Libabor gyorsabban no a szor – emberszőrzet és mítoszok cáfolata

A hajunk és a körmünk folyamatosan nő, de ennek üteme közel sem mondható egyenletesnek: a hormonjainktól kezdve a táplálkozásunkon át az életkorunkig sok minden befolyásolhatja a növekedés sebességét. Sokan hallhatták már azt az elméletet, hogy a hajunk és a körmünk nyáron gyorsabban nő. Előbbi esetében vannak kisebb tanulmányok, amelyek kimutatták, hogy a szakáll növekedése a meleg hónapokban a leggyorsabb, ahogy azt is, hogy a fejen lévő nyugalmi haj mennyisége a nyár végén a legmagasabb. A fokozott szőrnövekedésre vonatkozó bizonyítékok alapján a maximális sebesség ugyanis körülbelül 60 százalékkal gyorsabb, mint a minimális - és bár ez elsőre soknak hangozhat, nem szabad elfelejteni, hogy a szőrnövekedés alapsebessége kevesebb, mint fél milliméter per nap. A kutatók körében konszenzus van arról, hogy meleg időben gyorsabban kellene nőnie a körmöknek. Lawrence Norton, a Bostoni Egyetem Orvostudományi Karának akkori bőrgyógyászati klinikai professzora évtizedekkel ezelőtt kifejtette a New York Timesnak, hogy a középső és a gyűrűs ujjon általában valamivel gyorsabban nő a köröm, mint a kisujjon és a hüvelykujjon. A lap kiemeli még egy William Bean nevű orvos munkáit is, aki évtizedeket fordított arra, hogy a körmök növekedését és annak változásait tanulmányozza.

Testünkkel kapcsolatos tévhiteket sokszor örököljük, halljuk itt-ott, meg sem kérdőjelezzük érvényességüket. Ez a törekvésünk azonban rengeteg furcsa, téves információhoz vezethet minket - az egészséggel összefüggő tévhitekből mutatunk be néhányat! Itt az ideje, hogy megszabaduljunk tőlük!

1. A borotválás és a szőrnövekedés mítosza

A borotválással kapcsolatban az egyik leggyakoribb hiedelem, hogy utána a szőr gyorsabban nő vissza, vastagabb lesz, sőt sötétebbé is válik. Borotválás után valóban feltűnőbb lehet a visszanövő szőrzet, emiatt könnyű azt hinni, hogy erősebbé vált. A borotva csak a bőrfelszín felett vágja el a szőrszálat. Nem jut el a szőrtüszőig, vagyis ahhoz a bőr alatti részhez, ahol a szőr ténylegesen kialakul, növekszik, és ahol a vastagságát, színét, sűrűségét meghatározó folyamatok zajlanak. Ez azt jelenti, hogy a borotválás nem képes felgyorsítani a szőrnövekedést, nem változtatja meg a szál szerkezetét, és nem serkenti a tüszőket „erősebb” szőr termelésére.

Miért tűnik mégis durvábbnak a visszanövő szőr? A természetesen növő szőrszál vége fokozatosan elvékonyodik, ezért puhábbnak, finomabbnak érződik. Amikor a szőr újra kinő, ez a tompa vég kerül először a felszínre. Emiatt a friss borosta szúrósabbnak, keményebbnek és vastagabbnak tűnhet. Tapintásra is érdesebb lehet, ezért sokan úgy érzik, mintha valóban erősebbé vált volna. Valójában azonban a szőrszál átmérője nem nő meg, csak a levágott forma változtatja meg az érzetet.

Gyorsabban sem nő vissza. A szőrnövekedésnek saját biológiai ciklusa van, amelyet hormonok, genetika, életkor és az adott testtájék is befolyásol. A borotválás ezt a ciklust nem tudja felgyorsítani. Ha valaki rendszeresen borotválkozik, egyszerűen gyakrabban találkozik a frissen kinövő rövid szőrszálakkal, ezért kelthet olyan benyomást, mintha gyorsabban nőnének vissza. Ennek nincs köze a borotvához a test különböző részein.

Sötétebb sem lesz tőle. A szőrszál színét a melanin határozza meg, amely a szőrtüszőben termelődik. Mivel a borotva nem jut el idáig, nem képes befolyásolni a pigmentációt. A frissen visszanövő szőr rövidebb, egyenesebb és kevésbé hajlik el, emiatt optikailag sűrűbbnek vagy sötétebbnek tűnhet, főként világos bőrön vagy erősebb szőrzetnél. Ez azonban csak vizuális hatás.

