Ahogy azt az előző két Tankórtermi tananyagban definiáltuk az IASP (International Association for the Study of Pain) definiciója szerint a fájdalom “egy kellemetlen, heves szenzoros és emocionális élmény, ami egy tényleges vagy lehetséges szövetkárosodással függ össze vagy ilyen károsodásként értelmeződik.
A fájdalomcsillapítás a tüneti kezelések körébe tartozik, ha azonban a fájdalom kezelésére oki lehetőség is kínálkozik, úgy a panasz tüneti csökkentése mellett oki kezelés is alkalmazandó.
Az oki kezelés a sebzés és az ehhez kapcsolódó összes pszicho szociális és környezeti hatás kiküszöbölése lehet.
Milyen okok miatt fontos a fájdalomcsillapítása?
Adjuváns szerek a fájdalompercepció módosítására alkalmazzuk pl. pszichoaktív gyógyszerekkel (pl. Epidurális (spinalis) fájdalomcsillapítás tartós kanüllel a nagyon nagy fájdalommal járó műtétek után jó hatásfokkal bír.
Végezhető helyi érzéstelenítőkkel, azonban ezekkel kapcsolatban figyelni kell az egyidejűleg bekövetkező vegetatív blokkád, azaz vérnyomáscsökkenés, és a motoros blokkád következményeire; és lehet opioidokkal, ami kapcsán a légzés megfigyelése szükséges.
Perifériás ideg blokádok (pl. plexus vagy femorális blokk) a plexusok, perifériás idegek tartós érzéstelenítése, ami kanül segítségével folyamatossá tehető.
Fizioterápia: a személyre szabott gyógytorna, a massage, a lymphoedema kezelés, az inaktivitás csökkentése, a légzőgyakorlatok végzése, a gyenge fizikumú beteg csökkent erőtartalékainak gazdaságosabb kihasználása, mozgást elősegítő segédeszközök megfelelő alkalmazása mind része lehet a beteg komplex fájdalomcsillapító kezelésének.
Pszichoterápia: A súlyos fájdalom szorongáshoz, depresszióhoz vezet, mely az izomfeszülés, az immobilitás, illetve a megváltozott fájdalom perceptio révén fokozza magát a fájdalmat.
Így a beteg megfelelő pszichés támogatása, az adott állapot elfogadására tett erőfeszítések, relaxációs technikák alkalmazása még a nem malignus krónikus fájdalmak kezelésében is igen fontosak.
A megfelelő fájdalomcsillapító gyógyszer megválasztásának, a gyógyszer beviteli módjának és adagolásának megválasztása összetett feladat.
Szem előtt kell tartania a beteg biztonságát, a fájdalom mielőbbi hatékony csökkentését és a mellékhatások lehetőség szerinti kivédését.
Fontos figyelembe venni az analgeticumok mellékhatásait, amelyek a leggyakrabban vénatrombózis, fertőzés, epiduralis haematoma lehet.
Nem fenyeget-e nyelési nehezítettség? Nem fenyeget-e gyakori hányás? Nincs-e jelentős portalis nyomás, nagy ascites? Nincs-e hasmenés? Nincs-e erős verejtékezés? Nincs-e jelen súlyos hypalbuminaemia? Nincsenek-e oedemák vagy testüregi folyadékok?
Mekkora a testzsír tömeg? Nem fenyeget-e veseelégtelenség? Nem fenyeget-e májelégtelenség?
A fájdalom erősségét (VAS érték) is figyelembe kell venni a fájdalomcsillapító gyógyszerek és módok megválasztása során.
A cél, hogy a nyugalomban mért fájdalom semmiképpen ne haladja meg a 10/3-as VAS értéket és fizikai aktivitás kapcsán se legyen 10/4-nél erősebb.
Az egyszerű analgeticumok (paracetamol, metamizol) a centralis PG szintézis gátlása révén fejtik ki láz- és fájdalomcsillapító hatásukat.
