Az olvasó egy hagyománytisztelő britek hagyatékát találja a bíróságokon, ahol a fehér paróka ma is a kötelező viselet jelképe maradt.
A jellegzetes, fehér bírói paróka ma már szinte csak a briteknél maradt meg mint kötelező viselet.
A bírói fokozattól függően külsejük itt-ott más, de alapvetően ugyanarra a célra hivatott: egységesíti a megjelenést.
Hogyan maradhatott ez a hagyomány itt a középkorból?
Az Egyesült Királyságban kevés dolog britebb, mint az ikonikus fehér paróka, amelyet a bírák és ügyvédek - vagy ahogyan őket nevezik, a barristerek - a hivatalos tárgyalótermi eljárások során viselnek.
„Valójában ez az elsöprő érv a parókák létjogosultsága mellett” - mondja Kevin Newton, egy washingtoni ügyvéd.
Ahogy az ügyvédek a talárt, úgy a parókát is az anonimitás szimbólumaként viselik, mondta Newton.
A paróka az egyenruha része, amely vizuálisan is elkülöníti a törvényt és azok képviselőit a törvénnyel szembekerülőktől.
Az ügyvédi parókák a hajkoronánál göndörödnek, oldalt és hátul pedig vízszintes fürtök alkotják azokat.
A bírói parókák - más néven bench parókák - hasonlóan néznek ki, de jellemzően díszesebbek, illeszkedve a magasabb ranghoz.
A legtöbb ilyen parókát kézzel készítik, 100 százalékban lószőrből, bár ma már szintetikus változatok is kaphatók.
A lószőr parókák sem olcsók, különösen, ha kézzel készülnek, a formázás, a varrás és a ragasztás évszázados mesterségének alkalmazásával.
A 17. században csak az elit viselt lószőrből készült, púderezett parókát.
Azok, akik nem engedhették meg maguknak a legjobb változatot, de meg akartak felelni a rangjuk által előírt szerepüknek, kecskeszőrből, pamutból vagy emberi hajból készült parókát hordtak.
De miért is kerültek egyáltalán divatba a púderes parókák?
A parókák a 16. század végén kezdtek elterjedni, amikor Európában egyre többen kapták el a szifiliszt.
Antibiotikumokkal történő kezelés nélkül a szifiliszes embereket kiütések, vakság, demencia, nyílt sebek és jelentős hajhullás sújtotta.
A parókák, ha nem a szifilisz okozta hajhullás elfedésére használták őket, szintén hasznosak voltak azok számára, akik tetvesek voltak.
Ha a trendindítókról van szó, senki sem volt nagyobb hatással a brit parókákra, mint XIV. Lajos.
A francia Napkirály 1643 és 1715 közötti uralkodása alatt parókával álcázta idő előtt kopaszodó fejbőrét.
Ezzel olyan divatot indított el, amelyet az európai felső és középosztály széles körben követett.
Az 1680-as évek elején a bírósági portrékon még paróka nélküli megjelenés volt jellemző.
Idővel a parókák kimentek a társadalom egészének divatjából.
III. György angol király uralkodása alatt, 1760 és 1820 között csak kevesen viseltek parókát - püspökök, kocsisok és a jogi szakmában dolgozók közül.
A püspököknek aztán az 1830-as években engedélyezték, hogy ne viseljenek parókát.
2007-ben azonban az új öltözködési szabályok eltörölték az ügyvédi parókákat - de nem minden esetben.
A parókát többé nem kell viselni a családi vagy polgári bírósági tárgyalásokon, illetve az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága előtt való megjelenéskor sem.
Írországban a bírák 2011-ig továbbra is parókát viseltek.
Ámbár Angliában és más egykori angol és brit gyarmatokon - mint például Kanadában - a paróka viselése továbbra is népszerű a brit ügyvédek körében - számolt be a Guardian 2021-ben.
Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet.
Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz.
Az öltözködés évszázadokon keresztül elsősorban a társadalmi státusz kifejezésére szolgált, de természetesen mindig voltak trendek, ha nem is változtak olyan gyorsan, mint manapság.
Az alábbiakban a világ valaha volt legbizarrabb trendjeit mutatjuk be, amik jól szemléltetik hogy milyen könnyű volt régen átesni a ló túloldalára.
