Az Inner Temple egyik udvara London belvárosában, az irodaházak és a szerkesztőségek között terül el, és ma jogászokkal, joghallgatókkal találkozhatunk. A templomos lovagok egykori rendházának területén kiegyensúlyozottan megőrződtek a román kori templom nyomai és számos gondozott kert is. A templomos rend a XII. században telepedett meg a Fleet Street és a Temze közötti lejtős területen, ahol felépítették templomukat és rendházukat, majd 1312-ben Hitvalló Edvárd megelégedése miatt világias életmódjukat elkobozták, és a Johannita lovagoknak adták. 1541-ig voltak birtokban, amikor VIII. Henrik a szerzetesrendeket feloszlatta, és ingatlanjaikat elkobozta. 1609-ben I. Jakab a jogászoknak adta a területet, és itt alakult meg a négy londoni jogászkollégium közül kettő: az Inner Temple és a Middle Temple.
A negyed története a második világháború idején is megmásíthatatlan nyomot hagyott: a Luftwaffe szinte teljesen megsemmisítette a területet, de az újjáépítés a hatvanas évekre befejeződött. Ma ismét a jogászok köré szerveződnek a közösségek: kollégiumok, ügyvédi irodák, jogi könyvtárak és kamarák találhatók itt. A hely könnyen összezavarodhat, ezért érdemes térképpel tájékozódni. A bejáratot a Fleet Streetről kell megkeresni: a kapu alatti hosszú sikátor vezet a jogászbirodalomba.
A Temple Church, az egyik legizgalmasabb angol középkori körtemplom, az öt középkori körtemplom közé tartozik, melyeket Cambridge-ben, Northamptonban, Maplesteadben és Ludlowban találunk. A templomot 1170 körül rotundából, 1240-ben hozzáépített hosszhajóból építették; a belső tere érdemes megtekintésre, különösen a rotunda és a boltozat látványa. A templom előtti tér, az udvar, balra az Inner Temple Hallja látható; a háttérben pedig az egykori rendház második legrégibb épülete, a Buttery, a XIV. századból.
Az udvarból az egyik épület alá vezető átjáró lehetőséget ad a Temze felé való kilátásra, hiszen az udvar lejt a folyó felé. Az egyik kert a látogatók számára is megnyílik, és gyakran kerül a címlapképre, mint a kertgazdag, vörös fák között elhelyezkedő színpompás rész. A Middle Temple Lane-en végig sétálva egymás után sorakoznak az ügyvédi irodák bejáratai, és az utca végén a Royal Court of Justice épülete található, amely a város jogi életének központja. A környéket a német neogótikus stílusú Stranden épülete jelzi, amely a Fleet Street folytatásánál áll.
A Middle Temple Lane-en sétálva belépünk a Fountain Court környékére, ahol nyugati platánok árnyékában pihenhetnek a jogászok. A középkori épületek és a modern irodaparkok keveredése jelzi, hogy a törvénykezés és az igazságszolgáltatás évszázadokon át összefonódik e területen. Az udvarból levezető lépcsőn áthaladva gyakran belátni az ügyvédi irodák mindennapjaiba, ami a múlt és a jelen közötti szoros kapcsolatot mutatja.
A templomos lovagok jelvénye két lovagot ábrázol egy lovon, körirata: Sigillum Militum Xpisti, vagyis Krisztus katonáinak pecsétje. A rend hivatalos jelmondata: Non nobis, domine, non nobis, sed nomini tuo da gloriam, vagyis nem miértünk, Uram, nem miértünk, hanem a Te nevednek dicsőségére. A Nagymester fehér tunikában és fehér köpenyben jelenik meg, vörös kereszt a vállon; a fegyverzetet viselő lovagok barna viseletet és vas fegyvert viselnek, és a bauceant, fekete-fehér zászló a korszak legjellegzetesebb jelképe maradt.
A rend gyors terjeszkedése a 13. század közepén tetőzött: Franciaországban és Skóciában is jelentős befolyást szereztek, nagymértékű birtokokat és kiváltságokat élvezve. A templomos rend pénzügyi tevékenységhez is hozzájárult, többek között az első váltó bevezetésével, amely lehetővé tette, hogy hitelköveteléseiket és követeléseiket átütemezzék. A rend feloszlatása 1307-ben kezdődött Fülöp francia király részéről, aki a romlott királyság költségvetését a rend vagyonának megszerzésével akarta rendezni.
A londoni Temple területén a rend története összefonódik a középkori város és a jogi közösség fejlődésével. A londoni lovagok közötti kapcsolatok azonban nem csupán harci eseményekre korlátozódtak: a rend tagjai között találhatók voltak a kereskedelemben és a kormányzásban kiemelkedő személyiségek is, ami hosszú távon a brit identitás részévé vált. A történet érdekessége, hogy a papok, a keresztes lovagok és a királyi család tagjai között is szoros kapcsolatok alakultak ki, és a templomos rend szerepe a brit történelemben meghatározó maradt.
Az intézményes emlékek közül kiemelkednek a körtemplom egyedi formája, a középkori rendfőnökök jelképei, valamint a londoni Temple területének sajátos zárt kertjei, amelyeket a helyiek magánterületeknek tekintenek. A középkorban szerzett ismeretek és a helyi jogi hagyományok ma is gyökereznek a környék kulturális és jogi életében. A történet végül rámutat arra, hogy a templomos rend legendás aranykincsei és misztikus ereklyéi gyakran keverednek a valós történelmi eseményekkel, és a tények olyan összetett történetet szőnek, amely a londoni Temple környékének hangulatát és a jogi hagyományokat egyaránt meghatározza.
Ha szívesen járnál velünk London titkos helyszínein, küldj üzenetet és beszéljük meg a részleteket. A cikk teljes változata a BBC History Magazin 2012-es kiadásában található a tatárjárásról szóló összeállítással együtt. A tatárok története a magyarországi muhi csata eseményeivel összefüggésben több más történeti elemet is megvilágít, többek között Róbert angol pap és a Magna Hungaria sorsát érintő szálakat is érintve.
- Az Inner Temple és a Middle Temple közötti történelmi és jogi kapcsolatok bemutatása a templomos rend történeti örökségén keresztül.
- A Temple Church és a körtemplom jelentősége a középkori Brit birodalom vallási és katonai életében.
- A rendezettség és a zárt kertkultúra modern londoni jogi negyedként betöltött szerepe.
Információs összefoglaló: A Temple negyed Londonban a templomos lovagok egykori rendházának helyén alakult ki, ma jogászok központja, így összeköti a középkori lovagkultúrát a modern jogi élet entrelálásával. A körtemplom és az udvarok turisztikai látványosságai mellett a bejáratok és kapuk rejtélyes megközelíthetősége is hozzájárul a hely különleges atmoszférájához.