Vajon miért nevezett a köznyelv egy fodrászatot „Susogónak”?
1952-ben kerültem - 3 évesen - Győrbe, s a régi DAC pályával szemben laktam 1963 októberéig, amikor is a Belvárosba költöztem. - kezdi Csarnogurszky István. Amióta az eszemet tudom, úgy 1955-től már biztosan volt fodrászat a Bartók Béla út - Felszabadulás (előtte Körkemence, ma Szigethy Attila) út sarkán, a gyógyszertárral ellentétes oldalon. A régi győri térképek és feljegyzések szerint ezen a sarkon volt a Veszprémi vámház a XIX. században. A rendelkezésemre álló adatok szerint a századfordulón is ez volt a helyzet, amikor ez a sarok a Hosszú utca - Szentháromság utca - Veszprémi út - Körkemence utca találkozása volt. A 3038 hrsz. számú telek volt az egykor Veszprémi vámház. Amikor ez még a XIX. században, illetve a XX. század elején is Hosszú (1915-től Wennes Jenő, 1948-tól Bartók Béla) utca volt és az 59. 18561912Két térképrészlet 1856-ból és 1912-ből. Azt, hogy a fodrászat 1970 körül elbontott épülete mikor épült, még nem sikerült kideríteni.
Annak azonban van nyoma, hogy az akkor még Wennes Jenő utca 61. szám alatt, s már vélhetően a fodrászat épületében Schmideg Zoltán kiskereskedő rövidárú, papír, vas és vegyeskereskedése működött 1940-ben, de vélhetően előtte és utána is. Ezt legidősebb, Clevelandban élő diáktársunk is megerősítette. 1945-ben még biztosan Fűszer - Csemege üzlet működik itt.
A Wennes Jenő u. 61. sz. ház homlokzati és alaprajza (Győr Városi Levéltár Műszaki Levéltára, ikt. sz. Arról az 1948-ban kiadott, „IPARI UJJÁÉPÍTÉSÜNK” című könyv - ami az 1945 utáni újjáépítést dolgozza fel - tanúskodik, hogy 1946-ban itt a „Susogó” nevű, Illemszky Károly tulajdonát képező, családi támogatással - testvére Ilonka - nyitott és üzemeltetett vendéglő működött. Az Illemszky család és gyermekei ezer szálal kötődnek egykori iskolánkhoz, az 1929. szeptember 5-én az oktatást megkezdő egykori Szent Imre herceg - később Vörös Hadsereg utcai, majd Zalka Máté -, jelenleg Kölcsey Ferenc Általános Iskolához.
Arra vonatkozóan sok információ van, hogy a „Susogó” nevet azért kapta, mert az átellenben lévő ÁVH épülete miatt itt csak sutyorogva beszélgettek főleg politikai ügyekről. A vendéglőnek a két, zárt helyiségen kívül kerthelyisége is volt az épület mögötti területen. Hogy ezt a vendéglőt meddig üzemeltették, arra vonatkozóan még nincs pontos adat. Feltételezésem szerint 1952-ig, mert akkor alakult úgy a politika, hogy a kisvállalkozókat megfojtották. A Csarnogurszky család is azért költözött Győrbe, mert Édesapám budapesti, Krisztina körúti drogériáját elvették. Feltehetően Illemszky Károly vendéglőst is ellehetetlenítették. Ezek után nyílt ebben az épületben fodrászat. Amióta az eszemet tudom működött itt, de olyan információ is van, hogy már 1950-ben biztosan.
Amíg nem tudtunk Illemszky Károly Susogójáról, sok feltételezés volt arra vonatkozóan, hogy miért nevezi a köznyelv Susogónak. Volt olyan legenda, hogy az átellenben működő ÁVH miatt csak halkan beszélgettek az emberek, hogy az asszonyok a női fodrászatban sokat susorogtak, pletykáltak, de mint kiderült, az ok prózai. Wennes Jenő u. 55. szám alatt is volt fodrászat, ahol 1922-ben Török József, 1947-ben pedig Salamon Lajos volt a borbély. A fodrászat a Bartók Béla út 61. sz. alatt 1963. 07. 11-én. A fodrászat itt akkor szűnt meg, amikor a Bartók Béla úton, a mai körforgalom közelében a Győri Fodrász Szövetkezet új, modern fodrászatot épített, amely 1967. február 7-én nyílt meg a Bartók Béla út - Dr. Petz Lajos utca sarkon.
A régi fodrászüzlet bezárása után, a sors szeszélye folytatódott: ebben az épületben egy nagyon rossz hírű kocsma, a Sanghaj nyílt meg. Ez a lebuj nagyon rövid idő alatt még az újvárosi Kék galamb és hasonló intézményeknél is alacsonyabb színvonalat képviselt. Rövid idő alatt hírhedtté vált a kocsma. Állítólag még a távol-keleti kikötők dokkjaiban üzemelő hasonló létesítmények többségét is alulmúlta.
