A kutya az ember legjobb barátja, igaz néha a nézetkülönbségét harapással jelzi felénk. Ennek a cikknek nem tisztje megállapítani, hogy mi vezetett a harapáshoz, ahogyan az sem hogyan lehetett volna megelőzni azt. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy kicsi babát kutyával, tapasztalatom szerint, amit a gyermek-traumatológiai ambulancián szereztem, cirka 15 év alatt, nem szabad egyedül hagyni!
A kutyák, mivel fogazatuk szerint húsevő állatok, rendkívül változatos sebeket tudnak okozni. Beszélhetünk kutyaharapás esetén: szúrt, tépett, zúzott sebekről, de törhetnek csontok is. Viszont kutyák okozta sebzések valójában nem emiatt érdekesek. A kutyák által okozott seb abban különbözik, például egy vágott sebtől, hogy a kutya szájában sok olyan baktérim és vírus található melyek később gondot okozhatnak. A veszettséget egy vírus a Rabies lyssa okozza. Ez a vírus ott élhet a kutyák nyálában, agy- és gerincvelő-gyulladást okoz, és oltás nélkül gyakorlatilag gyógyíthatatlan betegség, halálos kimenetelű. Az oltás a kutyát és az embert is védi. A fentiekből érthető miért fontos, hogy kutyaharapás esetén, elkérjük a kutya oltási könyvét.
Kutyaharapott sérült kezelése esetén, ha az állat oltása bizonytalan, mindig készítünk jegyzőkönyvet, melyet elküldünk a lakhelyileg illetékes ÁNTSZ-nek. A kutya megfigyeléséről és a harapott személy esetleges oltásáról ott születik döntés. Tetanusz betegséget vagy merevgörcsöt egy baktérium a Clostridium tetani okozza, pontosabban egy anyag, un. toxin, amit a baktérium termel miután a szervezetünkbe jutott. A kórokozó rozsdás, földdel szennyezett tárgyakkal történő sebzés vagy állatharapás útján juthat be a szervezetbe. A betegség a vázizomzat bénulását és görcsét okozza. A tünetek a fertőzést követően 8 nap és több hónap közötti intervallumban jelentkezhetnek, és a tünetek jelentkezésekor a betegség már gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű. A kötelező védőoltásoknak köszönhetően Magyarországon minden gyermek, aki 16 évnél fiatalabb védett a betegséggel szemben. Érdemes megemlíteni, hogy a fenti 2 szörnyű betegség igen ritka. Viszont a kutyaharapás, ennek ellenére, mégis mindig komoly kockázattal jár. Ugyanis a kutya szájában, nyálában lévő sok-sok baktérium bekerül a sebünkbe. Ott pedig ideális körülményeket találnak a szaporodásra. Emiatt a harapott sebeket, bármilyen furcsa is, nyitva szükséges kezelni. Magyarul ritkán varrjuk meg ezeket. Egyrészt sok baktérium érzékeny az oxigénre, másrészt óhatatlan, hogy a seb váladékozzon, ha nyitva van az könnyen kontrollálható.
Arcon lévő harapott sebeket, a rendkívül fontos esztétikai eredmény miatt, nagyon sokszor megkíséreljük zárva (varrva, ragasztva) kezelni, drain (műanyag csövecske, gumicsík) felett, ami segíti a váladék, genny elvezetését. Dr. Kutyaharapás: akár véletlen rosszul nyúlunk és összeakadunk kedvencünkkel, akár emberi felelőtlenség miatt harap meg minket egy ismeretlen eb, a következmények súlyosak lehetnek. Aki sokat van kutyák között óhatatlanul átél kutyaharapást, de ezek szerencsére ritkán járnak igazán komoly sérüléssel. Napköziben, parkban egyaránt láthatjuk, hogy a “szájkarate”, egymás kedves harapdálása abszolút elfogadott a játék során kutya körökben és amíg mindenki élvezi, illetve leállítható, nem is jelent gondot.
