A hagyományhű zsidó közösségekben a férjezett asszonyok kalappal, kendővel, parókával takarják el a hajukat. A szokás eredete a Tórában (Nászó hetiszakasz) leírt szotá, vagyis a hűtlenséggel, házasságtöréssel vádolt asszony próbája. Mivel a leírásban szerepel, hogy a kohén, vagyis pap a Szentélyben a szertartás során kitakarja vagy kibontja a hűtlenséggel vádolt nő haját (4Mózes 5:18), bölcseink ebből azt a következtetést vonták le, hogy az elfogadott viselet a férjezett asszonyok számára az eltakart haj. A Talmud egy másik helyen nem kötelező érvényűnek, csupán a szemérmesség fokmérőjének tekinti a haj eltakarását.
Történelmileg elmondhatjuk, hogy a talmudi időszakban a nők minden valószínűség szerint eltakart hajjal jártak, ahogy az a rabbinikus irodalom különféle anekdotáiból is kitűnik. A Bava Kama 90a oldalon például egy asszonyról olvashatunk, aki pert indított egy férfi ellen, aki miatt nyilvánosság előtt fel kellett fednie a haját. A bíró a nőnek ad igazat, mivel a férfi társadalmi normát hágott át tettével. Egy másik helyen (Joma 47a) egy asszonyról olvasunk, akinek mind a hét fiából kohén gádol, azaz főpap vált, és ezt a különleges ajándékot azzal magyarázta, hogy még otthona falai sem látták soha a haját fedetlenül.
A középkorban a szotá törvényei alapján a zsidó nők eltakarták a hajukat, bár a Rámbám (Maimonidesz) 613 micvát tartalmazó felsorolásában nem szerepel a kiszuj ros, a haj eltakarásának parancsa. Igaz, a muszlim társadalomban élő Rámbám azt viszont megjegyzi, hogy ha egy nő csador nélkül hagyja el a házat, az válóok lehet. Napjainkban az ortodox világban a férjezett asszonyok hajának eltakarása alapvető követelmény. A paróka viselésének szokását sokan az 1600-as évekre vezetik vissza, amikor franciaországi zsidó asszonyok lázadásként kezdték kendő helyett parókával takarni a hajukat. A korabeli rabbik szemérmetlennek minősítették ezt, ráadásul mivel a korabeli nem-zsidó szokásokat utánozta, ezen az alapon is elutasították. Mások a cári Oroszország zsidó közösségeiből eredeztetik a paróka hagyományát, amikor tilos volt a zsidó nőknek eltakarniuk a hajukat, és ezzel a csavarral oldották meg, hogy mégis eleget tegyenek a vallási előírásoknak. Napjainkban számos hászid közösségben hordanak parókát.
Ha lófarokba fogod a hajad, a fejbőr nagyobb igénybevételnek és stressznek van kitéve, mintha kiengedve vagy lazábban összekötve viselnéd. Az érzőidegek fokozott ingerlése az előbbieken felül fejfájást, sőt, akár migrént is kiválthat. Ez általában olyanoknál következik be, akiknek a fejbőre eleve érzékenyebb, ilyenkor ugyanis a területet érő igénybevétel fájdalomérzetként jelentkezik az agyban. Amikor szoros lófarokba kötöd a hajad, azzal az arcbőrödet óhatatlanul hátrafelé húzod. Fiatalabbaknál ez még nem okozhat nagyobb problémát, azonban a kor előrehaladtával, ahogy egyre kevesebb kollagén termelődik a bőrben, már nagyon is.
Folyton lófarokban hordod? Az gyakori lófarok viselés negatív következménye lehet a hajhullás is, különösen azokon a területeken, ahol a haj a legnagyobb igénybevételnek van kitéve, tehát a homlokot keretező részeken, illetve a halántékon. Sokan azért hordják lófarokban a hajukat, hogy minél rendezettebbnek tűnjön, ám végül ennek épp ellenkezőjét eredményezi az állandó copfviselés. A lófarok elkészítéséhez, különösen ha több napon keresztül ismétled, nem feltétlenül fésülöd ki olyan alaposan a hajad, mint amennyire kellene. A túl gyakori lófarok a teljes hajszerkezetet megviseli, a tövektől a végekig.