Valószínűleg a bezárása után használták még egy darabig az új városrész építkezésénél felvonulási, vagy raktár épületként, de annyi bizonyos, hogy egy 1971-es légifelvételen már hűlt helye látszik. Az 1971. év ebből a szempontból dátum, amely összeér a környék eseményeivel. Hogy ne legyen olyan „száraz” ez a rövid áttekintés engedtessék meg kiegészíteni, néhány környékbeli „zalkás” diák személyes emlékével.
„Nem tudni pontosan mettől meddig - 1955-1963 között biztosan - Czuppon Sanyi bácsi volt itt a főnök és a férfi fodrász. A Vörös Hadsereg (Szent Imre) utcában, a Nagy Pékség épületében lakott feleségével. Sanyi bácsi nagy mókamester volt. Kedvenc kérdése az volt: orr, fül marad? Volt, amikor nem maradt. Felesége „Pityi” néni egyik diáktársunk nagynénje volt. Az „öreg” Czuppon nagy DAC drukker volt.”
„Itt dolgozott egy bizonyos Emi néni, aki az Álmos u. 8. alatt lakott. A Schöck Ottó zenész a rokona volt. A fodrászatban napi vendég volt Nagy „Néma” Lajos egy környékbeli sérült fiatalember, akitől több diák is félt, pedig a légynek sem ártott. Ő vitte a napi bevételt a postára. Emi néni nyugodtan rábízta. Nagyon vigyázott mindig a pénzre.”
„Az egyik diáktárs fejébe egy alkalommal a fiatal fodrász beleállította az ollót, és utána a Hamm Fülöphöz járt a Bartók Béla út másik végében, a mai Kristály étterem helyén. És itt nyírta kopaszra fejemet Czuppon Sanyi bácsi 1957 június elején a II. osztályos ostálykép készítése előtt. Többször megkérdezte: Édesanyád tud róla? Én megerősítettem, mire ő elővette a nullás gépet és a dús, sötétbarna hajamat levágta vele. Édesanyámat úgy kellett felmosdatni.”
A Bartók Béla út - Felszabadulás (Szigethy Attila) út kereszteződés 1970 körül is emlékezetes helyszín maradt. Ebben az időszakban a város központja és az iparvonalai is átalakulóban voltak, így a fodrászok és a vendéglátóhelyek története is szorosan összefonódott a helyi társadalom alakulásával.
Az említett események között a kulturális életben is jelentős szerep jutott a helyi színházi és művészeti eseményeknek. A Bartók Béla út-Dr. Petz Lajos utca sarkon 1967-ben nyílt modern fodrászat a város-ipar fejlesztésének része volt, majd 1970-es évektől új zajt és életet hozott a környékre. A városban dolgozó színművészek és zenészek között sokan kapcsolódtak a környékhez, és az ottani eseményekről fennmaradt emlékek többek között a diákok beszámolóiban élnek tovább.
A 1980-as évek elejére már a legnépszerűbb magyar előadók között is feltűntek a környékekhez köthető történetek. Máté Péter és S. Nagy István élete és munkássága összefonódott a helyi kultúrával. A Szent Imre, később Vörös Hadsereg utcai iskolák és a környék zenészeinek emlékei is hozzájárulnak a város sokrétű kulturális örökségéhez.
Az 1984-ben bekövetkezett haláluk után a közönség sokáig őrizte emléküket: Máté Péter és S. Nagy István közös munkái azóta is sokak szívében élnek. E történet részletei és az akkori mindennapok árnyalatai egyaránt rávilágítanak arra, hogyan formálódott Győr és környéke kulturális köre a második világháború utáni évtizedekben.
Rövid dátum- és esemény-áttekintés
- 1950-es évek: fodrászat működése a Bartók Béla út 61. környékén, később a Susogó vendéglő nyomán.
- 1963: fodrászat a Bartók Béla út 61. sz. alatt.
- 1967: győri fodrászszövetkezet új, modern fodrászatának megnyitása a Bartók Béla út - Dr. Petz Lajos utca sarkán.
- 1970-es évek: a régi üzlet bezárása, Sanghaj kocsma nyitása az épületben.
- 1971: légifelvétel szerint már hűlt hely látható a területen.
Don Juan történetek és színházi események is hozzájárultak a helyi kulturális élet gazdagságához. A győri színjátszás és a város zenei élete szintén erősen kötődött a környékhez, ahol a fodrászüzlet és a vendéglátóipar története szorosan összefüggött a közösség mindennapjaival.
Don Juan és a művészeti összefonódások - rövid áttekintés
Az örök csábító mítosza európai kultúrtörténetünk meghatározó legendája, amelyet sokan újra meg újra megfogalmaznak. Vajon mi a donjuanizmus lényege, és hogyan kapcsolódhat ehhez egy helyi fodrász- és vendéglátóipari történet? A művészeti alkotásokban Don Juan szeretete és elérhetetlen tárgya változik, ugyanakkor az élet mulandó, és a szerelem sem feltétlen örök.