Haj fejet borító testszőrzet, melynek 97 %-át a keratin nevű fehérje, 3%-át pedig víz alkotja, nem véletlen tehát, hogy a fehérjehiány hajhullás kialakulásához vezethet.
A sok-sok keratin szálacska szabályos szerveződéséből, és különleges elrendeződéséből jön létre a hajszálak nagy teherbíró-képessége.
A keratin szálacskák közötti területet kocsonyás állomány tölti ki, melynek magas a víztartalma, itt találhatóak azok a melaninok melyek a hajszálak színét határozzák meg.
Lemezkék alkotják, melyek egymást tetőcserép-szerűen fedik, a hajszál belsejének védelmét szolgálják.
A lemezkéket a faggyúmirigyek által termelt olajos anyag vonja be, mely védi a hajszálat a károsító környezeti hatásoktól.
A cuticula állapotától függ a haj fényessége.
Minél szabályosabban fedik egymást a cuticula lemezkék, annál selymesebb és fényesebb a haj, mivel visszaveri a fényt.
A hajnak felépítését tekintve két fő része van: a fejbőrben levő élő hajgyökér, valamint a hajszál, mely látható, élettelen, elszarusodott.
Valamennyi hajszál szőrtüszőben foglal helyet.
A hajgyökér alsó kiszélesedő része a hajhagyma, ebben helyezkedik el a hajszemölcs.
A hajszemölcshöz vérerek és idegek futnak.
A hajszemölcs feletti részen gyors osztódásra képes alapsejteket figyelhetünk meg, amelyeket mátrix sejteknek nevezzük.
A mátrix sejtek termelik a szőrszál ill. A gyökér felső egyharmadára jobbról és balról egy-egy faggyúmirigy kivezetője nyílik.
A hajvolumen, beleértve a hajszál átmérőjét is, alapvetően a típustól függ.
A szőkéknek van a legtöbb hajuk, akár 140 ezer szál is, míg a sötét hajúaknak általában 100-120 ezer szál, vöröseknek pedig 90 ezer.
A szőrszálakra erős hatással vannak a különféle hormonok, de a hajra legerősebben a női hormonok hatnak.
Ezért van kevesebb nőnek vékony haja, mint férfinak.
Más adatok azt bizonyítják, hogy a női haj gyorsabban nő.
Mint látható, a haj biológiája összetett és bonyolult, típusonként igencsak eltérő.
A hajhagyma keletkezése, élettani működése a haj növekedésének alapja; a magzati fejlődés során, a 20-22. hétre fejlődnek ki a szőrtüszők és a hajhagymák.
Az emberi testen felnőttkorban összesen 5 millió szőrtüsző, azaz hajhagyma található.
Ez közül 1 millió a fejet és mintegy százezer (70-120 ezer) a fejbőrt borítja.
Az átlagos hajszálszám a hajszíntől függően változik: a szőkék 120-150 ezer hajszállal rendelkeznek, sötét haj esetén pedig ez a szám kb. 100-120 ezer. A vörös hajúaknak van a legkevesebb hajuk, kb. 70-100 ezer szál.
Viszont, az igazán szőke hajszál átmérője maximum 0,05 milliméter, a sötétebb színű akár 0,2 milliméter vastag is lehet.
A haj a leggyorsabban növő szövet. Átlagosan havonta 1 centiméterrel lesz hosszabb, ebből könnyen kiszámítható, hogy ez naponta 0,33 millimetér, éves szinten pedig 12 centimétert jelent.
A növekedés ciklusokban zajlik. A három alapvető növekedési szakasz: az anagén, a katagén- valamint a telogén fázis.
Az anagén fázis a növekedés gyors szakasza, amely időszakban a haj növekedése 28 naponként akár 1 cm-t is elérhet.
A teljes hajkorona kb. 90%-a ebben a szakaszban található.
Az újonnan termelődött haj a tüszőn keresztül kitolja a régi hajszálat, ez okozza a természetes hajhullást.
Az anagén fázis 2-6 évig tart.
A haj teljes hossza is az anagén időszak hosszától függ.
