Magyarországon 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, 140 ezer olyan körülmények között, hogy bármikor elveszíthetik a szüleiket. Többnyire elhúzódó bántalmazás, elhanyagolás, szexuális zaklatás, a szülők szenvedélybetegsége, krónikus betegsége miatt kerülnek a gyermekvédelembe. Az SOS Gyermekfalvak online felmérésben arra volt kíváncsi, hogy milyen előítéletekkel kell megküzdeniük az állami gondoskodásban élő vagy ott felnőtt fiataloknak.
A megkérdezettek többsége nem tartja lényegesnek, ha kollégájának vagy alkalmazottjának állami gondozotti múltja van, csupán két százalék elutasító velük szemben. Hasonlóan gondolkodnak azzal kapcsolatban is, ha szomszédjuk vagy albérlőjük lenne volt állami gondozott. Meglepő, de ha a gyerekeik környezetében jelennének meg állami gondozottak, a megkérdezettek sokkal szigorúbban nyilatkoznak. Öt százalékuk nem örülne, ha gyerekük padtársa „ilyen” osztálytárs lenne, hat százalékuk pedig nem venné szívesen, ha gyermekük barátja a gyermekvédelemben élne.
A férfiak kevésbé toleránsak. Bár a felmérés alapján alig zavarja a megkérdezetteket, ha kollégájuk, alkalmazottjuk, szomszédjuk állami gondozott lenne, azzal kapcsolatosan már elutasítóbbak, ha gyermekük párjának lenne ilyen múltja. „Gondoljunk bele, mekkora erőfeszítést kell tenniük ezeknek a fiataloknak. Halmozottan hátrányos helyzetből indulnak, aztán előítéletek sokaságával kell megküzdeniük. Számomra ők szuperhősök” - vélekedik Papp Zsuzsa utógondozó, akinek már gyerekként sem volt ismeretlen az állami gondozottak világa.
Fiatal anyaként a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély vonalánál dolgozott, hét éve kezdett el dolgozni a kecskeméti SOS Gyermekfalvaknál utógondozóként, a szakellátásban élő gyerekekkel foglalkozik. „A felmérésből kiderül, hogy az átlagembereknek alig van tapasztalatuk az állami gondoskodásban élőkről, mégis negatívan nyilatkoznak róluk. Pedig ők is a mi gyerekeink, találkozunk velük az óvodában, az utcán, a felnőtt társadalom részei lesznek. Ezerszer többet kell bizonyítaniuk a külvilágnak, mint a vér szerinti családban élő gyerekeknek. És ha bizonyítottak, sokszor még akkor is rajtuk marad a bélyeg, hogy állami gondozottak.”
„Mi a hajtóerőm? Ricsi két bátyjával együtt, hatévesen került állami gondozásba a családban történt súlyos bántalmazások miatt. Egyik nevelőszülő után jött a másik, nemigen bírtak velük, de hamarosan csodás nevelőszülőket fogott ki, igazi családban érezte magát. Alsó tagozatos kora óta tudja, hogy történelem-testnevelés szakos tanár szeretne lenni, tudatosan készül rá. „Tanulásban osztályelső voltam, tanulmányi versenyekre jártam, velem nem volt gond. Most ötosztályos gimnáziumba járok, jövőre érettségizek, az SOS-nél vagyok utógondozásban. Versenyszerűen atletizálok, a sportolás miatt egyéni tanrendben tanulok, mellette fotózok és egy szórakozóhelyen pultozok. Mielőtt elkezdtem volna dolgozni, a tulaj kikérte rólam a törzsvendégek véleményét. Mindenki megbízott bennem. Mi a hajtóerőm? A bizonyítási vágy. Ami bennünk van egy életen keresztül.”
„Látom, hogy a romáknak nehezebb. Sokan nem is merik elmondani, hogy állami gondozottak, mert akkor még negatívabban viszonyulnak hozzájuk. Egy új közösségben én sem azzal kezdem a bemutatkozást, hogy nevelőszülőknél nőttem fel. Amikor már kialakult a bizalmi szint, legfeljebb akkor beszélek a múltamról. Először ismerjék és tapasztalják meg, hogy milyen ember vagyok. Így nem tudnak előre ítélkezni, utólag pedig nem érheti őket csalódás. Így vagyok a párkapcsolataimmal is.”
A 18 éves kor elérése után három választási lehetősége van az SOS-nél: önálló életet kezd, más szolgáltatónál vagy az SOS-nél kéri az utógondozást. Ez akkor lehetséges, ha 21 éves koráig dolgozik vagy 25 éves koráig, amennyiben tanul. Az SOS kidolgozott egy olyan módszertant, amely segíti a biztonságos kilépést, a szakemberek a fiatalokkal közösen fogalmazzák meg, kinek mire van szüksége ehhez. Célokat tűznek ki, és évről évre átbeszélik a fejlődéstervet, hogy mit sikerült megvalósítani a korábban megfogalmazott célokból. Ennek ellenére nem könnyű, hiszen a gyerekek mögött nem áll támogató család.