Perifériás gyulladásgátló tulajdonságuk nincs, nem befolyásolják a thrombocyta funkciókat és a renalis PG szintézist, nem okoznak gastrointestinalis ulceratiot.
Oralis felszívódásuk, csaknem 100%-os, a plazma csúcskoncentráció 30-60 percen belül kialakul, hatástartamuk 4-6 óra.
Paracetamol (Panadol, Panalgorin, Rubophen, Mexalen, Perfalgan infúzió) csak a központi idegrendszerben gátolja a PG szintézist, a periférián ilyen hatása nincs, ezért gyulladáscsökkentő hatása elenyésző.
Széles körben alkalmazható láz- és fájdalomcsillapítás céljából.
Inkább hőcsökkentő hatása van.
Orálisan jól felszívódik, így nem okoz gyomorirritációt, ami szintén a kizárólagos centrális hatásából következik.
Jelentős mellékhatása viszont a hepatotoxicitás, mivel májon keresztül metabolizálódik.
A Paracetamol megfelelő adagolás mellett (egyszeri adag felnőtteknek 500-1000 mg) rendkívül hatékony és széles körben alkalmazható közepes erősségű fájdalmak csillapítására.
A terhesség 2. és 3. trimeszterében is alkalmazható lehet.
Metamizol (Algopyrin) a paracetamolnál némileg erősebb analgeticum és antipyreticum.
Lágyszöveti, görcsös hasi fájdalmakban, fejfájásban, koponyaűri nyomásfokozódás esetén, mérsékelt fokú májelégtelenségben, akár súlyos fokú veseelégtelenségben, vérzékeny tumor felszín jelenléte esetén elsőként választandó szer.
Lényeges gyógyszer interakcióval nem kell számolnunk.
A vesén keresztül inaktív bomlástermékek ürülnek, melyek a vizeletet vörösre színezhetik.
Súlyos veseelégtelenségben is biztonsággal alkalmazható.
Súlyos mellékhatása kötődése, tartós szedése agranulocytosist vagy aplasticus anaemiát okozhat.
A metamizol az egyik legbiztonságosabb fájdalomcsillapító.
Vízben rendkívül jól oldódik, mely cseppekben való adagolást is lehetővé tesz.
Rectalis felszívódása teljes, iv. alkalmazásakor a hypotonia elkerülésére lassan, hígítva adandó.
Az acetilsalicilsav (ASA) és NSAID-ok hatásukat a cyclooxygenáz (COX) bénítása révén fejtik ki, ezáltal csökken a PG szintézis.
Jól csökkentik a fájdalmat, különösen gyulladásos mechanizmus valamint csontáttétek esetén.
Hatékony lázcsillapítók.
A PG szintézis gátlása révén csökkentik a gyomor mucosa védelmét, fokozzák a savszekréciót, gyakran okoznak a gyomor-bél rendszerben erosiot, ulceratiot, vérzést.
A gyomorkárosító hatás erős savcsökkentő kezeléssel vagy misoprostol adásával kivédhető, a belek károsodása azonban nem.
Mivel a károsodást a PG szintézis csökkentése okozza, rectalis adagolással a kockázat nem csökkenthető.
A szelektív COX-2 gátlók mucosa károsító kockázata egyértelműen kisebb fokú.
A renalis PG szintézis gátlásával csökkentik a glomerulusokon átfolyó vér mennyiségét, így különösen eleve károsodott glomerularis functiók esetén rontják a vese működését.
Diureticumok, ill. angiotensin rendszerre ható vérnyomáscsökkentők jelenlétében ez a kockázat fokozódik.
Ritkán, elsősorban súlyosan hypotoniás, dehydrált betegeken acut tubularis necrosist okozhatnak.
A közelmúltban derült fény arra, hogy a placebóhoz viszonyítva kb. kétszeresére fokozzák az infarctus előfordulási gyakoriságát, és többszörösére a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát, különösen már fennálló ischaemiás szívbetegség mellett.