Miért ilyen makacs ez a tévhit? Mert a szemünk és a tapintásunk könnyen becsapható. A rövid, tompa végű, merevebb szőrszál erősebbnek látszik, jobban érezhető, és feltűnőbb lehet, mint a hosszabb, elvékonyodó szál. Emiatt sokan automatikusan arra következtetnek, hogy gyorsabban nő vagy vastagabb lett. A tudomány szerint azonban a borotválás nem gyorsítja fel a szőrnövekedést, nem teszi vastagabbá, és nem sötétíti el a szőrt. Ez az egyik legismertebb szépségápolási mítosz, amely még ma is makacsul tartja magát.

2. Az alvásigény és genetika

Biztosan vannak olyanok, akiknek tényleg nyolcórányi alvás kell ahhoz, hogy teljesen kipihenjék magukat, ám ez az időtartam valakinek túl kevés, vagy éppen túl sok lehet. Az alvásigény ugyanis egyénenként eltérő, sőt ez az időtartam több tényezőtől függhet. Egy, a közelmúltban publikált tudományos kutatásból pedig az derült ki, hogy az alvásigény a genetikától is függ.

3. A félhomály olvasása és a szem

A tudományos tények szerint azonban a félhomályban olvasás nem roncsolja a szemet, legalábbis nem okoz tartós és visszafordíthatatlan károsodásokat. Természetesen az erőltetéstől rövid ideig fájhat, sőt bizonyos esetekben be is gyulladhat a szemünk, de a félhomályban való olvasás önmagában nem felelős sem a vakságért, sem a rövidlátásért.

4. Megfázás és hideg idő

A megfázásnál gyakran hallható, hogy a hideg idő - vagy a kabát felvétele - elég ahhoz, hogy megfázzunk. Azonban a hideg idő önmagában nem „elég” a megfázáshoz: ehhez valamilyen kórokozó is szükséges. A kórokozókat pedig elsősorban egymástól kaphatjuk el. Miért van mégis több járvány télen? Mert többet vagyunk összezárva a munkahelyeken, iskolákban és otthon is!

5. Alvajárás és a félelem mítoszai

Az elterjedt mítosz szerint, ha felébresztünk egy alvajárót, az könnyen megtámadhat minket - állítólag azért, mert néhány percig nem tudja megkülönböztetni az álmot a valóságtól. A szakértők szerint sokkal veszélyesebb, ha nem ébresztjük fel az alvajárót. Az ugyan igaz, hogy megijedhetnek, de ez inkább annak a meglepetésnek köszönhető, hogy nem tudják, hol vannak. Ha azonban felügyelet nélkül „kószálnak”, akkor könnyen bajba kerülhetnek vagy kárt tehetnek magukban. A legjobb módszer, ha finoman visszakísérjük őket az ágyba, akár ébresztéssel, akár anélkül.

A Kispolgár mobilra készült. Az app ingyenes! Az ember furcsa lény. A vízilovakat és a meztelen vakondpatkányokat leszámítva szinte minden más emlős testét szőr borítja. Az emberek gyakorlatilag meztelenek, leszámítva a hajukat. Ha tinédzserként épp elkezdett itt-ott szőrt növeszteni, könnyen lehet, hogy már most utálod az egészet, legalábbis nem tartod túl kényelmesnek. Miután megszületünk, először a hajunk, a szemöldökünk és a szempillánk alakul ki. Vagyis ott növesztünk szőröket a leghamarabb. Később egy-egy pihét már észrevehetünk a karjainkon és a lábainkon is. A nemi érés során ezek a szőrszálak itt-ott megvastagodnak és megerősödnek, majd mindkét nemnél kialakul a hónaljszőrzet és a fanszőrzet. A férfiaknál általában erősebb a szőrképződés a mellkasukon vagy a végtagjaikon. Mindez SEMMI ahhoz képest, amit a többi emlős növeszt.

