Az újszülött bárányok életben maradásához, valamint vitalitásuk fokozásához elengedhetetlen, hogy az ellést követően minél rövidebb időn belül elegendő mennyiségű és megfelelő összetételű kolosztrumhoz jussanak. A fehérjében, ásványi anyagokban, valamint vitaminokban és különböző ellenanyagokban gazdag föcstej szopásával megelőzhető az éhezéses állapot kialakulása, és elkerülhető, hogy a bárányok testhőmérséklete jelentős mértékben lecsökkenjen, az állatok kihűljenek. Fentieken túl az ellést követő első szopások kulcsszerepet játszanak az anyajuh és báránya(i) közötti kötődés kialakulásában.
A vitalitást meghatározó tényezők
A vitalitást számos tényező befolyásolja, melyek közül a legjelentősebbek az alábbiak:
- A bárányok születési súlya: az alacsony születési súllyal rendelkező bárányok gyengébb vitalitással rendelkeznek, mint az átlagos születési súllyal rendelkező bárányok.
- Az utódok száma: az iker- vagy többes ikerellésből származó bárányok általában gyengébb vitalitással rendelkeznek, mint az egyes bárányok.
- Az utód neme: egyes fajták esetében megfigyelhető, hogy a kos bárányok gyengébb vitalitással rendelkeznek, mint a nőivarú utódok.
- Az ellés típusa: elhúzódó vagy nehéz ellésből született bárányok általában gyengébbek, mint a normál, könnyű ellésből született bárányok.
Fordítsunk kiemelt figyelmet az anyajuhok megfelelő takarmányozására. Az alomméretet is figyelembe vevő, a vemhes anyák szükségleteit maximálisan kielégítő takarmányozással kiküszöbölhetjük, hogy alacsony születési súllyal jöjjenek világra a bárányok, ezáltal elősegíthetjük, hogy az önállóan szopni képes bárányok és anyjuk között a kötődés minél korábban kialakuljon. A megfelelő takarmányozás különösen fontos az iker- és többes ikerellések, valamint az első vemhes, még ellési-, bárányfelnevelési tapasztalattal nem rendelkező jerkéknél.
Amennyiben lehetséges, minden egyes bárányt külön-külön pontozni kell a fenti táblázatban szereplő tulajdonságok mindegyikére. Azon bárányok, amelyek a pontozási rendszerben 0 vagy 1 pontszámot kapnak a legaktívabbak, legerőteljesebb vitalitással rendelkeznek, és valószínűleg nem igényelnek semmilyen gondozó segítséget sem az ellés során, sem azt követően, a mortalitási ráta ezen állatoknál a legalacsonyabb. Amennyiben a pontozási rendszer alkalmazása során, a pontszámok ismeretében olyan kosok kerülnek kiválasztásra a későbbi termékenyítésekhez, amelyektől származó utódok között nagyobb arányban vannak 0 vagy 1 pontszámot elérő bárányok, úgy csökkenthető az ellések körüli élőmunka igény, és a bárány mortalitás, valamint javítható az egy anyára jutó választott bárányok száma.
Gyakorlat a gyakorlatban: Holló Mátyás juhtenyésztő példája
Ártatlan, mint a ma született bárány - szoktuk mondani - és tényleg ilyen gondolatok jutnak az ember eszébe, amikor egy újszülött kisbárány szemébe néz. Holló Mátyás juhtenyésző uszódi birtokán egymás után születnek a gyapjas kis állatok, gyarapodik a közel ezres törzsállomány. A magyar és francia fajtájú bárányok 2-3 hétig cseperednek az anyjuk mellett, majd a társaikkal az állatóvodába kerülnek, ahol a tenyésztés szempontjai alapján döntenek a további sorsukról. Ebben a hodályomban történik a juhok elletése. Most már jól láthatóak a vemhesség jelei: a nagy has, és szépen ki vannak tőgyelve - avat be a juhok szaporításának titkaiba Holló Mátyás.
Az uszódi juhtenyésztő még gyerekkorában a szüleitől tanulta meg a szakma alapjait és fejlesztette a gazdaságát a mai, ezer juhos törzsállománnyá. Az elletőistálló jellegzetessége az un. fogadtató boxok. Amikor megellik egy állat, elkülönítik a bárányt az anyjával. Ide 2-3 hetesen kerülnek be a bárányok - mutatja meg a már a másik hodályban lévő állatait Mátyás. Itt naponta kétszer, reggel és délután különítik el a bárányokat az anyjuktól. Ez idő alatt az anyajuhok elfogyasztják a szénát és az abrakot, friss alommal töltik fel a helyüket, hogy a szoptatásra visszajövő bárányokat mindig tiszta környezet fogadja. - Ezek itt a tenyészkosaim, a bárányok tőlük származnak.
Jelen pillanatban nincs termékenyítési időszak, ezért vannak elkülönítve a nőivarú állatoktól. Egy évben háromszor történik termékenyítés, ami hathetes időszakokra korlátozódik. Az állattenyésztők méltán a díjnyertes tenyészkosaikra a legbüszkébbek. Mátyás számtalan díjat nyert már velük Magyarországon és külföldön is. Tenyésztői munkájának elismeréseként 2020-ban pedig bírálóként is részt vehetett az 57. Agrárminiszteri Rendezvényen.