A rizsporos paróka divatja mögött gyomorforgató megfontolás állt: a középkorban a szifilisz elterjedt nemi betegség volt a felső- és középosztály tagjainál, ami nemcsak bűzös testszagot, de kopaszodást is okozott.
Ahhoz, hogy eltakarják a hajhullás nyomait és a szagot, rizsporos parókákat hordtak, amiket levendula- vagy narancsolajjal illatosítottak.
Ha alatta viszketni kezdett a bőr, egy hosszú tűvel piszkáltak bele a parókába.
Nemcsak Japánban élt a fekete fogak hagyománya, hanem a Tudor-korabeli Angliában is, noha egészen más okból kifolyólag.
Ebben az időszakban a cukor igazi luxuscikknek számított, de akkor a lakosság felelőssége volt.
A 17. század második felében Velencében elért parókahullám, de a városi hatóságok 1668-ban betiltották.
A paróka használata a 16. században újra felbukkant I. Erzsébet idejében, majd XV. Lajos körében népszerűvé vált.
A paróka sötét oldala: higiéniai problémák és paraziták vezethettek kellemetlen következményekhez.
A paróka alatt vakaróztak, mert azok tisztasága hagyott némi kívánnivalót maga után.
A legjobb minőségű parókák emberi hajból készültek, ám előfordult hogy gyapjúból és ló sörényéből is készítettek póthajat.
A paróka idővel olyan drágává vált, hogy Párizsban a parókalopás gyakori lett.
A gyártás és export bevételei Franciaország államának bevételeit is jelentősen növelték.
A paróka újrafelfedezése a késői rokokó és barokk korszakot követően volt jelentős.
Az Amerikai Egyesült Államokban a parókák története árnyaltabb és bonyolultabb volt, mint Európában.
Ott a parókát kötötték az idősödéshez és egészségügyi problémákhoz, de a kultúrától függően más jelentést is kaptak.
A parókákat a 20. század közepéig kézzel készítették, ma pedig nagyüzemi módszerrel is gyártják.
Nemes anyaga továbbra is az emberi haj, de ma már gyakori a műszállal kevert és a teljesen szintetikus alapanyagból készült változat is.
A Kleopátra paróka különleges stílust kölcsönöz a viseletnek, és ideális jelmez lehet farsangokra, Halloweenre és tematikus bulikra.
A paróka eredete az ókori civilizációkban
Az ókori egyiptomiak is használták a parókát, fontos volt a megjelenés és a higiénia egyaránt.
A hajkorona és a paróka különböző anyagokból készülhetett, az elérhető anyagok pedig meghatározták a státuszt.
A fejtető borotválásától kezdve a paróka viselése a társadalmi hierarchia része volt.
Az előkelők parókát viseltek a vallási és ünnepi alkalmakon, hogy a fejükön mutatós legyen a díszítés.
The Real Reason People From History Wore Powdered Wigs
A 17-18. századi francia- és brit paróka-kultusz
A paróka sorsát nagyban meghatározta XIV. Lajos udvara és a francia arisztokrácia.
A nők kezdetben tartózkodtak ettől a divATTól, később azonban ők is felvették a magas parókákat.
A parókával járó vagyon és fényáradat a társadalmi rangot és a pénzt is jelképezte.
Az allonge-parókák sokszor olyan terjengősek voltak, hogy az arcot részben eltüntették, és a színházba járók élete is megváltozott.
A paróka drága volt, és a kiegészítések nem mindenhol voltak megengedettek, ezért a gyártás és lopás is virágzott.
Betiltások és visszavonások
A parókát Velencében betiltották 1668-ban, de később újra divatba jött több helyen is.
A 18-19. században a póthajak és parókák népszerűsége fokozatosan visszaesett, majd a modern korban megújult.
A modern kori paróka és a divat
Ma a paróka ritkán használatos, általában rendezvényekhez kötött díszítés marad.
Az egykori paróka-divat hatása azonban nyomot hagyott a kultúrában és a jogi hivatás képviseletében is.
Meta description: A cikk bemutatja, hogy miért hordtak parókát az angolok a bíróságokon, hogyan alakult a divat és a kulturális jelentés az évszázadok során.