Egyszer-egyszer bárkivel történhet olyan váratlan esemény, amely miatt le kell mondania egy korábban foglalt időpontot. A vendég és a szolgáltató egyaránt lehet hirtelen beteg, érheti kisebb baleset a gyerekét, stb. Ha igazán tisztességesen akarunk eljárni, akkor felhívjuk az érintett felet, hogy ne várjon hiába. De persze a másik oldalon az sem kellemes, ha a frizuránk nem készül el, arról nem is beszélve, milyen igazságtalan, ha mindezért még fizetünk is kell.
„Igazából lényegtelen, hogy a szolgáltató milyen jogcímen kéri el az összeget, nevezheti kártérítésnek, kötbérnek, esetleg bánatpénznek, ez alapvetően jogszerű, bizonyos feltételek mellett” - kezdi dr. A notórius lemondókat, későket, időpontot elfelejtőket valamilyen módon rá akarják venni, hogy leszokjanak erről. Ám egyetlen alkalommal is jár a büntetés? „Nem feltétlenül nevezném ezt büntetésnek, persze nem csodálkozhatunk azon sem, ha valaki valóban így érzi. A szolgáltatónak joga van eldönteni, hogy minden egyes lemondás esetén számít-e fel díjat, vagy csak a többedik alkalommal, illetve azt is, hogy hány nappal, órával korábban történő lemondás esetén kell kifizetni azt a bizonyos összeget.”
A feltételek tehát szabadon alakíthatók, a lényeg, hogy előre kell tájékoztatni az ügyfelet, vendéget ennek lehetőségéről. Általában szóban, telefonon kérünk időpontot, ilyenkor természetesen elegendő, ha ugyanilyen módon jelzik nekünk, mikor kell kifizetnünk a szolgáltatás díját. Amennyiben a figyelmeztetés megtörtént, akkor úgy kell tekinteni, hogy az illető elfogadta a feltételeket, és ha eláll a szerződéstől, vagyis nem kéri a szolgáltatást, akkor a megbeszélt összeget ki kell fizetnie.
„A Polgári Törvénykönyv szerint a túlzott mértékű kötbér/bánatpénz mérséklését lehet kérni a bíróságtól, ám azért lássuk be, hogy egy hajfestés, egy pedikűr stb. Ma már előfordul olyan eset is, hogy a szolgáltató előleget kér egy időpont fenntartásáért. Ilyenkor, ha igénybe vesszük a szolgáltatást, a végösszegből a korábban befizetett részt levonják. A felperes opciós szerződés vevőjeként vételi jogot gyakorolt budapesti ingatlanokra, a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az opciós szerződés alapján a felperest vételi jogának gyakorlását követően bánatpénz megfizetése ellenében elállási jog illette meg a megállapodásban foglalt összeg erejéig és időtartamon belül. A szerződésbe foglalt időtartam lejárta után a felperes kérte az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő meghosszabbítását az eladótól, aki e kérésnek azzal tett eleget, hogy a felperes a bánatpénzt előre megfizeti részére, illetve annak összegét felemelik. A bánatpénz módosított összegét a felperes meghatározott részletekben havonta előre megfizette az eladónak. A felperesnél az adóhatóság áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló kiutalás előtt ellenőrzést végzett és megállapította, hogy a felperes levonható adóként szerepeltette a perbeli szerződés eladója által kibocsátott számlák áfatartalmát. Ez azonban az Áfa tv. 55. § (1) bekezdés szerinti teljesítés hiányában nem volt jogszerű, a számlák kibocsátásának időpontjában ugyanis a felhasználó elállási jogával nem élt, a levonásba helyezés tehát idő előtti volt, még nem dőlt el a felperes által kifizetett pénzösszeg bánatpénz vagy előlegként történő minősítése.