Az állatoknak azért van szőrük, mert az az éjszakai hidegtől és a déli forróságtól is védi őket. Azt tehát már tudjuk, hogy az őseink hogyan voltak képesek túlélni a szőrzetük nagy része nélkül, de azt még mindig nem, hogy a szőr miért tűnt el idővel. Az ősemberek túlmelegedtek a forró déli napsütésben, ezért levetették magukról a szőrt. Az embereknek több verejtékmirigye van, mint főemlős rokonainknak. Ha megtartottuk volna a szőrtakarót, az valószínűleg folyamatosan elázott volna az izzadságtól. A második elmélet szerint az ősemberek sok időt töltöttek vízben. A szőrzet elnehezítette őket úszás közben, ezért azt fokozatosan dobták le magukról. A harmadik elmélet szerint a kültakaró felszínén élősködő élőlényeket, amelyek betegségeket okozhatnak - például tetvek, kullancsok és bolhák - kevésbé vonzza a szőrtelen bőr. Nos, két lábon járunk, ezért a fejünk közvetlenül ki van téve a napnak. Az Egyenlítő közelében, ahol az emberek kifejlődtek, a napsugárzás nagyon erős. A haj segítségével azonban elkerülhető a túlmelegedés. Szóval a haj egyfajta beépített kalap. De más oka is lehet a sörénynek: úgy látszik, a szaglásnak köze van ahhoz, hogy milyen párt választunk. Úgy alakult, hogy valójában nagyon is kedvelhetjük a párunk testszagát.

A borotválással kapcsolatos tévhitek közé tartozik az is, hogy a gyakori borotválás erősebbé vagy sötétebbé teszi a visszanövő szőrt. A gyakorlatban a szőr vége tompa, a növekedés ciklusa pedig egyedi, ezért gyakori borotválkozás esetén csak úgy tűnik, mintha gyorsabban nőne vissza. A borotválás történésének mechanizmusa és hatása a tüszőkre nem változtatja meg az alapsebességet. A hosszú távú hatás tehát nem a borotválástól függ.

Valójában azonban a szőrszálak növekedése hormonok, genetika, életkor és az adott testtájék szerint változik. Előfordulhat, hogy valaki idővel sűrűbbnek, vastagabbnak érzi a szőrzetét, de ez nem a borotválás eredménye. A hormonális változások - például pubertás, terhesség vagy menopauza idején -, bizonyos betegségek, gyógyszerek, valamint genetikai adottságok mind hatással lehetnek a szőrszálak szerkezetére és növekedési ciklusára.

A libabőr funkciója és eredete is összetett. A libabőr egy olyan felesleges evolúciós maradvány lehet, amely régen a hideg elleni védekezésben és a társfelvétel hatásában is szerepet játszott. A bőrben lévő szőrtüszőkhöz egy szőremelő izom csatlakozik, aminek összhúzódásától alakul ki a hőszigetelő hatás és a szőr kissé megemelkedik a bőrfelszínről. A Harvard Orvosi Egyetem szerint ma már nem teljesen világos, mennyire fontos a libabőr szerepe a testhőmérséklet szabályozásában. Ugyanakkor a különböző ingerek - például zenehallgatás vagy megindító látvány - is kiválthatják a libabőröztetést.

szőrszálak növekedése és környezeti hatások

A libabőrösség evolúciós titka

Ritkán a libabőr az epilepsziás roham előjele vagy valamilyen neurológiai rendellenesség tünete is lehet, ezért fontos megfigyelni a kísérő tüneteket és orvosi tanácsot kérni, ha szokatlan jelenséget észlelünk.

  1. A borotválás tényei és mítoszai alapján megértjük, hogy a szőrnövekedés alapfolyamata nem gyorsul a borotvától.
  2. Az alvásigény genetika és környezeti tényezők hatására változhat.
  3. A félhomály olvasása nem okoz tartós szemkárosodást, de a szem megerőltetése rontott komfortérzetet okozhat.
  4. A téli járványok és megfázások mögött a magasabb zártság és a kórokozók terjedése áll.
  5. A libabőr evolúciós maradvány, és a mai napig több tényező is befolyásolja a bőr és szőrzet jelenségeit.

Fontos üzenet, hogy a szőrszálak megjelenése, vastagsága vagy növekedési üteme nagyrészt belső tényezőkön múlik, és a külső beavatkozások - például borotválás - csak látszólag adnak gyorsabb visszanövést vagy sötét színt.

tags: #libabor #gyorsabban #no #a #szor