A magyar juhtenyésztés sokszínű fajtája
A beszámolóban több juhfajta jellemzőit mutatják be, például a Magyar merinó, az ile de France, a dorper, a suffolk, a texel, a roquefort tejelő fajták és még sok más variáns részleteivel. Ezek a leírások bemutatják az anyai tulajdonságok, a termelési potenciál és az ellés előkészítésének fontosságát, valamint azt, hogy miként lehet a szezonális és az aszezonális ivarzásokhoz igazítani a tenyésztési stratégiát. A kazuális részletek között szerepelnek olyan gyakorlati megfigyelések is, mint a nyomon követés fontossága, a fajtaválasztás kritériumai, illetve a karámban és istállóban történő gondozás kihívásai.
Gondozás a születés után
A bárány nagyon sebezhető lény, amely maximális figyelmet igényel. Különösen megfelelő táplálkozásra, anya-juh jelenlétére és gondozásra van szükség. A bárányok számára megfelelő körülmények megteremtése az élet első napjaiban a gazda fő gondja. A születés utáni első órák kritikusak, és a gondozás minden tényezője ezen időszakban dől el.
A fő feltétel a tisztaság, a vastag széna vagy más szigetelőanyag jelenléte és az alacsony páratartalom. Az injekciós toll optimális hőmérsékletének 18 és 25 °C között kell lennie. A születést követően a juhokat és a bárányokat alaposan meg kell vizsgálni: a nyálkahártyát, légzést, és a mozgást figyelemmel kell kísérni. A csecsemők súlyát befolyásoló tényezők között szerepel többek között a fajta, a születésnapi nem, és a vemhesség időzítése.
A kolosztrum nem csupán táplálék, hanem az újszülöttek kórokozókkal szembeni védelmét biztosító anyai ellenanyagok forrása. Az újszülött bélcsatornája az élet első óráiban a legalkalmasabb ezen ellenanyagok felvételére, majd fokozatosan „záródik”. Minden 12 órában kb. felére csökken a felszívódás hatékonysága. Érdemes az állományban levő, könnyebben kezelhető anyáktól föcstejet fejni és fagyasztva tárolni. A fagyasztott föcstej 50 oC hőmérsékletű vízfürdőben felolvasztva teljes értékűen használható. Érdekesség, hogy a tehén kolosztruma elsősorban akkor lehet alternatíva, ha ügyelünk a különbségekre: a tehén kolosztruma általában kevésbé koncentrált, ezért nagyobb mennyiséget kell adni, és akár különböző tehén kolosztrumokat érdemes összekeverni.
Mesterséges etetés és táplálkozás részletei
A mesterséges etetéshez meg kell határozni a célokat: tejtermelésre vagy az almatermelésre való alkalmasságot. Az első 2 hétben különösen fontos az alacsony mennyiségű, de gyakori etetés, a 3-6 hetes időszakban pedig a napi 4 étkezés bevezetése, a hetedik héttől pedig a napi 3 étkezés. A fiatal bárányok számára nélkülözhetetlenek a vitamin- és ásványi anyag-kiegészítők, például csontliszt, só, hal olaj, kréta, édesem. A diverzifikált étrend lehetővé teszi a gyökérzöldségek és gabonafélék fokozatos bevezetését, miközben figyelemmel kísérjük a gyomor terhelését és a székletet.
Az első etetés a születés után 40 perccel történik. A gazdának biztosítania kell, hogy a bárány megkapja a kolosztrum minimális mennyiségét (általában a testtömeg 5%-át az első 4 órában). Ha a bárány nem képes szopni, gyomorcsőbe adható a kolosztrum. A kolosztrumpótlók hasznosak, de nem helyettesítik teljes mértékben az anyajuh kolosztrumát az immunrendszer védelme szempontjából. Ha az anyajuh nem tud elegendő kolosztrumot adni, akkor a hiányt más anyajuh kolosztrumával vagy kolosztrumpótlóval kell pótolni.
Óvintézkedések és védőoltások
A betegségek megelőzése érdekében a juhokat megfelelően vakcinázni kell. Az első oltást már 3-4 nappal a bárányzás után végzik, és szükség szerint a veszettség vakcinázása a tulajdonos kérésére történik. A gondozás során folyamatos figyelem szükséges a bárányok állapotára és a szoptatásra gyakorolt hatására. A kolosztrum biztosítása kulcsfontosságú a túléléshez.
Választás és tenyésztés
Ha a gazdaságban drága állati fajták vannak, akkor a tenyésztéshez ki kell választani a legjobb példányokat. A fiatal egyének első vizsgálata 10-15 nappal a születés után történik. Tenyésztésre olyan bárányokat választanak, akik egészségesek, erősek, és nagy súlyt érnek el. A bárányok húsra való felkészítésénél a kosokat általában 8-9 hónapos korukban vágják. A fajták között gyakran megfigyelhető, hogy az ellés, a tejtermelés és a szaporaság összhangban legyenek a hústartalmú célokkal.
Piaci igény és felhasználás
A fiatal bárány bundája fontos a könnyűipar számára, míg a hús a legfinomabb és leglédúsabb a húsfogyasztók körében. A báránytestek sokféle felhasználásra alkalmasak: kebab, pörköltek, levesek, pilaf és sütés. A megfelelő gondozás biztosítja, hogy a bárány eladási értékei kiemelkedőek legyenek, az íz kellemes és édes legyen, és a hús megfelelő faggyúzottsággal rendelkezzen. A barbár bárányok átlagos súlygyarapodása és a fajta sajátosságai fontosak a kereskedelmi szempontokhoz igazított tenyésztésben.
Helyzetkép a gyakorlatban: roppant fontos részletek
A gondozás első 72 órája kritikus, és sok gyermek elpusztul ebben az időszakban világszerte. A korai beavatkozás és a megfelelő környezet megteremtése döntő. A bárányok gondozása tehát közvetlen hatással van az állomány jövőbeli termelékenységére és gazdasági eredményére.