Megismerni a járásáról, a fekete göndör hajáról: motívumok, dallamok és források

A „megismerni a járásáról, a fekete göndör hajáról” motívum a magyar néphagyományban sokszor felbukkanó, erős képi-ritmikai jelenség. A következő összeállítás a témához kapcsolódó forrásjelöléseket, előfordulásokat és hagyományozódási nyomokat gyűjti egybe, a rendelkezésre álló jegyzetanyag mondatainak és jelöléseinek felhasználásával.

Az ismétlődő adatsorok, nevek és jelölések a gyűjtők, közlők és dallamváltozatok hálózatát rajzolják ki, amelyek mentén a motívum regionális és előadói módosulásai követhetők.

Források és gyűjtők hálózata

Az anyagban következetesen ismétlődő nevek a motívumhoz kötődő gyűjtői és publikációs tevékenységet jelzik.

• Vass L. 1. 1. 2. 3.
• Kiss L. 1. 1. 2. 3.
• Vakler, Németh I. 1. 1. 2.
• Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999.
• Németh I.
• Szánthó, Németh I. 1. 1. 2.
• Bartók J. 1. 1. 2. 3. 4.

A sorszámozás („1. 1. 2. 3.”, „1. 1. 2.” stb.) a változatokra, típusokra és lejegyzési egységekre utaló rövid kódokként értelmezhetők.

Motívumok és szövegfordulatok

A szövegben visszatérő, jól azonosítható betétek a tematikus és érzelmi csúcspontokat rajzolják ki.

• Ëj, de anyám, anyám.
• Isten veled, babám.
• Sëj.
• Sëj.
• Ki\jé ez a barna kislány?

Ezek a megszólalások a szerelmi líra és a búcsúzó, valamint a játékos kérdés-felelet hagyományos képleteihez kapcsolódnak.

Előfordulások és variánsok jelölése

Az alábbi felsorolások a motívum előfordulási pontjait és a feltételezhető variáns-kapcsolatokat mutatják, a jegyzetanyag szekvenciáinak sorrendbe rendezésével.

• 1. 2. 3.
• 1. 1. 2. 3.
• 1. 1. 2.
• 1. 1. 2. 3. 4. 5.
• 1. 1. 2.
• 1. 1. 2. 3.
• 1. 1. 2.

A számsorok egymás mellé rendezése segít azonosítani a gyűjtési egységek közötti kapcsolódásokat és az ismétlések funkcióját.

Külön jelölt egységek

A következő, névvel ellátott egységek a motívum különböző gyűjtői kontextusait jelzik.

• Vass L. 1. 1. 2. 3.
• Kiss L. 1. 1. 2. 3. Kiss L. 1. 1. 2. 3.
• Vakler, Németh I. 1. 1. 2. 3.
• Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999. 1. 1. 2. 3.
• Szánthó, Németh I. 1. 1. 2. 1. 1. 2.
• Bartók J. 1. 1. 2. 3. 4.

Egyes egységekben a többszörös ismétlés a dallam- és szövegvariánsok összevethetőségét szolgálja.

Szövegrészletek és refrének

A refrénszerű megszólalások az emlékezetet segítő zenei-ritmikai elemekre utalnak, és a motívum felismerhetőségét erősítik.

• Ëj, de anyám, anyám.
• Isten veled, babám.
• Sëj.
• Sëj.

A kérdő formula a párválasztási és azonosítási helyzetek dramaturgiáját idézi fel.

• Ki\jé ez a barna kislány?

Adatrendezés és tipológiai jelölések

Az ismétlődő számkódok rendszerszerű felsorolása támpontokat ad a variánsok áttekintéséhez.

A sorszámok egymást követő elrendezése („1. 1. 2. 3.”; „1. 1. 2.”; „1. 1. 2. 3. 4.”) variánsszámokként értelmezhetők.

Ismétlési minták

Az alábbi sorok az anyag ismétlődő mintázatait jelenítik meg.

• 1. 1. 2.
• 1. 1. 2. 3.
• 1. 1. 2. 3. 4.
• 1. 1. 2. 3. 4. 5.

