Az emberi arcizmok rendkívül összetettek, és számos finom mozgást tesznek lehetővé, amelyek az érzelmek kifejezésétől a beszédig terjednek. Ezek az izmok szoros összeköttetésben vannak az arcbőrrel, így formájuk és állapotuk nagyban befolyásolja az arc megjelenését. A ráncok kialakulásának oka számos tényezőre vezethető vissza: részben a bőr kollagéntermelésének csökkenése, a bőr alatti kötőszövet petyhüdtsége, és az arcon lévő zsírszövet vesztése okozza. A mély ráncokat a folyamatos mimika, grimaszolások, hunyorgás hozzák létre. Ezek a naponta ezerszer ismétlődő mozdulatok mindig ugyanott gyűrik meg bőrünket, és ún. dinamikus ráncokat alakítanak ki arcunkon. Ilyenek a homlok barázdák, a szem körül a szarkalábak, az orr-ajak barázda és a száj körüli ráncok is.
A fejizmok közös jellemzője, hogy a koponyán eredve a fej bőrébe sugároznak. Feladatuk a fej (főleg az arc) bőrének, lágy részeinek mozgatása, a fejen található testnyílások zárása, nyitása.
Az arcizmok csoportosítása és funkciói
1. A fejtető izmai
A fejtető lapos, gyenge izma, a fejtető izom a homlok területén található, a fejsisakot és vele a fej bőrét előrehúzza. Rögzített fejsisak mellett a szemöldök ívét emeli, ráncolja a homlok bőrét.
2. A szem körüli és orr körüli izmok
- Körkörös szemizom (m. orbicularis oculi): A szemüreg bemenetét lezáró körkörös, lapos izomlemez. A szemhéjakba sugárzó részei a nyugodt pislogást, valamint a szemhéjak görcsös összehúzódását végzik. Az első izom a homlokcsont (os frontale) orri részéről, a processus frontalis maxillae-ról a sulcus lacrimalis maxillae-val szemben és a ligamentum palpebrale mediale elülső felszínéről, illetve annak széléről ered. Ez a rész szem körül koncentrikus körökben tapad. A második a ligamentum palpebrale mediale-ról ered és a ligamentum palpebrale laterale-en tapad. A harmadik a vékony és a könnycsontról (os lacrimale) ered. A könnytömlő (saccus lacrimalis) mögé fut, ahol néhány rost a fascia lacrimalis-on tapad. Funkciója: Lezárja a szemhéjakat; részt vesz a pislogásban, hunyorogtatásban. A nervus facialis ágai idegzik be, melyek a ramus temporalis nervi facialis és a ramus zygomatici nervi facialis.
- Szemöldöklehúzó izom (m. depressor supercilii): A két szemöldököt egymáshoz húzza.
- Szemöldököt összeráncoló izom: A szemöldököket összeráncolja.
3. Az orrizmok
Emberben fejletlen izmok, működésük eredménye az orrnyílások tágulása, az orrszárnyak széttérése (szimatoláskor, erőltetett légzésnél).
4. A száj körüli és arcizmok
- Száj körkörös izma (m. orbicularis oris): Az ajkakban található lapos izomgyűrű. Erőteljes működése hozza létre az ún. „csücsörítést”. A többi izom hosszanti lefutású és a körkörös izomba sugárzik bele. A szájzugot emelik (nevetés), süllyesztik (sírás), a felső és alsó ajkat emelik, ill. süllyesztik. Ez az izom négy részből áll: a pars peripheralis superiorisból és a pars marginalis superiorisból, mely a két felső rész, és a pars peripheralis inferiorisból valamint a pars marginalis inferiorisból, melyek az alsó részt alkotják. Mind a négy a modiolusból ered, mely egy rostos csomó. Erre az izomra több apró izom tapad rá. Funkciója: Összezárja és összehúzza az ajkakat. Az arcideg ramus buccales nervi facialis és a ramus marginalis mandibularis nervi facialis nevű ágai idegzik be.
- Nagy járomizom: A száj körizmán ered, és a járomcsonton tapad. A szájzugot köti össze a járomcsonttal (gyakori működése idézi elő a szarkalábakat).
- Alsó ajkat lehúzó izom: Az alsó ajkat lefelé húzza (pl. ajakbiggyesztés).
- Szájzugot lehúzó izom (másképp alsó ajak háromszöglető izma): Az ajkat lefelé görbíti (pl. sírásnál).
- Állcsúcsizom: Nyalábjainak összefonódása hozza létre az áll gödröcskéjét.
- Trombitás izom: Funkcionális szempontból igen fontos, mely a pofa vázát alkotja. Tónusuk hozzájárul a fogak normális elrendeződéséhez, a fogsorívek kialakulásához.