Szerepet játszhatnak a vérnyomás mérsékelt emelkedésében.
Az újabb vizsgálatok tükrében cardiovascularis szempontból nincs különbség a non-selectiv és a selectiv COX-2 gátlók között.
A THC funkciók gátlásával fokozzák a capillaris vérzések kockázatát.
Gyulladásos bélbetegségek esetében alkalmazásuk lehetőleg kerülendő.
Nyálkahártyát érintő exulceralódott tumoros felszínről (pl. hólyag tumor esetén) vérzést provokálhatnak, alkalmazásuk ilyenkor nem célszerű.
Ronthatják a májfunctiókat.
Igen erős fehérje kötődést mutatnak (95-99%).
Steroidokkal együtt alkalmazva ulcerogen kockázatuk jelentősen, 4-10-szeresre fokozódik.
Az acetilsalicilsav (Aspirin, Kalmopyrin, Istopirin, ASS-100, Aspro, Aspegic, Atilen) jó fájdalom és lázcsillapító, napi 3-4 g feletti dózisban erős gyulladáscsökkentő.
Oldott formában igen gyorsan (kb. 20 perc alatt) felszívódik, hatástartama 4-6 óra.
Már kis dózisban irreversibilisen gátolja a COX-1-et, ezáltal a thromboxan képződést, csökkentve a vérlemezkék aggregatioját.
A vérzési rizikó napokig fennáll!
Nem ritkán allergiás reakciót, asthmát, nagy dózisban szédülést, fülzúgást okoz.
Egyéb NSAID-okkal gyakori a keresztallergia, tehát a salicylát érzékeny beteg NSAID-okra is mutathat allergiát!
A hazai gyakorlatban elsősorban thrombocyta aggregatio gátlásra, ill. Diclofenac (Cataflam, Volaren, Diclac, Flector, Pharmagen, Naclof, Neodolpasse infúzió).
Kedvező farmakokinetikájú gyógyszer, rövid felezési ideje miatt gyorsan fejti ki hatását, de feldúsul az ízületi folyadékban és itt tartós hatást hoz létre.
Alkalmazzák akut fájdalmas állapotokban. Napi 100-150 mg-os őszdózist 2-3 részletben adnak be.
Ibuprofen (Algoflex, Nurofen, Advil, Advil Ultra, Dona), jelenleg az Ibuprofen tartalmú gyógyszerkészítmények száma egyre növekszik és ezek a szerek mind vény nélkül kaphatóak.
Előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy képes Feldúsulni az ízületi folyadékban, ott fájdalomcsillapító és gyulladás gátló hatást fejt ki.
A szövetekben azonban a felezési ideje rövid, ezért kevésbé intenzíven jelentkeznek a NSAID-okra jellemző mellékhatások.
A rövid felezési idő miatt viszont gyakran kell bevenni.
A szelektív COX-2 bénítók (Vioxxo, Celebrex, Dynastat) a NSAID- k legmodernebb csoportját alkotják, Előnyük a többi NSAID szemben, hogy tartós szedésükkor kicsi a valószínűsége a gyomorfekély kialakulásának.
A naproxen (Naprosyn, Apranax, Aleve) 12 órás hatástartamú, cardiovascularis mellékhatás szempontjából biztonságosnak tekinthető.
Jól csökkenti a tumor asszociált lázat.
Egyéb NSAID-ok a propinsav származékok (ibuprofen, naproxen, flurbiprofen, fenbufen, ketoprofen, tiaprofensav) előnye, hogy az acetilszalicilsavhoz, az indometacinhoz, és a pirazolon származékokhoz képest a betegek jobban tűrik a szedésüket.
Dr. Bár tudjuk, a fájdalom elengedhetetlen jelzés ad a szövetein károsodásáról, mégis arra törekszünk, hogy a fájdalmat csillapítsuk, sőt meg is szüntessük.