Ha valakinek nem nő hosszúra a haja, az általában az anagén szakasz rövidsége miatt van.
A katagén szakasz a gyors növekedés végét jelenti és néhány (2-3) hétig tart.
A telogén vagy nyugalmi szakaszban található a hajszálak kb. 10%-a.
Ez a szakasz körülbelül 100 napig tart. Testszőrzet esetén hosszabb, ezért is rövidebbek ezek a szőrszálak.
Lényeges ez a szakasz is, mert biztosíthatja a kihullott hajszálak utánpótlását.
A haj típusai: a finom vellus, és a terminális haj, amely hosszabbra nő és pigmentált.
A két különféle hajtípus bizonyos hatásokra egymásba alakulhat. Ez a folyamat a kopaszodás kialakulásakor jelentkezik, azaz a terminális haj vellussá alakul.
A hajhullás lehetséges okai: genetikai, hormonális tényezők, stressz, tápanyag-hiány, gyógyszer-mellékhatások.
A hajhullás és a hormonok: az androgén jellegű hajhullás a férfiak körében domináns.
Ez a magyar népességen belül a 35 éves férfiak kb. 40%-át érinti, de az ötvenes éveik elején 55%-ra nőhet.
Az érintett hajhagymák érzékenyek a dihidrotesztoszteron nevű hormonra, ami sorvadáshoz vezethet.
A férfias hajhullás jellemzője a hajvonal visszahúzódása és a fejbőr elvékonyodása; a tarkón patkó alakú terület marad.
Az öregedéssel és hormonális változásokkal a nők esetében is előfordulhat androgén típusú hajvesztés, például policisztás ovárium szindróma miatt.
A pajzsmirigy alulműködése befolyásolhatja a haj állapotát, mivel a pajzsmirigy hormonok befolyásolják az anagén fázis hosszát.
A hajhullás kezelése: fontos a kiváltó ok kiderítése, kezelése, és a haj típusának figyelembe vétele.
A külső jegyeket rendszerezve hasznos ismeretekre tehetünk szert a rakoncátlan hajszálak viselkedésére vonatkozóan is.
A haj átmérője alapján lehet erős, közepes vagy finom szálú, és a haj vastagsága egyéntől függ.
A hajszálak sűrűsége lehet ritka, közepesen sűrű és sűrű; az egészséges fejbőrön 120-350 szál nőhat hónap alatt.
A szőkéknek mintegy 140 000, a barnáknak 100 000, a vörösöknek 85 000 szál körüli haj nő a fejükön.
A haj rugalmasságát a keratin-szerkezet adja; vizesen a haj hosszabbnak tűnhet, és a dry állapotban a nyúlás kevesebb lehet.
A keratinrendszer kétféle keratinszálból áll, a kénben gazdag tömör szálból és a kénben szegény, jól nyújtható szálból.
A diszulfid-híd kötések rendkívül erősek; a haj átdolgozásához dauervíz szükséges, míg a hidrogén-híd-kötések könnyen szétszedhetők.
A haj kereszteződései és a kutikula állapota meghatározza a porózusságot és a festő-képességet.
A porózus haj matt fényű, könnyen kiszárad, a festékanyagot gyorsabban veszi fel; a sima kutikula fényes és kevésbé fogékony a színezésre.
A töredezett végű haj a külső hatások miatt alakul ki, a kutikula töredezése vezet a sérült véghez és a világosabb tónushoz.
A hajszín megítélése korszerű spektrofotométerekkel is történhet a haj által elnyelt és visszavert fény alapján.
A hajhigiénia és a fejbőr ápolása fontos a haj minőségének hosszútávú megőrzéséhez; a faggyúmirigyek működése befolyásolja a haj állapotát.
A fejbőr olajos tapintású, jellegzetes szagú; a túlzott faggyú a fejbőr mikrobiális egyensúlyát is felboríthatja.
A túltermelődött faggyú gyorsítja a haj elpiszkolódását, mindenféle por és szennyezés könnyen megtapad benne.
A haj minősége életünk során számos változáson megy át; a hormonok hatása jelentős, a nők haja általában erősebb és dúsabb, és gyorsabban nő.