- A felületes nyakizmokhoz tartozik az emberi test egyetlen bőrizma, a platysma. A mellkastól (emlők bőrétől) húzódik kétoldalt, tónusával a nyak bőrét feszesen tartja, ill. az emlőket emeli (öreg embereknél tónusa csökken, ezért a nyak bőre kétoldalt lelóg). Tónusával a fejet egyenesen tartja.
- Széles nyakizom: Az egyetlen bőr izom, ami nem a csonton, hanem a nyak és az arc bőrében tapad.
A rágóizmok
A rágóizmokhoz négy pár izom tartozik. A száj zárását, nyitását, a rágáshoz fontos örlő mozgást végzik. Részt vesznek a beszédben is. Három pár izom zárja a szájat, egy pár nyitja, de ebben segítenek a nyelvcsonti izmok is.
- A rágóizom (musculus masseter): Az állcsontok fogmedernyúlványairól és az ékcsont röpnyúlványairól (raphe pterygomandibularis) ered. Ez az izom két részből áll, a két rész keresztezi egymást. A felületes rész nagyobb. A járomív elülső és középső részéről a bőnyéről ered, vagyis a processus zygomaticus maxillae-ról és a processus zygomaticus alsó felszínének elülső részének 2/3-áról. Lefelé és hátra felé fut majd végül az állkapocs kampónyúlványa (tuberositas masseterica) nevű részének az alsó felének a külső részén tapad. A mély rész kisebb. A processus zygomaticus alsó részének hátsó harmadának a részéről és az egész középső részéről ered. A fossa temporalison és a fascia temporalison (halántékárok) ered. Funkciója: Felemeli és visszahúzza a mandibulát. A nervus mandibularis idegzi be.
- A musculus pterygoideus medialis és lateralis: Az egyik nyaláb a lamina lateralis processus pterygoideusról és a szájpadcsont (os palatine) processus pyramidalis ossis palatini nevű nyúlványáról ered. A másik nyaláb a felső állcsont (maxilla) egy kis dudoráról ered. Funkciója: Emeli a mandibulát, segíti a köszörülési mozgásokat. A nervus mandibularis egyik része idegzi be.
A nyakizmok
A nyakizmok komplex rendszert alkotnak, melyek a fej tartásában, mozgatásában, valamint a nyelésben és hangadásban játszanak szerepet.
I. Felületes nyakizmok
- Platysma: A mellkastól (emlők bőrétől) húzódik kétoldalt, tónusával a nyak bőrét feszesen tartja, ill. az emlőket emeli (öreg embereknél tónusa csökken, ezért a nyak bőre kétoldalt lelóg). Tónusával a fejet egyenesen tartja.
- Széles nyakizom: Az egyetlen bőr izom, ami nem a csonton, hanem a nyak és az arc bőrében tapad.
- Fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus): A kulcscsonton és a szegcsonton ered, és a halánték csont csecsnyúlványán tapad. Tónuscsökkenéskor a fej előrebukik. A nyak felszínén kidomborodik. Tónusával a fejet egyenesen tartja.
- Szíjizom (musculus splenius): Az alsó nyakcsigolyán és a felső hátcsigolyákon ered és a fejbiccentő izom alatt, a csecsnyúlványon és felső nyakcsigolyákon tapad. Funkciója: a bólintó mozdulatnál van.
II. A nyelvcsonti izmok
A nyelvcsonti izmok elhelyezkedésük szerint két csoportra oszthatók: a) nyelvcsont alatti izmok és b) nyelvcsont feletti izmok. Közös jellemzőjük egy kivétellel, valamennyi egyik végével a nyelvcsonton rögzül. Ezek az izomcsoportok a száj nyitásában és a nyelésben, hangadásban játszanak szerepet.
III. A mély nyakizmok
A mély nyakizmok a nyakcsigolyákon erednek és a felső bordákon tapadnak. A fej mozgatásában vesznek részt.
Facial muscles Anatomy animation Part 1 : Neck and Auricular muscle group
Gyakorlatok az arcizmok tónusának fenntartására
Bár az arcizmok általában nem állnak a hagyományos edzések középpontjában, fontos tudni róluk, hogy a használatuk segíthet fenntartani a tónusukat és funkciójukat. Íme néhány egyszerű gyakorlat:
- Mosolyogj a lehető legszélesebben, tartsd 10 másodpercig, majd lazíts.
- Szorosan csukd be a szemedet 5 másodpercre, majd lazítsd el.
- Tedd a kezed az állad alá, és próbáld kinyitni a szájadat, miközben a kezeddel ellenállsz. Tartsd 5 másodpercig.