A fájdalom elviselhetetlenné teszi nappalainkat, éjszakáinkat, kihat a munkánkra és kapcsolatainkra.
Az orvos feladata a fájdalmat kiváltó ok felderítése, majd a fájdalom mielőbbi csillapítása és megszüntetése.
A nem kábító fájdalomcsillapítók kevésbé erősek, hatásosak és veszélyesek.
Bárki hozzáférhet ezekhez a fájdalomcsillapító szerekhez.
Minden aszpirinszármazék irritálja a gyomornyálkahártyát, és gyomorvérzést, fekélyt okozhat.
Ajánlott a nem kábító hatású fájdalomcsillapító gyógyszereket evés után, vagy egy pohár tejjel együtt bevenni.
A mellékhatások miatt gyermekeknek, 12 éves kor alatt, nem ajánlatos aszpirint szedni!
A kábító fájdalomcsillapító gyógyszerek sokkal erősebbek és hatásosabbak, mint a nem kábító fájdalomcsillapítók.
A kábító fájdalomcsillapítók nagyon jól csökkentik a fájdalmat, de használatuk veszélyesebb, mint a nem kábító fájdalomcsillapítóké.
A kábító fájdalomcsillapítók recept nélkül nem szerezhetők be.
A kábító fájdalomcsillapítók közül a kodeinszármazékok elterjedten használtak a fájdalom enyhítésére.
A kodeinszármazékok gyógyszerfüggőséget okozó hatása enyhe, de ezek a kábító hatású fájdalomcsillapítók alkohollal együtt nem fogyaszthatók.
A kábító hatású fájdalomcsillapító gyógyszerek közül a morfinszármazékok gyógyszerfüggést okozó hatása már igen erős.
Kábító hatású fájdalomcsillapítók közül a morfin, methadon (Depridol), pethidin (Dolargan), nalbufin (Nubain) csak indokolt esetben, orvosi utasításra, receptre szedhetők.
Kábító hatású fájdalomcsillapítók esetében a fájdalomcsillapító hatással együttesen nő a mellékhatások száma és a hozzászokás veszélye is.
A fájdalom leküzdésében az életmódnak és a táplálkozásnak nagy szerepe lehet.
Sokszor például a hát-, derék- és végtagfájdalmat a rossz testtartás, a mozgásszegény életmód váltja ki.
Ez a típusú fájdalom, sportolással, jógával megszüntethető.
Az erősödő izomzat tehermentesíti az ízületeket, jobb tartást biztosít, növeli az önbizalmat és megszűnik a fájdalom.
Egyes fejfájástípust és a gyomorfájást a helytelen és túl bő táplálkozás válthatja ki, és gyakran fokozhatja is a fájdalmat.
A szervezet és a folyadéktér elsavasodása a sejtek érzékenységfokozódását eredményezheti.
Az érzékenységfokozódás, a fájdalomküszöb csökkenése révén fokozza a fájdalomra való hajlamot.
Lúgosítással és bő folyadékbevitellel, a szervezet méregteleníthető és a fájdalom megszüntethető.
Rándulásos, húzódásos, zúzódásos sérülések fájdalmának enyhítésére nagyon hatásos lehet a mágneses terápia, BEMER kezelés, és a legújabb Sensolite kezelés.
A fájdalomcsillapítás természetes módszerei között nagyon eredményes fájdalomcsillapító módszer, a fiziko- és hidroterápia, a masszázs, jóga, a különböző mozgásterápiák - pl. Alexander-módszer, thai-chi és a kiropraktikai módszerek.
A fájdalomcsillapítás e természetes módszerei elsősorban a szervezet regenerálódásán keresztül érik el a fájdalom csökkenését és az alapprobléma megszűnését (pl. A fájdalomcsillapítás természetes módszerei közül igen hatásosak még az akupunktúra, az akupresszúra, és a hipnózis.
