Komolyan, tényleg ingyenes? - teszik fel sokan a kérdést, ha megtudják, hogy a szigetországban szinte minden állami múzeum díjtalan belépést biztosít. A kora reneszánsztól egészen a 20. század elejéig felvonuló többszáz alkotás között Bellini, Raffaello, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Caravaggio, Tiziano, Rubens, Rembrandt, Turner, Van Gogh, Degas művei láthatók. Óriási az érdeklődés a Napraforgók, az Arnolfini házaspár, de a leghíresebb anamorfózist használó festmény (Hans Holbein: A követek) előtt is tömegek állnak. Habár előzetes időpontfoglalást ajánlanak, ottjártunkkor senki sem nézte a dátumot, a személyzet csak kedvesen köszönt és sok szép élményt kívánt, folyamatos volt a múzeumi beléptetés a Sainsbury szárnyon keresztül. Különös, hogy a múzeumok a hét minden napján látogathatók, mivel Londonban ismeretlen a hétfői szünnap fogalma. Az óriási fogadótérben a termek sorát és a legjelentősebb alkotásokat felvillantó brossúráért két fontot kérnek, amit becsületkasszás megoldásként kínálnak. Az állványok mellett pénztáros nincs, csak bankterminál, valóban a becsületre bízzák a vásárlást. A galériát 1824-ben alapították mindössze 38 festménnyel, de az idők során az egyik legbővebb gyűjteménnyel dicsekedhet és vannak igazán ikonikus alkotások a falakon. Élet a reneszánsz alkotások között. Ki ne állna meg Rembrandt vagy Vermeer alkotásai előtt gyönyörködve, vagy időzne el egy darabig az impresszionistáknak szentelt termekben? A múzeum weboldala ösztönzi is a látogatót, hogy tervezze meg a látogatása előtt az útvonalat. Kísérőprogramok széles palettáját is megtalálja a múzeumi kínálatban a közönség: életrajzi ismertetők, szakmai és szubjektív tárlatvezetések, koncertek, tematikus túrák, gyermekprogramok, irodalmi és humoros estek, italkóstolók csábítanak minél több idő eltöltésére. Szerveznek online tárlatvezetéseket is, amit otthonról a karosszékben ülve lehet követni és ha bármi közbejön vagy mégsem ér haza az érdeklődő, két hét rendelkezésre áll, hogy bepótolja az alkalmat. Nyilván ezzel lehet vitatkozni, sokunk számára a műtárgy közelsége, akár illata ad valami extra varázst személyesen, egy rendezvényen. De ha belegondolunk, hogy a világ bármely pontjáról mondjuk egy egyetemista többlettudásra tehet szert a részvételével, máris más megvilágításba helyezi az ötletet. A weblapon pedig egy különleges interaktív kisokos várja az érdeklődőket. Az „imaginarium” egy varázslatos képzeletvilágba kalauzolja el az olvasót, ahol nem csak tanulni lehet, hanem a fantáziánk is elszabadulhat, persze mindezt a képzőművészeti alkotások segítségével. Animációk, versek, hangképek segítenek megérteni, esetenként értelmezni a műveket. A National Gallery a világ egyik legnagyobb művészeti galériája. A Parlament által 1824-ben alapított galéria a 13. század végétől a 20. század elejéig mutatja be a nyugat-európai festészeti hagyományokat. A gyűjteményben Artemisia Gentileschi, Bellini, Cezanne, Degas, Leonardo, Monet, Raffaello, Rembrandt, Renoir, Rubens, Tiziano, Turner, Van Dyck, Van Gogh és Velázquez művei találhatók. Egy titokzatos tárgy vonzza a tekintetet a 16. A német mester, ifjabb Hans Holbein 1533-ra datált műve Jean de Dinteville, az angliai francia nagykövet megrendelésére készült, aki a bal oldali képen látható. A festmény gazdag szimbolizmusban. Két látványos földgömböt, egy számtankönyvet, egy napórát és még sok mást is ábrázol. Úgy tartják, hogy ezek a kor politikai és vallási megosztottságát szimbolizálják. A rejtélyes alakzat valójában egy koponya, amelyet anamorfikus perspektívában festettek meg. Ez lényegében egy rejtvény; egy kép, amely torz marad, hacsak nem egy adott nézőpontból nézzük. Ha a paca-szerű struktúrát vagy a jobb oldaláról magasan, vagy a bal oldaláról alacsonyan nézzük, akkor láthatjuk, hogy egy emberi koponya alakját veszi fel. Nem világos, hogy a művész miért festett anamorfikus koponyát. Egyesek feltételezik, hogy ez egy memento mori, a halál fenyegető jelenlétére való emlékeztető. Mások úgy vélik, hogy ez a művész aláírása lehet, mivel a neve "üreges csont"-nak fordítható. Jan van Eyck alkotása egy párt ábrázol otthonukban. Valószínű, hogy a toszkán kereskedő, Giovanni Arnolfini és felesége. A szoba berendezése, mint például a keleti szőnyeg, a díszesen kidolgozott ólomüveg ablak és a fényűző megjelenésű ágy, a pár gazdagságára utal. Ezt tovább támasztja alá az a tény, hogy a nő drága kék színű ruhát visel, valamint a képen látható akkoriban nagyon drága, friss narancsok. Az a kérdés, hogy vajon a művész, van Eyck szerepelt-e a festményen, továbbra is heves vitákat váltott ki. A pár mögött a falon egy kerek tükör lóg, amelyben két, a szobába éppen belépő alak tükröződik.
A londoni galériák történeti háttere
A National Gallery a világ egyik legnagyobb művészeti galériája. A Parlament által 1824-ben alapított galéria a 13. század végétől a 20. század elejéig mutatja be a nyugat-európai festészeti hagyományokat. A gyűjteményben Artemisia Gentileschi, Bellini, Cezanne, Degas, Leonardo, Monet, Raffaello, Rembrandt, Renoir, Rubens, Tiziano, Turner, Van Dyck, Van Gogh és Velázquez művei találhatók. Különleges tárgyak között kiemelkedik Hans Holbein anamorfikus koponyája, amelyet a 16. század elején alkotott, és amelyet a nézőpont megváltoztatásával lehet csak teljesen értelmezni. A kiállítások és kísérő programok széles palettája kifejezetten a látogatói élmény gazdagítását szolgálja.
Az anamorfózis és a vizuális rejtvények
A rejtélyes koponya annak a tárgy, amelyet a 16. században Hans Holbein a Jean de Dinteville megrendelésére készített, és amely két földgömböt, számtankönyvet, napórát és sok mást ábrázol. A kor politikai és vallási megosztottságát szimbolizálják ezek a részletek. A kép torz marad, hacsak nem adott nézőpontból nézzük; a koponya anamorfikus megjelenése csak bizonyos szögekből válik láthatóvá. A művész művészi állásfoglalása és identitása körüli vita kezdetben lezáratlan maradt, és a mai napig is vita tárgya marad.
Arnolfini vásárlás és a pár képe
Jan van Eyck alkotása egy párt ábrázol otthonukban. A pár gazdagságára utal a berendezés részletei közé tartozó keleti szőnyeg, az ólomüveg ablak és a drága narancs. A nő kék ruhája a kor társadalmi státusát és gazdagságát is kifejezi. A festmény vitája a művész kilétére és a jelenet jelentésére tovább él a szakmai diskurzusokban. A falon lógó kör alakú tükör pedig tükrözi a belépő alakokat, ami a jelenlét és a kompozíció összefonódását jelzi.