A felperes a keresetet elutasító jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelemben arra hivatkozott, hogy az Áfa tv. 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti tűrési helyzet kialakulását bánatpénz kikötése esetén sem lehet csupán a kötelezett elállási jogának gyakorlására leszűkíteni. Álláspontja szerint a perbeli gazdasági esemény vitatott eleme a felek számára önálló célként jelent meg, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő meghosszabbításából adódó bizonytalan helyzet felvállalásához kapcsolódott, ezért az ügyletnek ezt az elemét adójogi szempontból függetlennek, és emiatt adókötelesnek kell minősíteni. Amennyiben ezt az álláspontot a bíróság nem osztaná, akkor az összeg előlegnek minősül, és az Áfa tv. 59. A Kúriának abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes jogszerűen vonta-e le a számlák áfatartalmát, a részletekben megfizetett bánatpénz a jogügylet olyan önálló eleme-e, ahol a szolgáltatás-ellenszolgáltatás önállóan megjelenik és adóköteles. A Kúria a kérdésben úgy foglalt állást, hogy az eladói oldalon nem volt ellenszolgáltatás a bánatpénz részletek megfizetésekor, azaz nem volt önálló eleme az ügyletnek a bánatpénz részletek megfizetése. A felperes nem állt el a szerződéstől, melynek eredményeképpen beszámították a bánatpénz részleteket a vételárba, tehát azok nem egyfajta bizonytalansági helyzet tűrésének ellentételezését szolgálták. Nem volt a másik oldalon szolgáltatás, már figyelemmel a bánatpénz átalány-kártérítés szerepére is. Budapest, 2015. A bánatpénz a szerződés biztosítékainak sajátos típusa. Nem tévesztendő össze a foglalóval és a kötbérrel. A bánatpénz egy olyan pénzösszeg, amelyet a szerződéstől elálló fél köteles fizetni a másik szerződő félnek. Elállási jog nem minden esetben illeti meg a szerződő feleket. Fontos, hogy bánatpénz nem köthető ki a törvény alapján fennálló elállási jog gyakorlása esetére. A bánatpénzt érdemes megkülönböztetni a foglalótól és a kötbértől. Ezt a szerepet úgy tölti be, hogy az elállásra jogosult fél e jogát csak pénzösszeg fizetése ellenében gyakorolhatja. Foglalót akkor kell fizetni, ha a szerződés teljesítése meghiúsul. Mindhárom biztosítékra jellemző, hogy csak létező, érvényes szerződés esetén gyakorolható. A bánatpénz összege a felek megállapodásától függ. A feleknek ennek során mérlegelniük kell, hogy a túl alacsony összegű bánatpénz nem járul hozzá a szerződés fenntartásához, hiszen nem készteti meggondolásra a másik felet, ha el kíván állni a szerződéstől. A túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti. Annak megítélésénél, hogy az összeg túlzott-e a bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen összeg mellett tudja betölteni a bánatpénz a megfelelő funkcióját.
Brigitta és Enikő gyermeklátogatások és vendégfogadás kontextusában kiemelik, hogy a késés és a lemondás meghatározó tényező az anyagi kiegyenlítésben. A fogászati, kozmetikai, fodrász terület családi és baráti körökben gyakorlott bizalmi viszonyokra épül, ezért fontos a vendég számára is, hogy egy egyszeri hibát miként kezel az a szolgáltató, akihez évek óta lojális. A legtöbb esetben a házirend és a belső policy megléte segít a kompenzációhoz vezető út tisztázásában, és a vendégkörről is visszajelzést nyújt. Ha nincs előre rögzített álláspont, a szolgáltató és a vendég közötti megbeszélés alapján döntenek a kompenzáció mértékéről. Nálam mindenki percre pontosan tudja, mire számíthat, és nincs csúszás, amíg valaki fel nem rúgja a rendet. Ugyanakkor emberi tévedések mindig lesznek, és ezek kezelésénél a bizalmi kapcsolatok erősebbek, mint a szigorú büntetés.
Hallottál már a bánatpénzről? Ilyen tényleg létezik és törvény ír róla? Mielőtt elkezdenél hitetlen arccal kételkedni, gyorsan elárulom, hogy tényleg létezik olyan, hogy bánatpénz. Sőt mi több, törvényben szerepel, mégpedig a Polgári Törvénykönyvben. Kinek, mikor és miért jár vagy járhat? Bár a neve alapján gondolhatnánk, hogy akkor jár, ha valakit megbántottak és annak, akit a bántalom ért. A szerződéstől elállás azt jelenti, hogy az egyik fél egyoldalúan úgy szünteti meg a szerződést, mintha az létre sem jött volna. Ezt nem minden szerződés esetén lehet megtenni. Vannak olyan szerződések, ahol ez nem lehetséges, mert nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Gondolj például egy bérleti szerződésre, ahol a bérlő ténylegesen használta már a bérelt ingatlant. Ebben az esetben nem lehet úgy tenni, mintha a bérelő soha nem lakott volna ott.
Felmerül a kérdés, hogy a bánatpénz mellett járhat-e még plusz kártérítés is? A bánatpénz tulajdonképpen egy olyan összeg, amihez nem kell igazolni, hogy ténylegesen mennyi kára volt a bánatpénzre jogosult félnek. Lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb. Olyan is előfordulhat, amikor a szerződésben kikötött összeg eltúlzott. Az, hogy mi minősülhet túlzásnak, mindig az ügy körülményei döntik el. Például egy doboz joghurt vásárlása esetén 10.000,- forint bánatpénz kikötése akkor is eltúlzott, ha feltételezzük, hogy a joghurt egy 50.000,- forintért kínált fogás nélkülözhetetlen alkotóeleme, mert egy doboz joghurt ennél jóval olcsóbban, más forrásból is beszerezhető.
- Az időpontfoglalásokban a lemondás és annak költsége részben előre meghatározható a szolgáltatók belső politikájában.
- A bánatpénz nem köthető ki minden jogi helyzetben, és alkalmazása nem mindig jár együtt külön ellenértéssel a szolgáltatás mellett.
- A túlzott bánatpénz mérséklését a bíróság is kérheti, figyelembe véve, hogy mely összeg tölti be a szerződés fenntartásának funkcióját.
tags: #lemondasi #dij #banatpenz #merteke #fodrasz #kozmetikus