Egyes illóolajok vérbőséget okoznak, ezzel segítik a gyulladást okozó -, és fájdalomkeltő, anyagok (prosztaglandinok, Substance P, bradykinin, CGRP stb.) kiürülését és ezzel mérsékelik a gyulladást és a fájdalmat.
Nagyon hatásos fájdalomenyhítők szerek a eukaliptusz, borsmenta, majoránna, zsálya, rozmaring, és a boróka.
Gyakorlatilag a capsaiocint tartalmazó formák hatásai a fájdalomcsillapításban is megjelennek.
A capsaicint, a paprika csípősségéért felelős anyagot élelmiszerként évszázadok óta fogyasztják világszerte.
A gyógyászatban is alkalmazzák az idegrendszerre gyakorolt kedvező biológiai hatásai miatt, többnyire külsődlegesen fájdalomcsillapítóként, izom- és ízületi fájdalmak, neuropátia okozta fájdalmak kezelésére.
A capsaicines tapaszok, és kenőcsök nagyon jól enyhítik a hátfájást, csillapítják a reumás ízületi gyulladás tüneteit.
A capsaicines orrspray hatásos a fejfájás, migrén kezelésében.
A kemoterápiával kezelt rákbetegek érzékeny szájnyálkahártyája gyakran begyullad; ez capsaicines bonbonok szopogatásával orvosolható.
A fájdalomcsillapítás természetes módszerei között hatásos lehet a neuralterápia.
A neuralterápia alkalmas lehet arra, hogy egyetlen injekcióval megszabadulhassunk olyan panaszoktól, mint a migrén, a keresztcsonti fájdalom vagy a reuma.
A neuralterápia az akupunktúrához hasonlóan speciális pontokat kezel.
Az adott szervekhez tartozó reflexzónákon, akupunktúrás meridiánokon és az idegpályákon keresztül igyekszik szabályozni az egyes szervek működését.
A perifériás idegek segítségével jutunk el a mélyebb szabályozandó területekre.
A neuralterápia steril körülmények között, injekciós tű segítségével történik.
A neuralterápia jellemzője, hogy képes kikapcsolni a szervezet távoli pontjainak működését is befolyásoló "zavaró mezőket", gócpontokat.
Ilyen góc lehet egy rossz fog, egy krónikus mandulagyulladás, vagy akár egy régi operációs heg is.
A helyi érzéstelenítés egy adott területen okoz érzéstelenséget.
Érzéstelenítés során valójában fájdalommentességet hozunk létre.
Az „érzéstelenítés", "érzéstelenítőszer" nem pontos kifejezések, mivel a tapintás és a hőérzet részben megmarad.
A helyi érzéstelenítés során a fájdalomingerre adott válaszreakció küszöbértékét változtatjuk meg, ezért valójában fájdalom mentesítünk, nem pedig érzéstelenítünk.
A műtéti érzéstelenítés három módon történhet: Helyi (lokál) érzéstelenítés, amely során a műtendő területet helyi érzéstelenítő szerrel infiltráljuk.
Helyi érzéstelenítést követően a legtöbb műtéti beavatkozás fájdalommentesen végezhető el.
Helyi érzéstelenítés során az érzéstelenítőszereket általában injekció formájában juttatjuk a szövetek közé.
• Vezetéses gerinc (epidural, spinal) érzéstelenítés.
• Altatás (narkózis).
Intravénás altatás során, a véna megszúrását követően infúzióval együtt folyamatosan adagoljuk a megfelelő altató gyógyszert.
Intratracheális altatás (légcsövön keresztül) során az izomlazító gyógyszerek beadását követően a légcsőbe helyezett csövön keresztül (intubálás) mesterséges lélegeztetést alkalmazunk.
Laryngealis maszkos altatás során a lélegeztetést speciális maszk segítségével végezzük.
Ezzel az altatás formával kis, rövid beavatkozásokat végezhetünk el, abban az esetben, ha a légutakban semmilyen tevékenységet nem végzünk.