A jól szocializált kiskutyák már kölyökként megismerkednek az úgynevezett gátolt harapással, amely pont az, amit a neve takar: bár a kutya harap, az állkapocs nem zárul teljes erővel, épp csak jelzésértékű ez. A kutyák nyálában számos olyan kórkozó megtalálható, mely őket egy másodperccig nem zavarja, az ember véráramába kerülve azonban már megborítja a mi egészségünket. Jellemzően a vérzés mértéke és a harapás mélysége adja együttesen a sérülés súlyosságát. Két apró lyuk is lehet mélyen, izomba hatolóan és egy felszíninek tűnő seb is tud erőteljesen vérezni.
Az egyik első kérdés bármilyen állat által okozott sérülésnél a tetanusz oltásunk érvényessége: ha tíz éven túl van már az utolsó tetanusz adagunk, akkor mindenképpen emlékeztető oltást fognak javasolni. A kutyatámadások témájáról már Korom Gábor is beszélgetett vendégeivel a NekedUgatok! podcastban. A Neked Ugatok! Kutyaharapás esetén az egyik legfontosabb dolog, hogy ne essünk pánikba! Lássuk el a sebet és ha ezzel kész vagyunk, lehetőleg rövid időn belül derítsük ki, ki a kutya gazdája! Miért? Mert csak tőle tudhatjuk meg, hogy a háziállat be van-e oltva veszettség ellen. A sebet a legtöbb esetben érdemes megmutatni az orvosnak, aki amellett, hogy ellátja a sérülést, később a folyamatos kötéscserét is elvégzi majd. Kutyaharapás esetén alapvető az alapos sebfertőtlentés és a drenálás. A sebeket nyitva kezelik, mivel a legalaposabb sebtisztítás ellenére is számolni kell a seb elfertőződésével, gyulladásával. Bizonyos területeken, mint például az arcon, amennyire csak lehetséges, bezárják a sebet, de itt is fontos a kivezető drének rendszeres átmosása, hosszas utókezelése. Bizonyos esetekben antibiotikum szedésére is szükség lehet. Egészen felületes hámsérüléseknél az is elég lehet, ha néhányszor lefertőtlenítjük a kérdéses bőrfelületet. A seb, horzsolás környezete pár napig még piros és kissé érzékeny marad. Mély, kiterjedt sebzés, arc, fej-nyak területének harapása esetén mindenképpen indokolt az orvosi ellátás.
HONNAN TUDJUK, HOGY A KUTYA VESZETT-E? A veszettséget egy Rabies Lyssa nevű vírus okozza, amely az idegrendszert támadja meg. Terjesztői a vadon élő melegvérű állatok, például a rókák és a farkasok. A veszett állat is megbetegszik és elpusztul a betegségben, de előtte főként harapásával terjesztheti a betegséget. Megharapja a kutyát, az megharapja az embert, és kész a baj. A veszettség kutyák esetében körülbelül egy hét alatt az állat halához vezet. Milyen tünetei lehetnek a veszettségnek? A betegség elején a kutya megváltozik, visszahúzódóbb, csendesebb lesz, de simogatásra vagy közeledésre hirtelen odakaphat, haraphat. Emberek esetében veszettséggel történő megfertőződésnél a lappangási idő legalább két hét. Ezalatt tünetek sem jelentkeznek, így a fertőzésnek ekkor még nincs jele. Amennyiben a beteg a kezdeti lappangási időszakban nem kapja meg a vakcinát, a veszettség okozta idegrendszeri betegség sajnos még ma is halállal végződik. A tünetek megjelenésekor - lehangoltság, gyengeség, nyugtalanság, görcsrohamok, nyelési nehezítettség, megnövekedett nyáltermelés, testszerte bénulások - tehát már alig van remény a gyógyulásra. Hogy miért nem oltanak be mindenkit veszettség elleni védőoltással kutyaharapás esetén? Ennek két oka is van. Egyrészt a kutyák veszettség elleni oltása kötelező, másrészt sok