Kovács Ákos, az apamondta.hu-nak hagyományokról, családi kötelékekről, édesapjához fűződő különös viszonyáról mesélt. A hagyományok nagyon fontosak a te életedben. A karantén valami változást hozott-e? Vagy az az időszak volt, amikor kicsit ilyen hardcore módon, tényleg otthon kellett maradni mindenkinek a saját családjában. Nagyon komplex a kérdés, röviden megválaszolhatatlan. Azt hiszem, hogy a hagyományok mindenki számára fontosak. Az egy másik kérdés, hogy milyen előjellel. Akinek vannak hagyományai, annak biztos, hogy pozitív előjellel fontosak. Akinek meg kimaradnak az életéből ezek a hagyományok, azok talán a hagyományra is gyanakvással néznek, vagy kicsit irigykedve.
Az apa, a férfi és a gyerek: ezt a témát a zenéjében is kijelöli egy dal, a Felemel, amely az Idősziget album legsikeresebb dala. A fiúság, vagy gyermekség élményéről és az apaságról is szól. A dalaire rengeteg komment érkezik, és nyílnak az emberek: vallomásokat lehet olvasni. Miért sírok, írja valaki, felnőtt férfi. Tapasztalatok, vagy olykor mélyen bennük lévő hiányok visszhangja ez a klipben is. A közösségi média megnyilvánulásai is hozzájárulnak ehhez a beszélgetéshez, hiszen más generációk élik az életüket ott, és a nyilvánosság súlya is nagyobb lehet.

Kovács Ákos szerint a hagyomány, a tradíció mindenképpen fontos. Tradíció nélkül nem tudnánk beszélgetni, és sok rendezvény is ezt mutatja be: hagyományteremtő céllal szerveznek eseményeket. Az emberiség tudástárházának tekinti ezt: az olyan alaphelyzetek, mint születés, szerelem, halál, veszteség, öröm, változatlanok maradnak az antikvitás óta is.
Náluk a családban a születésnapokra külön hagyomány van: ünnepi asztal, születésnapi virágok és apró, de fontos gesztusok az édesanyának és a gyerekeknek. A fiatalabb gyerekeknél is ez a kultúra él, például a „flóra- és virágtétel” szokás, amelyet a gyermekek ugyanúgy adnak a szüleiknek, ahogyan Ákos próbálta ezt átadni az apjától kapott példán keresztül. A születésnapokon az apás szülés élményét is meghatározza, amelyet Ákos szakrálisnak és közösséginek tart.
A családi események középpontjában a gyerekek növekedése áll: négy gyermekük van, 22 éves nagyfiú, 18 éves lány, 15 éves lány és 10 éves kislány. Az ünnepnapokon az apaságra és a családi összetartásra fektetik a hangsúlyt. Érdemes észben tartani, hogy Ákos szeretné átadni a hagyományos értékeket, bár saját hangvételében gyakran szikrázó humorral és kritikával jelenik meg.

Az édesanyja és édesapja viszonya is visszaköszön a beszélgetésekben: édesanyja meghatározó szerepet játszott az életében, és a családi összetartás erős érték volt számára. A gyerekkor és a gyökerek nyomán alakult meg a szemléletmód, amelyet zenéjében és filmes tevékenységében is közvetít. A nyolcadik kerület etnikai sokszínűsége és a környezeti tapasztalatok is visszaköszönnek interjúiban, ahol arról beszél, hogy ennek az identitásnak a megőrzése fontos számára.
Ákos a karrierjét is olyan szemlélettel építette, amelyben a közösségi élmények meghatározóak. A Bonanza Banzaitól kezdve a szólóprodukcióig és a filmkészítés felé vezérelte az útja, ahol a közösségi szellem és a közös munka kiemelkedő értékké vált. Mit jelent számára a siker és az emberiesség? A közönség sikítozása és a koncertlátogatók számának növekedése örömteli eredmény, de az értelmet a közösséggel való kapcsolat és az emberiesség fogja megadni. Az emberiesség fogalmáról beszélgetve felvetődik a tradíció-kérdés is: hogyan marad sorsazonos a hagyomány és a modernitás között?

Kifejezetten a copf frizuráról és annak szimbolikájáról
A copf frizura nem kerül explicit részletezésre a hosszú beszélgetésben, de a hajviselet mint személyes pitch és identitás-jelzés gyakran visszajut a médianyilatkozatok és koncertfotók világába. Kovács Ákos az öltözködés és a megjelenés kapcsán is úgy véli, hogy a tradicionális elemek és a modern megnyilvánulások kombinációja adja a személyes hangot. A copf ezzel a dinamikával kerülhet összefüggésbe, mint a hagyományos nőnél vagy férfinál is használható, klasszikus és újító elemeket ötvöző stílusjegy, amely a gyökerekhez való kapaszkodást és a kortárs megnyilvánulások befogadását egyaránt jelzi.
Ennek fényében a copf frizura lehetne egy vizuális jel a hagyomány és az identitás kettéválasztó vagy egységesítő erejéről, attól függően, hogyan jelenik meg a művész persona. A hajviselet tehát nem csupán esztétikai kérdés, hanem kulturális és érzelmi üzenet is lehet, amely köti a rajongókat a zenészekhez és a családi örökséghez.
Fesztiválvendégeket keresünk, nem koncerthallgatókat - Kovács Ákos | Park FM – Backstage
Az apartiko és a mesterséges jövő kérdései
A beszélgetésben felmerül a mesterséges intelligencia jövője és annak gazdasági hatásai, illetve a politikai szférában megjelenő véleményformálás és felelősség kérdése is. Ákos azt mondja, hogy a technológiai fejlődésnek megvannak a maga előnyös és veszélyes oldalai: egyre kevesebb nélküli lehetőség áll elő, miközben az emberiesség és az emberi értékek megőrzése kiemelt feladat marad. Másrészt kiemeli a véleményformálás korlátait és az egyéni gondolatok felelősségét a közösségi médiában.
Ákos szerint a hagyomány és a modernizáció közti egyensúly legyen a cél: legyen megőrzött kultúra, amely nappal és éjjel egyaránt élő, aktív része a mindennapoknak. Így a copf frizura, mint vizuális jel a személyes identitás és a tradíciók megőrzésének eszköze, tovább él a mai Magyarország kulturális térképén.
| Elem | Megjegyzés | Kapcsolódó példa |
|---|---|---|
| Születésnap | Családi ünnepség, virágadomány | Náluk minden gyerek kap virágot az anyának |
| Apaság | Szülésnél jelen lenni, közösségi élmény | Apás szülés, kifejezetten szakrális élmény |
| Hagyományok jelentése | Az emberiség tudástárának része | Rendezvények hagyományteremtő céllal |
Az idézett beszélgetések és a zenei élet összefüggéseiben látható, hogy Kovács Ákos számára a copf frizura, mint részlet, a tradíciók és az identitás összetartó erejének vizuális kifejeződése lehet. A hagyományok és a személyes történetek összekapcsolódnak a zenében és a filmkészítésben, így a copf kinézete a múlt és a jelen közti párbeszéd szimbólumává válhat.