(pl. A fájdalomcsillapítás célja, hogy enyhítse vagy megszüntesse a fájdalmat, amely nemcsak fizikai, hanem lelki és mentális állapotunkra is jelentős hatással van.
Bár a fájdalom fontos jelzés a szervezetben zajló károsodásokról, elviselhetetlenné teheti mindennapjainkat, rontva az életminőségünket.
Nem kábító fájdalomcsillapítók: Ezek a szerek könnyebben hozzáférhetők, és gyakran használnak aszpirint, paracetamolt vagy ibuprofent.
Hatásuk mellett azonban mellékhatásokat is okozhatnak, például gyomorirritációt vagy hányingert.
Életmód és táplálkozás: A helyes testtartás, rendszeres mozgás, jóga és megfelelő táplálkozás jelentősen csökkentheti a fájdalmakat.
A Fájdalom Klinika Szegeden a legmodernebb fájdalomcsillapító módszerekkel várja pácienseit.
A fájdalom sokféle lehet, és nem mindig van szükség a csillapítására.
Ám, amikor már nagymértékben zavarja közérzetünket és mindennapjainkat is, akkor be kell avatkozni és fájdalomcsillapító szükséges.
2017. 12. A fájdalomcsillapító típusok előtt fontos tisztázni, hogy a fájdalom tulajdonképpen nem más, mint egy jelzőtünet, ami mindig is jelen volt az emberiség történetében.
Fontos dolog - még ha általában nem is örülünk neki - hiszen nélküle nem is ismernénk fel a sérüléseket, egyes betegségeket, vagy nem figyelnénk fel olyan környezeti hatásokra, melyek nem kedveznek a szervezetünk működésének.
Mivel nagyon sok esetben lehet a fájdalom egyfajta vészcsengő, így nagyon sok megjelenési módja is van.
Lehet éles, hasogató, tompa, hirtelen, vagy fokozatosan növekvő, rövid ideig kínzó, vagy rendkívül hosszan tartó.
Területileg pedig érinthet akár egyetlen pontot is a testünkön, de kiterjedhet több testrészre, vagy akár az egész testünkre is.
Mivel a fájdalom sokféle és sok oka is lehet, nem elég csak az érzetet enyhíteni, hiszen a fájdalom teljes és tartós megszüntetéséhez a probléma gyökerét kell orvosolni.
Ez azonban nem mindig lehet azonnali, addig pedig szükség van a fájdalom csillapítására.
Jelenleg szinte az összes vény nélkül kapható fájdalomcsillapító leginkább az akut, rövid ideig tartó fájdalmak enyhítésére szolgál, úgy mint a fejfájás, az ízületi fájdalmak, hát- és fülfájás, torokfájás, menstruációs fájdalom.
A nem-szteroid gyulladásgátlók a prosztaglandin termelődését csökkentve a gyulladás miatt fennálló panaszokat, köztük a fájdalmat is enyhítik, láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladáscsökkentő hatással bírnak.
Ezek a szerek tehát enyhe és középsúlyos, értelemszerűen gyulladásos eredetű fájdalmak enyhítésében hatékonyak.
Így nagyszerűen alkalmazhatóak gyulladással kísért hátfájás, fogfájás, vagy akár menstruációs fájdalom csillapításakor is.
A paracetamol láz- és fájdalomcsillapító hatása régóta ismert.
A hatóanyag többféle enyhe és közepes fájdalmat képes enyhíteni, gyulladáscsökkentő hatása azonban elhanyagolható.
Segíthet a fejfájáson, megfázásos, influenzás lázon és fájdalmakon, reumás fájdalmakon.
Léteznek olyan paracetamol-tartalmú termékek is, melyeknél más fájdalomcsillapító vagy görcsoldó hatóanyaggal, esetleg koffeinnel kombinálják a paracetamont.
A paracetamol esetében különösen figyelni kell arra, hogy a csillapítót ne szedjük túl sokáig, és betartsuk az ajánlott adagot és rendszerességet.
