A fedőképességgel kapcsolatos problémákat a csekély rétegvastagság vagy az alacsony pigmenttartalom okozza. Világos színű festék felhordása után előfordulhat, hogy az alapozó színe "átvérzik". Ennek oka az, hogy a fedőzománc hígítója feloldja az alapozó festék pigmentjeit, és azok a festékfilm felszínére úsznak. Ha nem megfelelő bevonatrendszert alkalmazunk: pl. Ez a jelenség nagyon hasonló a fényesség csökkenéséhez, és a kettőt gyakran összekeverik. Oka, hogy gyorsan párolgó hígítót használnak alacsony hőmérsékleten vagy magas relatív páratartalom mellett.
A hígító gyors párolgása miatt a festékfilm felülete lehűl, melynek következtében a levegő víztartalma lecsapódik a még nedves festéken. Kétféle tapadási problémát különböztetünk meg: a bevonatrendszeren belüli tapadási problémák, illetve a felülethez történő tapadás. Az első esetben meg kell bizonyosodni arról, hogy elfogadott bevonatrendszerről van-e szó. A termékismertetők segítségével meg kell állapítani, hogy a különböző termékek festése "nedves a nedvesen" rendszerrel történhet-e, csiszolással vagy anélkül, illetve ellenőrizni kell az átfesthetőség minimális és maximális idejét.
A szigorú minőségellenőrzés ellenére előfordulhat, hogy két sarzs-ban gyártott azonos színszámú termék színárnyalata enyhén eltér. Minden, de különösen a kültérben felhordott festék, idővel megfakul. Erős zsugorodás a már nem nedves, de még nem eléggé száraz (kötött) bevonat átfestésekor fordulhat elő. Kisebb mértékű zsugorodás oka, hogy a festékfilm felülete megszárad, mielőtt az oldószer elpárologna. Fokozatos átmenet szükséges a durva csiszolópapírtól a finomig.
Mivel az alkid bázisú festékek oxidatív úton száradnak, bőrképződés indulhat meg, ha a doboz nincs megfelelően lezárva. A bőrképződés elkerülhető, ha lefelé fordítjuk a dobozt néhány másodpercre, mielőtt tároljuk. Néha a frissen felbontott dobozban a festék tetején barnás folyadék látható. Festés előtt az egyik leggyakoribb kérdés, hogy diszperziós, latex vagy mosható festéket válasszunk-e. A boltok polcain sokszor marketingüzenetekkel, hangzatos ígéretekkel találkozunk, miközben a valódi különbségek szakmai szempontból ennél jóval árnyaltabbak. Érdemes tisztázni, mit takarnak ezek a festéktípusok a gyakorlatban, és mikor melyik jelent valóban jó döntést.
Diszperziós festékek és beltéri falfestékek
A diszperziós festék a legolcsóbb vízbázisú falfestékekre értendő manapság, bár a valós jelentése ennél összetettebb. Jellemzően 2-4 rétegben szükséges felhordani, ugyanakkor később könnyedén javítható glettel és festhető át bármilyen másik festékkel. Nem minden fal igényel prémium festéket, sok esetben a középkategória teljesen megfelelő - vallja Gyurátz Ádám. A középkategóriás fehér festékek már tartalmazhatnak némi latexet vagy penészölőszert. Ezek jellemzően jobban fednek, és már két rétegben is kielégítő eredményt lehet elérni velük. A latex festék inkább filmszerű réteget képez a falon, ezáltal bizonyos mértékig dörzsálló és mosható is. Ugyanakkor ennek a típusnak van a legkisebb lég- és páraáteresztési készsége.
Gyakori tévhit, hogy a magasabb ár automatikusan jobb megoldást jelent. A valóság ennél jóval összetettebb. Vannak felületek, amelyeket akár vízhatlanná is lehet festeni, és léteznek olyan gyártók, amelyek több ezerszer átmosható felületet ígérnek. Először mindig azt kérdezzük meg: milyen a fal, mennyire nedves, melyik égtáj felé néz? A mészfesték ásványi kötőanyagú, kiválóan páraáteresztő, de 3-5 évente újrafestést igényel. A diszperziós festék műgyanta kötőanyagú, tartósabb (8-12 év), vízlepergető és színtartó, viszont kevésbé engedi „lélegezni" a falat. A fehér homlokzat sárgulását jellemzően az UV-sugárzás, a bitumenes vagy nikotinos átütések és az olcsó kötőanyag okozza.