Az ismétlési sűrűség a gyűjtések intenzitását és a dallamkincs belső tagolását is jelzi.

Kereszt-hivatkozások és közlők

A névkapcsolások a közös publikációkra és egymásra hivatkozó anyagokra utalnak.

• Vakler, Németh I. 1. 1. 2. 3.
• Szánthó, Németh I. 1. 1. 2.
• Németh I. Kiss L. 1. 1. 2. 3.

Ezek az egységek a motívum változatainak terjedését és standardizálódását is körvonalazzák.

Szöveghelyek csoportosítása

A rövid, aforisztikus betétek funkciója a tematikus kohézió erősítése.

• Ëj, de anyám, anyám.
• Isten veled, babám.
• Sëj.

A kérdésforma a személyazonosítás és a közösségi párbeszéd szerkezetét ismétli:

• Ki\jé ez a barna kislány?

Részletes előfordulási sorozatok

Az alábbi egységekben a jelölések folyamatossága és ismétlése a variánsok láncolatát mutatja.

• 1. 1. 2. 1. 1. 2. 3.
• 1. 1. 2. 1. 1. 2.
• 1. 1. 2. 1. 1. 2. 1. 1. 2.
• 1. 1. 2. 3. 4. 1. 1. 2. 1.

A sűrű egymásutániság a motívum lokális és időbeli sűrűsödési pontjaira is rámutathat.

Gyűjtői egységek kiemelve

• Vass L. 1. 1. 2. 3. 1. 1. 2.
• Kiss L. 1. 1. 2. 3. 1. 1. 2. 3.
• Vakler, Németh I. 1. 1. 2. 1. 1. 2.
• Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999. 1. 1. 2. 1. 1. 2. 3.

E minták az anyag belső csoportosíthatóságát erősítik.

Tematikus kulcselemek a szövegben

Az azonosító és búcsúzó fordulatok a dallam- és szövegkincs érzelmi vázát adják.

• Ëj, de anyám, anyám.
• Isten veled, babám.
• Sëj.

A kérdéses formula a felismerés és az attribúció zenei gesztusát kódolja:

• Ki\jé ez a barna kislány?

Összekapcsolódó adatsorok

Az alábbi, egymásra fűzött sorozatok a gyűjtések tematikus összetartozását jelzik.

• 1. 1. 2. 3. 1. 1. 2.
• 1. 1. 2. 3. 4. 5. 1. 1. 2.
• 1. 1. 2. 1. 1. 2. 3.

A sorozatok szerkesztése a dallamközeli változatok vizuális követhetőségét támogatja.

Hivatkozási csomópontok

• Vakler, Németh I. 1. 1. 2. 3. 1. 1. 2.
• Szánthó, Németh I. 1. 1. 2. 1. 1. 2.
• Németh I. Kiss L. 1. 1. 2. 3.

E csomópontok a közreadások konvergenciáját és a motívum standard jegyeit valószínűsítik.

Szövegidézetek mint jelölők

A rövid megszólalások külön azonosító szerepet kapnak, mintegy tételcímként:

• Ëj, de anyám, anyám.
• Isten veled, babám.
• Sëj.

A személyre vonatkozó kérdés tágabb kontextusokat is megnyit a közösségi előadásban:

• Ki\jé ez a barna kislány?

Összegző támpontok a kutatáshoz

Az anyag összerendezése a terepi gyűjtések egymásba kapcsolódó természetét szemlélteti.

• Vass L. 1. 1. 2. 3.
• Kiss L. 1. 1. 2. 3.
• Vakler, Németh I. 1. 1. 2. 3.
• Bereczky, Németh I., Vargyas G. 1999. 1. 1. 2. 3.
• Bartók J. 1. 1. 2. 3. 4.
• Szánthó, Németh I. 1. 1. 2.

A kérdés-felelet és a refrén egységei a motívum felismerhetőségét és terjedését támogatják, ahogy a fenti idézett egységek is jelzik: „Ëj, de anyám, anyám.”; „Isten veled, babám.”; „Sëj.”; „Ki\jé ez a barna kislány?”.

tags: #megismerni #a #jarasarol #a #fekete #gondor