Esther Adina Sash, a 30 éves, New York-ban élő zsidó nő, szinte naponta találkozik azzal, hogy leribancozzák, mert túl hosszú parókát hord. A parókára azért van szüksége, mert a zsidó vallás úgy rendelkezik, hogy nők az esküvőjük után nyilvánosan nem mutathatják meg a hajukat, ezzel is jelezve azt, hogy hűek a férjükhöz. Ezt a törvényt egyesek úgy tartják be, hogy kendőt hordanak, mások a parókás megoldást választják. A hagyomány szerint ezeknek a műhajaknak illik viszonylag rövidnek lenniük, körülbelül vállig érőnek, és törekedni kell arra, hogy ne legyenek feltűnőek. Egyre több fiatal feleség azonban szembemegy ezzel a tradícióval és hosszú parókát választ, ahogy Sash is, ennek pedig gyakran nagyon kellemetlen következményei vannak.
A 33 éves Gitty Berger szintén szeret hosszú parókát viselni, de már megtanulta, hogy ezt nem teheti meg bárhol. Ám még ennél is kellemetlenebb helyzetbe kerülhet egy nő, sőt egy család, a hosszú paróka miatt. Bár feltettük a kérdést, a válasz közel sem ennyire egyszerű. Ahhoz, hogy megértsük a divat és az öltözködés történelmét, kénytelenek vagyunk visszamenni az időben. Ráadásul nem is keveset, mondjuk úgy az ókorig. Kezdetek Meglepő vagy sem - ki mennyire emlékszik a történelem órákon tanultakra -, kezdetben mindenki szoknyát viselt. Így sem a nemnek, sem pedig a rangok közötti különbségeknek nem volt befolyásoló hatása arra vonatkozóan, hogy ki mit viselt, hiszen a fáraótól kezdve, a köznép tagján keresztül, egészen a rabszolgáig mindenki szoknyában volt látható.
A rómaiak talán úgy érezték, hogy a nadrágot barbár ruhadarabnak tekintik, amelyből hiányzik az öltözködés eleganciája. A nadrág viselése azonban a nyugati kultúrákban fokozatosan terjedt el a 19. és 20. században, és a nők számára is fokozatosan vált elfogadhatóbbá. A 20. század közepén a nők ruházatában a nadrág mindennapi eszközzé vált, és az emancipáció részeként a nyilvános nadrágviselés egyre általánosabbá vált.
A modern korban a hajviseletek közti választások összefüggése a vallási előírásokkal és a személyes identitással is összefonódhat. A tradíciók fenntartása mellett sok nő hosszú parókát vagy kendőt visel, miközben egyre többen választanak praktikusabb és kényelmesebb megoldásokat. A kultúrák közötti kölcsönhatások és a társadalmi normák változása új lehetőségeket nyújt a nők számára, hogy saját igényeikhez igazítsák öltözködésüket, miközben tiszteletben tartják vallási hagyományaikat.

100 év extrém frizurák | Vanity Fair
Hajviseletek és egészség
Ha lófarokba fogod a hajad, a fejbőr nagyobb igénybevételnek és stressznek van kitéve, mintha kiengedve vagy lazábban összekötve viselnéd. Az érzőidegek fokozott ingerlése fejfájást vagy migrént is kiválthat. A hosszú tűrések és a szoros hajviseletek hosszú távon hajhulláshoz vezethetnek, különösen a homlok környékén és a halántékon. A haj szerkezete a gyakori megterhelés miatt elgyengülhet, a tövek és a végek közti terhelés egyenlőtlenül hat a haj egészére.
Az egészséges hajápolás és a megfelelő megkötés segíthet a káros hatások mérséklésében. Ajánlott a hosszan tartó, szoros copfok helyett a lazább, kevésbé feszült megoldások, és a rendszeres hajvágás a sérült részek eltávolításához. A megfelelően kiválasztott hajápolási termékek és időszakos pihenők a fejbőrnek lehetőséget adnak a regenerálódásra.
| Viselet típusa | Előnyök | Hátrányok |
|---|---|---|
| Lófarok | Kényelmes, rendezett megjelenés | Feszítő hatás a fejbőrön, migrén veszély |
| Szétszedett laza konty | Kiegyensúlyozott stresszcsökkentés | Könnyebben kibomlik |
| Paróka | Hagyománytisztelet, identitáskifejezés | Költséges, karbantartást igényel |
Esther Adina Sash példája is rámutat arra, hogy a parókák hossza és stílusa erőteljes társadalmi nyomást jelenthet a nők számára. A hosszú paróka viselése gyakran hozzájárul a személyes konfliktusokhoz a közösségen belül, miközben a vallási előírásokhoz való alkalmazkodás egyéni döntés kérdése marad.
tags: #miert #hordjak #a #nok #lofarokban