esetben (még ha nincs is beoltva az állat), tudják, hogy ki az állat tulajdonosa, így a területileg illetékes állatorvos meg tudja figyelni. A kutyán mindig hamarabb jelentkeznek a veszettség tünetei, mint az emberen, így gyanú esetén be lehet oltani azt, akit megharapott. Súlyos kutyaharapás esetén a tetanusz nevű betegségre is gondolni kell, de - mivel a tetanusz ellen kötelező az oltás - gyermekkorban ez elég ritka. Nagyon fontos szempont a seb mélysége, mert a kutya nyálával együtt sok más fertőző baktérium is a sebbe juthat, ami miatt a sérülés könnyen elfertőződik. A cikk Dr. Egy kutya igen súlyos sérüléseket tud okozni, a harapott seb pedig azonnali ellátást igényel a fertőzésveszély miatt. Sokak rémálma - kutyásoké és nem-kutyásoké egyaránt -, hogy megtámadja őket egy felbőszült eb. A félelem nem alaptalan, hiszen nap mint nap történnek ehhez hasonló tragikus balesetek, amelyek oka a felelőtlen állattartásban keresendő, számonkérni ezeket pedig a jószágukat szélnek eresztő, kóborolni hagyó gazdákon kell(ene), bár sajnos gyakran az állat bűnhődik miatta. Lényeges arról is szót ejteni, hogy gyakorta a védekezőösztön készteti arra a megrettent kutyát, hogy (ellen)támadásba lendüljön. Éppen ezért sosem szabad meggondolatlanul közelíteni egy ismeretlen kutya felé, még barátkozás céljából sem, mind a magunk, mind a saját jószágunk érdekében! Emellett ejtsünk szót arról is, hogy igen sok esetben maga a saját kedvenc okoz sérülést. Minden elővigyázatosság mellett érdemes felkészülni a bajos helyzetekre. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint az állattámadások nagyobb része a házi kedvencként tartott jószágokhoz köthető. Így valamennyi kutyatartónak fel kell készülnie arra az eshetőségre, hogy kisebb-nagyobb sérülést okoz neki négylábúja (ahogy fentebb írtuk, nem feltétlenül agresszióból; a félelem, a fájdalom vagy bármilyen váratlan helyzet kiválthat védekező reakciót.)Emiatt nagyon fontos, hogy tisztában legyél vele, mi a teendő, ha megharaptak.
Az azonnali teendő
Ahogy erre az NNK is felhívja a figyelmet, harapott sebnél elsődleges feladatod a seb megtisztítása. Ha a sérülés nem vérzik, kezd el környező területet óvatosan nyomni, hogy ezzel megindítsd a vérzést. Végül töröld szárazra a seb körüli részt, majd kötözd be a sérült területet steril kötszerrel. Ha van a közelben, akkor használhatsz jódtartalmú fertőtlenítőszert. Mikor fordulj orvoshoz? Mint a tájékoztatóban hangsúlyozzák, harapás esetén az esetleges fertőzések és egyéb szövődmények elkerülése érdekében a legtöbbször orvosi ellátás szükséges. Ez alól csak az olyan sebek kivételek, amikor a bőr rétegeit nem szakította át az állat harapása, így nincs szükség speciális tisztításra. Tehát ha csak felületi sérülést okozott az eb, akkor elegendő a harapás helyének megtisztítása és szakszerű fertőtlenítése.
Amikor azonnal mentő kell: ha a harapás következtében nagyobb szövetdarab (ujj, fül stb.) szakadt le, azt folyó vízzel öblítsd le, tekerd steril kötszerbe, és egy jéggel teli külön zacskóban tárold. Ugyanis így szerencsés esetben a szövet még visszavarrható. Ilyenkor azonnal hívd a 112-t, és kérd a mentők segítségét! Erre szükség lehet akkor is, ha a sérülés súlyos. Például több helyen is harapott a kutya, vagy a seb nagyon mély, erősen vérzik, illetve ha az áldozat eszméletét vesztette.
