyerges Gábor Ádám első kisregénye, a Sziránó, melynek mostanra már második kiadását jelenteti meg a Fiatal Írók Szövetsége. Papp Máté a Kalligram hasábjain megjelent kritikájában kiemeli, hogy a szerző éppen annyit markol, amennyi belefér a tenyerébe, és a szövegbe gyúrt emlékezet mindenki számára visszaidézhetővé és újraélhetővé teszi azokat az általános, de mégis személyre szóló történéseket, amelyek talán ma is kísérik az életünket. Az eltűnőfélben lévő iskolaévek miniatűr társadalmi rendszere éppoly mozdulatlan a múltban, mint a felnőtt világ jelenidejű berendezkedése, ahol ugyanazok a farkastörvények uralkodnak, mint a gyerekkor elmosódó miliőjében.
A Sziránó fülszövege szerint a magyar próza - úgy általában - nagyon súlyos, enigmatikus és búval bélelt. Aki jóllakott a komolykodással, és egy kis levegőhöz szeretne jutni, mindenképp olvassa el a Sziránót. Ez az olvasmányos és lendületes, laza és sztoridús könyv a prózai debütálás, amely mindjárt egy kulcsregény, egyben iskola- és nemzedékregény. A címszereplő, Sziránó, az „orros faszi” alteregója, egy általános iskolás kamasz, humoros és szomorkás kalandjai elevenednek meg a kisregény lapjain. Darvasi Ferenc is méltatta a művet, kiemelve olvasmányosságát és lendületességét. Az Az elfelejtett ünnep könyvbemutatója 2015. június 2-án, a Rácskertben, és könyvei dedikálása a körülírt eseményeken keresztül ismerhetők meg.
A kortárs irodalmi életben Nyerges Gábor Ádám és Korpa Tamás neve egyaránt fontos szerepet tölt be. Nyerges két új könyvvel jelentkezett a 86. Ünnepi Könyvhéten, míg Korpa Tamás nevéhez fűződik többek között az inszomnia című lírai kötet, melynek versei a kópé lelkű költő iróniájával és gazdag lírai szókincsével hódítanak. A kritikai visszhangok között megjelennek a személyes líra és a társadalmi elgondolkodás összefüggései, melyek így adnak képet a kortárs magyar irodalom aktuális állapotáról.
Nélkülözhetetlen megemlíteni: az oktatás és a társadalmi diskurzus aktuális helyzete, amelyet a szövegek és a viták összefüggésében látunk. A Fidesz bűnei közül az oktatásban okozott károk a legfájdalmasabbak. Miközben a skandináv oktatási rendszerek sikereiről beszélünk, Magyarországon a felmérések aggályokat vetnek fel a korábbi trendekhez képest. A kritikai írások és publicisztikai szövegek szintén visszhangot keltenek a kortárs magyar irodalomban megjelenő lélektani és társadalmi témák kapcsán.
Az olvasói visszajelzések és kritikák emellett felhívják a figyelmet Nyerges Gábor Ádám prózai és lírai tehetségének sokoldalúságára, amely egyrészt a személyes lírai hangban, másrészt a társadalmi reflexiókban érhető tetten. A Sziránó iróniája és a Doppler-regények humora több helyen kerül említésre a kortárs irodalmi beszédben, amely a modern posztmodern hangvételben is megjelenik. A közkedvelt hangvétel és a történetmesélés brisketessége hozzájárul a művek olvasói élményéhez, miközben a felnőtté válás, a nosztalgia és a modern élet kihívásai kereszteződnek.
Az események között megjelennek a beszélgetések és könyvbemutatók: Az Az elfelejtett ünnep könyvbemutatója 2015. június 2-án, és a szerzőkkel folytatott beszélgetések a könyvheti színpadon, illetve dedikálások az írók boltja előtt. A kiadványok és a szerzők kölcsönhatása a magyar irodalmi életben továbbra is élénk vitát és inspirációt ad a kritikusok és az olvasók körében. A Nyerges Gábor Ádám vezette lírai és prózai törekvések a kortárs magyar költészet és próza gazdagítása, továbbá a személyes hang által nyújtott érzelmi mélység révén sok emberhez szólhatnak.
„Természetes volt, hogy egy férfi iszik és szétveri a családját” | Nagy Zsolt és Kovács Patrícia
A témához kapcsolódó személyes és társadalmi narratívák kölcsönösen hatnak egymásra: a természet és az évszakok szimbolikája, a nyár és a nyári napforduló kiemelik a megújulás lehetőségét, a belső fejlődés és a külső viszonyok kölcsönhatását. A nyárfai megnyugvás és a természet ritmusa mint a belső változások tükre jelenik meg az írásokban és a megnyilatkozásokban, amelyeket a kritikai fogadtatások is alátámasztanak. A kritikus vélemények szerint a költemények és prózai részek egyaránt a személyes és kollektív emlékezeteket mozgatják meg, és a mai olvasó számára is relevánsak lehetnek.
- Nyerges Gábor Ádám költői és prózai tevékenységeinek összefonódása a kortárs magyar irodalomban
- Az Az elfelejtett ünnep és a Sziránó kritikái és olvasói fogadtatása
- Korpa Tamás inszomnia című lírai kötetének értékelése
- A 86. Ünnepi Könyvhét eseményei és könyvismertetői
- A kortárs irodalmi élet és a közéleti diskurzus kapcsolata
Versírás és verskiadás - Nyerges Gábor Ádám a kortárs költő helyzetéről: a publikációk és beszélgetések a lírai és prózai munkák megjelenését követően adnak képet a költői életmű folyamatos alakulásáról és a kritikai reflexiókról.
Az év hátralevő részére vonatkozó gondolatok és útmutatások a nyár végével és az év folytatásával kapcsolatban a Napforduló gondolatait idézik: az elmúlt fél év történéseinek elemzése, a személyes célok megfogalmazása és a jövőbeli tervek tudatosítása. A bejegyzésekben gyakran visszhangzik a rugalmasság és a nyitottság fontossága: legyél nyitott próbálkozásokra, tanulásra és változtatásra. A szövegek hangsúlyozzák, hogy a változás elengedhetetlen része az életnek, és hogy a belső növekedés és a külső kapcsolatok harmóniája vezet a boldogabb és kiegyensúlyozottabb élethez. A jövőre vonatkozó terveknél kiemelt szerepe van a képzeletnek, az énhatékonyságnak és a közösségi összetartásnak.