Homlokzatfestékek és páraáteresztés
A magyar piacon három fő homlokzatfesték-típus verseng egymással: a mészfesték, a diszperziós homlokzatfesték és a szigetelőfesték. A mészfesték az egyik legrégebbi homlokzatfesték: nagyanyáink házait is ezzel meszelték. Kiemelkedő páraáteresztés - a fal szabadon „lélegzik", a nedvesség akadálytalanul távozik. A diszperziós homlokzatfesték ma a legelterjedtebb választás. Az olcsó, „akciós" diszperziós festékek kötőanyag-tartalma alacsony: hamar krétásodnak, fakulnak. A szigetelőfesték nem helyettesíti a hőszigetelést - a neve a víz és az időjárás elleni „szigetelésre" utal. Valmor Időjárásálló és Szigetelőfesték - vélemények, tapasztalatok: a Valmor erőssége a kiadósság, a jó fedőképesség és az, hogy csapóesős, szeles oldalfalakon is évekig hólyagosodás nélkül tart. Jellemzően azok választják, akiknél a korábbi diszperziós festés a nyugati, viharvert oldalon 2-3 év után lekopott.
Mikor NE válaszd? Melyik falra melyik festék? Ökölszabály: minél régebbi és „nedvesebb" a fal, annál páraáteresztőbb festék kell. Mit jelent a páraáteresztés? Képzeld el a falat úgy, mint egy funkcionális esőkabátot. A falban is folyamatosan vándorol a pára: főzésből, fürdésből, sőt a talajból is nedvesség kerül a falszerkezetbe, aminek kifelé kell tudnia távozni. A festékek páraáteresztését az sd-érték mutatja: minél kisebb a szám, annál jobban „lélegzik" a festék.
Az északi, árnyékos, fák melletti homlokzatokon a zöld algásodás és a fekete penészfoltok a leggyakoribb panaszok. A fehér homlokzat sárgulását jellemzően az UV-sugárzás, a bitumenes vagy nikotinos átütések és az olcsó kötőanyag okozza. A régi vályogházakon a legdrágább szigetelőfesték sem garantálja a tartósságot; egy modern, hőszigetelt homlokzaton pedig a mészfesték pár év alatt lekopik. Először mindig azt kérdezzük meg: milyen a fal, mennyire nedves, melyik égtáj felé néz? A mészfesték ásványi kötőanyagú, kiválóan páraáteresztő, de 3-5 évente újrafestést igényel. A diszperziós festék műgyanta kötőanyagú, tartósabb (8-12 év), vízlepergető és színtartó, viszont kevésbé engedi „lélegezni" a falat. A mészfesték az oltott mész mellett helyezhető el a diszperziós falfestékek között. A szilikátfestékek K-, vagy Na-vízüveg kötőanyagúak, száradáskor kémiai kötést alakít ki az alapfelület szilikát-tartalmú anyagával, ezért tartósan tapad.
Kültéri és beltéri felületek - hogyan válasszunk?
Átlagos igénybevéselű helyiség ( hálószoba, nappali, plafon ) kifestésére bármely beltéri falfesték megfelelő lehet. Nagyobb igénybevételű helyiségek ( konyha, fürdőszoba, gyerekszoba ) esetén jó választás a mosható, súrolható festék. Lélegző vagy nem lélegző? Ez a marketing kifejezés a páraáteresztő képességre utal. A diszperziós festékeknél a kötőanyagtartalom növekedésével valamennyire csökken a páraáteresztő képesség. A kültéri falfesték beltérre történő használata elvi akadályt nem jelent, de beltéri megoldások között gyakran jobb minőségű belső festék használata, mivel kevesebb extrak adalékanyagot tartalmaz. A kültéri festékek olyan adalékanyagokat tartalmazhatnak, amelyek beltérben nincsenek szükségre, ezért lehet, hogy egy beltéri falon nehezebben működnek hosszú távon.