Mi provokálta a harapást? Ha nem a saját kutyád harapott meg, nagyon fontos, hogy megtudd, mikor kapott az állat oltást veszettség ellen! Bár hazánkban kötelező a kutyák rendszeres védőoltása, sajnos ez gyakorta nem történik meg. Veszettség: Az NNK tájékoztatója kitér arra az eshetőségre, ha az oltottság nem bizonyítható. Ebben az esetben a kezelés során úgy kell eljárni, mintha az állat veszett lett volna. A harapás tényéről a kezelőorvos értesíti az illetékes kormányhivatalt, ahol az esetet kivizsgálják. Indokolt esetben az állatot megfigyelve eldöntik, szükséges-e veszettség elleni védőoltás.
Fertőzésveszély és sebkezelés
Fertőzésveszély: A többség tisztában van vele, hogy a vérmérgezés megelőzése végett tetanusz-injekciót szoktak adni. Minden harapott seb esetén szükség van a sérült tetanusz elleni védettségének felülvizsgálatára. Ám ezen kívül is számos baktérium kerülhet a sebbe a kutya szájából, ehhez pedig még csak betegnek sem kell lennie! Ugyanis az állatok, így a kutyák szájában levő normál flóra jelentősen eltér az emberétől, így egy egészséges jószág harapása is komoly gondokat okozhat. Két baktérium, a P. multocida és a C. canimorsus megtalálható az egészséges kutya szájflórájában, és harapáskor átkerülhetnek az ember szervezetébe, ahol elsősorban az gyenge immunrendszerű egyéneknél idézhetnek elő súlyos, akár halálos fertőzést. Ezen felül a már említett csökkent immunrendszerű egyének is jobban ki vannak téve a fertőzéseknek.
Fokozott figyelem: A sérülést követően még akkor is fokozottan figyelni kell a területet, ha orvos látta el a sebet. Az elfertőződött seb kezelése: Amennyiben a seb elfertőződik, szükség lehet antibiotikumos kezelésre. Kell-e varrni a sebet? Nagy kiterjedésű, mély harapások esetén a seb összevarrása mellett dönthet az orvos. Alapvetően azonban nem varrják össze a harapott sebeket, hogy az esetlegesen bejutó korokozók távozni tudjanak. Ezt segíti a jódtartalmú fertőtlenítőszerek mellett használatos hidrogén-peroxid oldat. A felpezsgő oxigénbuborékok nemcsak mechanikusan tisztítják a sebet, de erős oxidációs képességük miatt hatékonyak a kórokozókkal szemben is.
Egy kutyaharapás nemcsak fizikai, hanem lelki szinten is komoly sérüléseket okozhat a kedvencünknek. A cikk folytatásában a félelmi és a nyílt agresszió megjelenésének esetére ad tanácsokat. A félelmi agressziót mutató és az agresszív kutya viselkedése között világos különbségek vannak. A rehabilitáció lényege, hogy megfelelő szabályokat állítsunk fel kutyánk számára, melynek betartását következetesen megköveteljük. Változtasd a sétát szertartássá, mely által a kutya „elnyeri” a sétához való jogot. Ültesd le az ajtó előtt, s amikor nyugodtan képes egy helyben maradni, helyezd rá a pórázt. Mindig a gazdi lép ki elsőként az ajtón, a kutya csak akkor követheti, ha hívja. Megfelelő korrigálással is határt szabhatunk az agressziónak. A rehabilitáció fontos részét képezi a pozitív megerősítés - csak olyan helyzetbe vigyük bele a kutyát, amelyben a konfliktust képes megoldani. Ezt a folyamatot nem szabad és nem is lehet siettetni, eleinte minden apró lépésnek, minden leküzdött akadálynak örülhetünk.

Risk Assessment of Aggressive Dogs
Ha voltál már hasonló helyzetben, meséld el nekünk történetedet!