A ház körüli teendők, a gyermeki gondoskodás, és a háztartás vezetése mind az asszony kötelességei közé tartoznak. Gyakran előfordul, hogy az asszony veszi át a gyeplőt az erősebbnek tartott férfitól, gondoskodva mindenről, hogy a család ne menjen tönkre. Mindezeket a feladatokat azonban észrevétlenül, csendben végzi el, hogy megőrizze a béke és a nyugalom légkörét otthonában. Csöndes, békés életet akkor élhet a feleség a férjével, ha mind a kettő egyformán teljesíti kötelességét.
Ebben a tekintetben a szépség nem sokat számít, a szegény ember szemében a szépség: a jóság. Boldog élet tehát csakis jó asszonnyal érhető el. Szép asszony, az sok van. A jó asszony, ritka. A tréfásan és komolyan lebecsült nő sokszor erősebb a férfinél, özvegyi sorban jobban feltalálja magát, jobban helytáll, mint az erős férfi.
A férfi özvegységében élhetetlen, segítő, ápoló kézre van szüksége, a gyászév elteltét is nehezen tudja kivárni, addig a 4-6, vagy több árvával elmaradt asszony felneveli gyermekei, ahogy szokták mondani „a kötőjéből". Az asszony érzékeny lelkületénél fogva sok bánatot átél, átszenved, ha megértő férjet kap is, de bánatát tűri békével, takarja a világ előtt. De ha ura durva, üti-veri, félrevonul, hol senki se látja és kisírja magát: fejét lehajtva, hosszan, búgva, panaszosan rí, keservesen. Még az ilyen asszony élete sem reménytelenül sötét, mert a szenvedés könnyei tisztává és nemessé mossák lelkét.
A ház körüli teendők elvégzése, a lakás rendben tartása, a takarítás, a gyermeknevelés és a gondoskodás mind az asszony feladatai közé tartoznak. Sokszor az asszony veszi át a kezdeményezést, hogy biztosítsa a család jólétét, különösen, ha az erősebbnek tartott férfitól kell átvennie a feladatokat. Mindezek a tettek észrevétlenül, a háttérben zajlanak, hogy megőrizzék a harmóniát és a békét az otthon falai között. A boldog együttélés alapja a kölcsönös kötelességteljesítés mindkét fél részéről.
A külső megjelenésnél sokkal fontosabb a belső érték, a jóság. Egy szép arcú ember sok van, de a tiszta szívű, jólelkű társ ritka kincs. Az ilyen nő ereje sokszor meglepő, képes helytállni nehéz időkben is, akár egyedül is.
Az asszonyok élete nem mentes a bánattól és a szenvedéstől, de lelkük ereje és a megértő társ melletti kitartás segít átlendülni a nehézségeken. Ha a férj durvasága elviselhetetlenné válik, az asszony visszahúzódik, hogy csendben kibírja könnyeit. A szenvedés azonban nemcsak fájdalmat okoz, hanem megtisztítja és nemesíti is a lelket.
A ház körüli feladatok és a női erő
A ház körüli feladatok elvégzése, a lakás rendben tartása, a takarítás, a gyermeknevelés és a gondoskodás mind az asszony feladatai közé tartoznak. Sokszor az asszony veszi át a kezdeményezést, hogy biztosítsa a család jólétét, különösen, ha az erősebbnek tartott férfitól kell átvennie a feladatokat. Mindezek a tettek észrevétlenül, a háttérben zajlanak, hogy megőrizzék a harmóniát és a békét az otthon falai között.
A boldog együttélés alapja a kölcsönös kötelességteljesítés mindkét fél részéről. Ebben a tekintetben a szépség nem sokat számít, a szegény ember szemében a szépség: a jóság. Boldog élet tehát csakis jó asszonnyal érhető el.
A férfi özvegységében gyakran küzd a mindennapi teendőkkel, segítő kézre van szüksége. Ezzel szemben az asszony, még özvegyen is, képes talpra állni, és felnevelni gyermekei, gyakran a legszűkebb körülmények között is. Az asszonyok érzékeny lelkükkel sok bánatot élnek át, de képesek azt békével viselni és elrejteni a világ elől.
Lajos Balázs Németh Szilárdnak: "Na, csak kinyögted"
Ha a férj durvasága elviselhetetlenné válik, az asszony visszahúzódik, hogy csendben kibírja könnyeit. A szenvedés azonban nemcsak fájdalmat okoz, hanem megtisztítja és nemesíti is a lelket, így az ilyen asszony élete sem reménytelenül sötét.
A szóhasználat a régi idők falusi életét idézi, ahol a szavaknak mélyebb jelentése volt, és a mindennapi élethez kapcsolódtak. Például az "acat" szó gyomirtásra utal, az "acélos" pedig edzett, kemény embert jelenthetett. A "böllér" a disznóölésben jártas személy, míg az "embörkereskedő" vagy "embörkupec" az ügynök mai megfelelője lehetett.
A "hasuk szögénye" kifejezés azokra utal, akik minden keresetüket elköltik, míg a "híres szemű" éber, figyelmes embert jelentett. Az "ostoros" a lovakat hajtó személy, a "patvarista" pedig a jogi pályán tanuló, gyakornok szerepét töltötte be.
Az "uriszék" a mai bíróság, vagy tanácskozó testület elődje lehetett, ahol a pörös ügyeket tárgyalták. Az itt leírt történetek és szavak betekintést engednek a múlt hétköznapjaiba, az emberi kapcsolatokba és a korabeli társadalmi viszonyokba.
A "magam szőtte zsák" azt jelenti, hogy valamit a saját erejéből, önerőből hozott létre. A "zsurmó" alacsony, testes embert jelentett. Ezek a szavak és kifejezések mind hozzájárulnak a képhez, amelyet a múltbéli életről alkotunk.