Fa és zománcfestékek beltérre és kültérre
Fa felület esetén a nyers fa lazúrozható, ha szeretnénk látni a fa erezetét. A vékonylazúrokat nem mérettartó szerkezetekre (kerítés, gerendák, lambériák) ajánlják; a vastaglazúrokat viszont mérettartó faszerkezetekre (ajtók, ablakok, falburkolatok). Ha fedőfestéket szeretnénk, zománcfestéket válasszunk, amely lehet vizes vagy oldószeres; kültérre vagy beltérre. A zománcfestékek szépen terülnek, egyenletes, sima bevonatot adnak, ha ügyesen festünk. A 70-es, 80-as, 90-es években a magasfényű zománcok voltak a legkedveltebbek: minél fényesebb, annál vonzóbb volt a fal. A vas és acél festése során fontos a korrózióvédelem és az alapozás. Kültéren vagy beltéren használjuk a festéket, figyelembe véve a felület és a környezet sajátosságait.
Speciális festékválasztások és technikák
Krétafesték: Annie Sloan Chalk Paint - vizes alapú, kifejezetten bútorokra és lakberendezési tárgyakra. Jól fed, kiválóan tapad, rusztikus megjelenést ad és sok felületre alkalmazható közvetlenül, néha csak minimális csiszolást igényel. Tejfesték: mész-kazein kötőanyagú, matt festék, por formában forgalmazva, vizet adva használható; VOC-értéke nulla, festen után fixálni kell. Aványfesték: akril kötőanyagú, jól fedő festék, nincs szükség külön zárórétegre. Zománcfestékek: mind vizes, mind oldószeres zománcfesték alkalmas bútorfestésre, megfelelő alapozás után. A választás attól függ, hogy milyen felületet és milyen technikát tervezünk alkalmazni.
Permiszti megállapítások és gyakorlati tanácsok: a festékpisztoly használata jelentősen növeli a fedést és csökkenti a csíkosságot. A festékpisztoly fúvókája és a nyomás kulcsfontosságú: kisebb fúvóka vékonyabb rétegeket eredményez, nagyobb fúvóka pedig vastagabb anyagokat enged át. A festőpisztolyt megfelelően tisztítani kell, minden használat után. A megfelelő kompresszor és fúvókaméret kiválasztása a festék típusától és a céltól függ. Általános képzésként a festékszóró rendszeres karbantartása elengedhetetlen a tartósság érdekében. Átlagosan 2-2,5 bar nyomás szükséges a festéshez, de fontos a folyamatos levegőáram biztosítása is. A HVLP pisztoly alacsony nyomást és széles, egyenletes legyezőmintát ad, HP pedig nagy nyomáson dolgozik olcsóbb és kisebb projektekre alkalmas. LVMP (RP) technológia a HP és HVLP előnyeit ötvözi, kevesebb levegőfelhasználás és jobb nyomás-szabályozás jellemzi. A fúvókaméret kiválasztása a festék típusától és a kívánt fedéstől függ: 1,2-1,4 mm a lakkokhoz, 1,3-1,4 mm a vízbázisú alapozókhoz, 1,5-2 mm az alapozókhoz, 2,5-3 mm pedig a töltőanyagokhoz.
- Kezdjük az alapfelülettel: határozzuk meg, milyen legyen a páraáteresztés és a kötőanyag típusa.
- Válasszunk megfelelő festéktípust: diszperziós, mész-, vagy szilikátfesték a fal típusától függően.
- Határozzuk meg a felület igénybevételét és a mosási igényeket (mosható felület előnyt jelenthet).
- Döntsük el, hogy beltére vagy kültérre festünk-e, és ehhez igazítsuk az adalékanyagokat.
- Válasszuk ki a megfelelő festékpisztoly típust és a fúvóka méretét.
- Biztosítsuk a megfelelő nyomást és légáramlást a készülékhez, és tartsuk tisztán.
Ha otthon szeretnénk festeni, érdemes szakember tanácsát kérni, és megfontolni, hogy a festék- és bázisanyagok kompatibilisek legyenek egymással. A parányi részletek és a fal állapota nagyban befolyásolja a végső eredményt, ezért alapos előzetes felmérés szükséges a legmegfelelőbb bevonat kiválasztásához.
