A Lolli szemöldöke jelentése a magyar lírában: Berzsenyi és kortársi képek nyomán

A verszárlatban ugyanis a „béhunyt szem” nem a halál által lezárt szemet jelenti, hanem a kiégett férfit, aki már nem képes az örömre, nem nyitott többé a szerelemre. Ki volna a versbeli szerető, Lolli? (Az első változatban Barcsi.) Nem tudjuk. Az irodalomtörténészek szerint nincs a név mögött valóságos nő. Lollira, vagyis egyetlen személyre szűkíti le Berzsenyi a szerelem egész érzésvilágát, és annak az egy személynek is egyetlen apró jellegzetességére, amely a barna szemöldöke.

A szemöldök tehát egyrészt metonímia, amely a szerelmest jelenti (a rész megnevezésével jelöli az egészet, a szemöldök megnevezésével magát a nőt), másrészt azonban metafora is: a szemöldök a maga görbületével látványra a sírdombot idézi fel. Az utolsó két strófa természeti képei visszautalnak az első három versszak képeire. Az ottani képek a tavaszi-nyári táj szépségeit fejezték ki, ami már nincs, itt az elmúlt ifjúságra vonatkoznak, pl. koszorú bimbaja, szép tavasz, nektár, zsenge virágok, kikelet. Mit jelent ez? Arra, hogy már az elején sem valóságos tájleírást kaptunk, mert teljes egészében egy lelki tájról szól a vers.

Az első versszakban megjelenő kertmotívum különben is gyakori volt a felvilágosodás korában. Négyféle lehetett: mulatókert, a szerelem kertje, a sztoikus megnyugvás kertje és sorskert (életkert vagy halálkert). De a meghatározó persze a sorskert, amelyen se a mulatókert, se a szerelem kertje nem kerekedhet fölül. A vers vége nem a halált jelenti, hanem tovább kell a költőnek élnie azzal a tudással terhelten, hogy számára az ifjúság és annak minden szépsége-öröme örökre véget ért, elveszett. A felhőtlen öröm, az idill azonban már a mulatókertben és a szerelem kertjében sem elérhető: az elmúlás tudata lehetetlenné teszi.

Kertmotívum a felvilágosodás kori lírában

A haláltudat nélküli szépség világának örökre leáldozott, hiszen a legszebb szerelem sem törölheti ki az ember tudatából az életről szerzett leglényegesebb tudást: azt, hogy véges. Ennek a tudásnak válik jelképévé az egyre közeledő tél, mint évszak. Század hanyatlik. Mit hallok! Álgyúk dörögnek! Kitárva! Oh sors! oh csuda nap! Nincs hát remény már? Merj! Nem félek. Bátran vigyázom. Képe, szelíd tündér, Fiatalság!

Mint az alélt utazó az oroszlán durva hazáját. Isten! Jer, adj nékem is, adj! Mit? Látom, hangyasereg! Tenéked alma s makk egy fán terem? Így van! Bölcsen! Dicsően! Tehát mi is! A vadonok ridegült lakóit. Forró porvihara fojtja az életet. Sötét ködében? De, oh leányka! Int a dicső táj. Eltűnt a rémkép. Rákos hős mezején. S Pannon férfidiszét.

Három fontos szemöldök a magyar lírában - sorolja a tanulmány a fekete, a barna és a szivárvány szemöldököket. Mindhárom nőé - a férfi-szemöldök pedig marad a prózának (pl. Balassi, Berzsenyi és Nagy László). A XXI. század 20-as éveiben a szemöldökök kora divatba lép. A lírában ritka a szemöldök dicsérete ahhoz képest, amit a szem, az orca, a száj vagy a homlok kap. Mind a hiányzó, mind a túlbozontos szemöldök sok fejtörést okozott már a művészetet hivatalból magyarázóknak.

A Mona Lisától Frida Kahloig ívelő út azonban most nem kozmetikai, hanem nyelvi-irodalmi megfontolásokkal lesz kikövezve. Figyeljük meg például a digitális képnyelv azon sajátosságát, hogy az emotikonok a szemöldök sematikus ábrázolásával képesek a legkülönfélébb érzelmeket kifejezni: természetesen, hiszen a szem és a száj mellett ez az arc legmozgékonyabb része. Ha szemmel verni lehet, akkor mennyivel inkább lehet a kard formájú szemöldökkel!

Iconikus szemöldök-típusok a költészetben

A szemöldök tartalmazza az öl, sőt az öldök(öl) hangsort is. A szem öldököl, a szemöldök öl, az erre specializálódott kozmetikus pedig napi hat órát szemöldököl. Nézzük hát közelebbről a magyar líra három legbájosabb szemöldökét!

  1. Balassi: Feltámada napom fénye / szemüldek fekete széne - itt csak szépségjegy, a nő dicséretének összetevője.
  2. Berzsenyi: Sem béhunyt szememet fel nem igézheti / Lollim barna szemöldöke. A szemöldök természetfeletti ereje jelzi a vágyakat.
  3. Nagy László: a szivárvány-szemöldök motívumokkal bibelődik a sorsformálás és a misztikus hatás a lírában.

A három lírai szemöldök motívuma a csalhatatlan jelképrendszer része, amely a homlokon hordozza a nő alakját, s a férfi költői én számára a megfoghatatlan megnyilvánulását adja. A három költőnél szorosan összefonódik a szemöldök motívuma a sors, szerelem és elmúlás jelképeivel.

Barátimhoz (Én is éreztem...) - Berzsenyi évforduló - Reisinger János

A szemöldökök motívumának elemzése rámutat a nyelvi játékokra és a szemöldök sajátos hívószavainak gazdagságára: az öl főnévi jelentése lehetőséget ad nyelvi játékokra, a szemöldök ívének metaforikus használatára és a hangulatok árnyalására. A szemöldök tehát több rétegben működik: metonímia a szerelmesre utaló jelzésként, és metafora, amely a látványt és az érzelmi tájat egyszerre jelenti.

Berzsenyi közelítő tél elégiájának szerkezete és történeti háttere

A költemény eredeti címe Az Ősz volt, de a kritikus Kazinczy szerint nem ősz, hanem a közelítő tél leírása áll a középpontban. A történeti háttér bemutatja, hogyan dolgozta fel Berzsenyi saját elmúlás- és fiatalságélményét, és miként alakította át a képet nyelvi reformokra és archaisztikus elemekre támaszkodva. A költemény versszakai a természet elmúlását és a belső életről szóló filozófiai reflexiókat szövik össze: a kert, a tavasz és a nyár hiánya a lélek pusztulását és a véghetetlenség tudatát idézi.

A kutatás kiemeli a szemöldök szimbólumának több mint egynemű szerepét: a szemöldök, amely a nő arcának meghatározó vonala, egyben a kor hangulatát és a korabeli líra problémamegoldó módszereit is tükrözi. A három szemöldök motívuma a különböző költői eszközökkel összekapcsolódva jelképez egy közös emberi tapasztalatot: az elmúlás felismerését, amely a szerelem és az élet kettősségét értelmezi.

tags: #lollim #barna #szemoldoke #jelentese