A 29 éves Lovas Dóra két éve nevelőszülő, korábban reklámfelület-értékesítőként dolgozott, de miután várandós lett a kisfiával, Noellel, nem ment vissza dolgozni. Mindig szerette a gyerekeket, Noel három hónapos volt, amikor Dóra meglátta az SOS felhívását, „Legyél te is nevelőszülő!”. „Rögtön rábólintott. Nem idegen tőlünk a segítés, akkor már önkénteskedtem a TündérPakk Alapítványnál, ahol nehéz sorsú családokat támogatunk. Elvégeztük a felkészítő tanfolyamot, azt nem szerettük volna, hogy nagy legyen a korkülönbség Noel és az új családtag között. Vállaltuk, hogy akár újszülöttet is hazahozunk, a származása teljesen mindegy. Így került hozzánk a nyolc hónapos Dávid, aki hamarosan kétéves lesz, Noel pedig három.”
„Gondolkodva a nehézségekről, egyáltalán nem ítélem el Dávid szüleit, egyszerűen nem tudják biztosítani a megfelelő körülményeket a gyereküknek. A kórházból csecsemőotthonba került, majd onnan hozzánk. Heti szinten tartjuk a kapcsolatot az édesanyjával. A két fiú olyan, mintha testvérek lennének, Dávid hetente háromszor jár bölcsődébe, ugyanoda, ahová Noel járt.”
„A nagyszülők először nem örültek a döntésünknek, de ma már saját unokájukként szeretik Dávidot is, hiszen az életünk szerves része lett. Édesanyám sokat segít, Dávid is mamának szólítja. Hiszem, hogy az a biztonság és szeretet, amit tőlünk kap, egy életre való muníció Dávidnak. Vannak nevelőszülők, akik sokat küszködnek a hozzájuk került gyerekekkel, leginkább a kamaszokkal. Azt gondolom, ha nagyobb gyerek kerülne hozzánk, mindent megtennénk azért, hogy csapatjátékosok legyünk, és ne ellenségként tekintsen ránk. Persze biztosan nem könnyű.”
„A többségi társadalom nemcsak az állami gondozott gyerekekkel előítéletes, hanem a nevelőszülőkkel is. Gyakran mondják, hogy csak a pénzért csináljuk. Hát, ez az a 24 órás műszak, amit nem lehet megfizetni. A nevelőszülők nagy része mindent megtesz azért, hogy ezek a gyerekek felnőttként megállják a helyüket.”
Az évente végzett hajléktalanfelmérés szerint az utcán élő hajléktalanok 20 százaléka volt állami gondozott hosszabb-rövidebb ideig. Ugyancsak sokan, 20 százalék került az állami gondozottak közül börtönbe vagy lett prostituált. „Van egy jelentős bűnelkövetői réteg, amelyik kifejezetten ezeket a gyerekeket keresi. Mert elhiszik, hogy gondoskodni akarnak róluk, hogy szeretetik őket, és ezért bármit megtesznek. Sokan úgy nőnek fel, hogy rendszeresen azt hallják, zacis vagy, lelences, gyivis, amivel sárba tiporják az önértékelésüket. Mindez kitermel egy túlzó egót, ami sokszor agresszióval párosul.”
„Szó sincs arról, hogy a deviáns viselkedést tolerálni kell, csak érteni, hogy miért mások ezek a gyerekek, mint a mieink” - mondja Papp Zsuzsa, és amikor felvetem, hogy ha minél több pozitív példát ismerne meg a társadalom, mint például Ricsiét, akkor talán kevésbé lenne előítéletes. Ha száz pozitív példa mellett van egy negatív, az emberek fejében az az egy rögzül. A többségi társadalom nem akar róluk tudomást venni, láthatatlanok. És amíg azok, addig nem is akarják megismerni őket.
A Lovas Dóra székhelye Zalaszentgrót településen található, és a Fodrászat, borbélyszolgáltatás területén működik. Érdekli, milyen más vállalkozások működnek Zalaszentgrót területén? Az utolsó elérhető beszámolók alapján 2025 évben a cég Nettó árbevétele 4 637 eFt volt. Az OPTEN gyorsjelentése alapján, amely az előző évhez viszonyított jelentős mértékű pénzügyi adatváltozást mutatja meg, a vállalkozás működésében Nincs regisztrált információ. Adataink alapján a céggel kapcsolatban nincs pozitív információ. Részletek a Cégelemzésben. A cég a Személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágon belül a Fodrászat, szépségápolás, fürdőszolgáltatás szakágazatban működik. Zalaszentgrót központjában, a Széchenyi István utcában működik a Díva Fodrászat, amely magas szintű szépségápolást és személyre szabott figyelmet kínál vendégeinek. A fiatalos és összetartó csapat tagjai, Mukics Eszter és Lovas Dóra, elhivatottsággal törekednek arra, hogy minden látogató egyedi igényeit teljesítsék. A szalon kiemelkedő szolgáltatásait a tapasztalt fodrászok precíz hajvágásai és festési technikái, valamint a kifinomult stílusérzék teszi egyedivé. Barátságos, kellemes légkör jellemzi a helyet, ahol az új és visszatérő vendégek egyaránt otthon érezhetik magukat.