De ugyanígy figyelni kell erre a nem-szteroid gyulladásgátlók esetében is.
Mindig kövessük a szakemberek előírásait, és többféle fájdalomcsillapító szert egyszerre ne alkalmazzunk.
Az érzőideg-végződésekből aktiváció hatására jelátviteli anyagok, köztük számos fehérje természetű, peptid szerkezetű anyag felszabadulnak, amelyek az erekre és az immunsejtekre hatnak.
Ezeknek eredményeképpen az aktivált immunsejtekből felszabaduló anyagok visszahatnak az érzőideg-végződésekre, azok érzékenységét fokozhatják, vagy éppen gátolhatják.
Pintér Erika és Szolcsányi János egy véletlen megfigyelésén alapulva munkacsoportunk felfedezte, hogy a kapszaicin-érzékeny érzőidegekből a gyulladáskeltő neuropeptideken kívül gátló hatású anyag(ok) is felszabadul(nak), a keringésbe kerül(nek) és a test távolabbi pontjain jelentősen csökkenti(k) a neurogén gyulladást és a fájdalmat.
Több mint két évtizedes munkánk során bizonyítottuk, hogy ezek közül kiemelt jelentőségű a szomatosztatin nevű peptid, amely közvetíti a megfigyelt szisztémás gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatásokat (1. ábra).
Kutatásaink fókuszában elsősorban hosszan tartó gyulladásos (pl. krónikus ízületi és légúti gyulladás) és neuropátiás fájdalomállapotok állnak, amelyek modelljeiben bizonyítottuk, hogy az érző idegekből felszabaduló szomatosztatin által közvetített ellenregulációs mechanizmus hatékony.
Gyulladás, vagy egyéb eredetű szövetkárosodás során keletkező anyagok az érzőideg-végződéseket folyamatosan aktiválják és érzékenyítik, amely tartósan fennálló, fokozott fájdalomhoz vezet.
A hosszantartó aktiváció nemcsak a perifériás végződések működését változtatja meg, hanem a gerincvelő és az agy területén is átrendeződést eredményez.
TRPV1 és TRPA1 útvonalak új gyógyszerjelöltjei
1. ábra. Új idegszabályozási elmélet: a kapszaicin-érzékeny érzőideg-végződések hármas funkciója.
A TRPV1 receptor a kapszaicin-érzékeny érzőideg-végződések egyik elsőként leírt jelfogó struktúrája, amely aktiváció után Na+ és Ca2+ ionokat enged a sejtekbe, ezzel aktivációt okoz és fájdalomérzetet generál.
Ezeken kívül azonban leírták már ízületi savós hártya sejtjein, bőr hámsejtjein, erek belhám és simaizom sejtjein, immunsejteken és az agyban is.
A TRPV1 komplex, érzékelő funkcióval rendelkezik, a külvilágból érkező irritánsok mellett fájdalmas intenzitású hő, mechanikai és kémiai ingerek aktiválják vagy érzékenyítik.
A nagy dózisú kapszaicin gyulladás- és fájdalomcsillapító hatással rendelkezik, amelyet a TRPV1 receptoron hatva egyrészt átmeneti funkcióképtelenné tételével, másrészt a receptor tartós aktivációjakor gyulladás- és fájdalomcsökkentő anyagok felszabadításával ér el.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy kapszaicin-tartalmú gyógyszerek és gyógyhatású készítmények széles körben találhatók a patikákban.
TRPA1 út és lehetséges célpontok
A TRPA1 receptor a TRPV1-hez hasonló ioncsatorna, amely a kapszaicin-érzékeny ideg-végződések közé ékelődik.
Külső irritánsok és gyulladáskeltő anyagok aktiválják, érzékenyítik, és fontos szerepe van a gyulladásban és a fájdalomban.
A TRPA1 tehát a TRPV1-hez hasonlóan fontos közvetítő szerepet tölt be gyulladásban és fájdalomban, azonban nagy előnye, hogy nem vesz részt a hőszabályozásban, így gátlói nem okoznak testhőmérséklet-emelő mellékhatást.
Ezért ígéretes támadáspontja lehet az új hatásmechanizmusú fájdalom- és gyulladáscsillapító szereknek.
SZV 1287 - többtámadáspontú SSAO-gátló
2. ábra. Az SZV 1287 hatásmechanizmusa.
Az SZV 1287 egy innovatív, több támadáspontú elv szerint tervezett molekula: egyrészt gátolja az SSAO enzimet, másrészt a szervezetben történt átalakulása során képződő vegyület révén gátolja a ciklooxigenáz enzimet is.
Ezen felül közvetlenül is gátolja a TRPA1, sőt a TRPV1 receptort is, amely jelentősen hozzájárulhat a hatékony fájdalomcsillapító hatásához.
A SZV 1287 fájdalomcsillapító hatását különböző mechanizmusú krónikus ízületi gyulladáshoz társuló fájdalommodellekben bizonyítottuk.
A gyulladás lezajlását követően megfigyelt fájdalomcsillapító hatás arra utal, hogy ez nemcsak az érzőideg-végződések, hanem a fájdalomérzékelésért felelős központi idegrendszeri területek fokozott érzékenységének gátlásából is ered.
A gyulladásos állapotban az SZV 1287 hatékonyan csökkentette a gerincvelő immunsejt aktivációját is.
Az SSAO-gátló hatáson túl TRPA1 és TRPV1 receptorok nélkül is hatékonynak bizonyultak a TRPA1-TRPV1 útvonalak közvetlen befolyásolásával.
Génhiányos modellek és klinikai aspirációk
Az SZV 1287 hatásait TRPV1 és TRPA1 receptorok szerepét vizsgáló génhiányos egerek segítségével elemeztük.
Így láttuk, hogy TRPV1 hiánya esetén az SZV 1287 nem eredményezett sem fájdalom-, sem gyulladáscsökkentő hatást, TRPA1 hiányában pedig gyulladáscsökkentő hatást sem, ami arra utal, hogy a gyógyszer hatása részben ezekre a receptorokra épül.
Traumás idegsérülés modellben az SZV 1287 fájdalomcsökkentő hatása mindkét receptor hiányában elmaradt, ami arra utal, hogy a hatás közvetítése mindkét receptor szerepét igényli.
A Nemzeti Agykutatási Program kutatásai szerint az SSAO/TRPA1 ígéretes terápiás célpont krónikus idegi eredetű fájdalomállapotokban.
Fájdalomcsillapítási rendszer és ajánlások
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1986-ban dolgozta ki terápiás ajánlását, amelyet „fájdalomcsillapítási lépcsőnek” neveztek el.
A fájdalomcsillapítás első lépcsőjén az enyhébb, opioidtól mentes fájdalomcsillapítók (minor analgetikumok) állnak.
Ilyenek a szokványosan fejfájásra vagy fogfájásra szedett fájdalomcsillapítók, a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, ebbe a körbe sorolhatók a kiegészítő kezelésként alkalmazott antidepresszánsok is.
Ha ezek hatásossága nem megfelelő vagy a mellékhatások miatt nem növelhető tovább a dózis, a következő lépcsőn opioidokat alkalmaznak.
A mák megszáradt tejnedvének egyik összetevője az egyik legrégebben ismert és használt fájdalomcsillapító hatóanyag.
Alapelv az is, hogy daganatos betegeknél nem „szükség szerint”, hanem „óra szerint” kell használni a krónikus fájdalmakat enyhítő fájdalomcsillapítókat.
Nem elég akkor adagolni a fájdalomcsillapítót, ha már kialakult a fájdalomérzet, hanem szinten kell tartani a hatóanyagszintet, hogy a hatás folyamatosan kielégítő legyen.
tags: #lepcsozetes #fajdalomcsillapitasi #modell