A zene a legtöbb ember számára az érzelmek egyik fő forrása. Segít megélni az örömöket, kinyitni a szívünket és szükség esetén kiönteni a fájdalmainkat. A dallam és a szöveg együttes hatása formálja a közérzetünket; attól függően változik, hogy szomorú vagy vidám dallamot hallgatunk. A zene különböző hatásokkal bír az emberi szervezetre, és a hangulatunkra, a vérnyomásunkra, sőt az egész szervezetre is hat. A kutatás középpontjában a Kowalsky meg a Vega Mit mondjak még? című dalszöveg állt, amely aktuális és közel áll a középiskolai diákokhoz. A dal szövege fontos a meggyőzési folyamatban, és úgy is ki tudja fejteni hatását a hallgatókra, hogy többnyire nem holisztikusan történik a befogadása. A dalszövegek retorikai elemzése fejleszti a tanulók kritikai gondolkodását, segíti a manipuláció felismerését és a véleményformálást. A retorikai elemzés szövegelemző módszerként való alkalmazása rendszerbe foglalja az ismereteket a szöveg szerkezetéről és stíluseszközeiről. A diákok megértik, hogy a zenehallgatás retorikai szituációnak tekinthető. A dalok az azonosulás eszközeivel hatnak a hallgatókra: a szöveg, a ritmus és a előadó személye együtt formálja a meggyőzést. A kutatás hipotézisei közé tartozik, hogy a dal szövege befolyásolja a meggyőzést, és az ismétléses alakzatok pozitív szerepet játszanak a hatékonyságban. A dalok érzelmi meggyőzése (pathosz) mellett releváns a logosz és az ethosz szerepe is a szöveg struktúrája és az előadó arca révén. A kérdőíves vizsgálat 104 középiskolás diák részvételével zajlott, és egy aktuális, de nem túlságosan ismert dalszöveg alapján készült. A résztvevők egy YouTube-os dal alapján válaszoltak a kérdésekre, amely a szöveg megértését és a hangulati reakciókat vizsgálta. A kutatási anyagban az alábbi hipotézisek kerültek ellenőrzésre: a dal szövege fontos a meggyőzésben, a szöveg részletei emlékezetben maradnak, az ismétléses alakzatok pozitív hatást gyakorolnak a meggyőzésre, és a pathosz dominál az azonosulásban, de a logosz és ethosz is alakítja a hatást. A kutatás módszere a kérdőíves megkérdezés volt, amely 7 kérdésen keresztül mérte a dal hangulatát, érzelmi hatását, a koncerteken végzett tevékenységeket, a történetértelmezést, a címzést és az idézetek felidézését. A szöveg felépítése során jelölések szerint V = verze, PC = prechorus, R = refrén, B = bridge szerepeltek, és a részek idézéseinek gyakorisága rögzítésre került. A kutatás során az adatok feldolgozása során megállapították, hogy a dallam pozitív hangulatot sugall, és a hallgatók többsége szerint a zene és a dallam megfelelő kedélyállapotot teremt. Ugyanakkor a válaszok rámutattak arra is, hogy a beszélt üzenet és a zenei közeg között lehet ellentmondás, amely mélyebb értelmezést igényel. A megfigyelések azt mutatják, hogy a szöveg összefüggéseinek követése nagyobb odafigyelést igényel a hallgató részéről, és ez befolyásolhatja az elsődleges olvasatot. A szöveg és a zene összhangja mellett a hallgatók emlékezetében több részlet is megmarad a dalszövegből, és a válaszok alapján általános tendencia, hogy a dallam dinamikus és befogadható. A kutatás értékes hozzájárulást nyújt a dalszövegek retorikai vizsgálatához, és alátámasztja, hogy a mindennapi életben jelentős szerepet töltenek be. A retorikai elemzés a beszédműfajok, a szöveg szerkezete és az érvelésmódok megértését segíti. A dalszövegek retorikai vizsgálata fejleszti a hallgatók kritikai gondolkodását és segíti a világ eseményeiről alkotott vélemény formálását. A köztudatban a zenehallgatás különböző formái retorikai szituációnak tekinthetők, ahol az előadó a hallgatósághoz igazodva érveket és érzelmeket közvetít. A szónok és a hallgatóság közötti interakció megértése Burke azonosulás fogalmának vizsgálatán keresztül válik érthetőbbé. A vonatkozó elméletek szerint az azonosulás eredményeként közös érdekek és értékek összehangolása keletkezik, amely hozzájárulhat az elidegenedés csökkentéséhez. A kutatás adatközlői között a Kowalsky meg a Vega dalát hallgatók fiatal közönsége volt, és a vizsgálat eredményei alátámasztják azt, hogy a dallam és a szöveg kölcsönhatása fontos a meggyőzésben. A vizsgálat eredményei rávilágítanak arra is, hogy a hallgatók gyakran emlékeznek a refrénekre és a kulcsszavakra, amelyek a szöveg memorizálásának alapját képezik. A kutatás hozzájárul a zenetörténeti és kommunikációelméleti diskurzushoz, amely a dalszövegek és a zene retorikai hatásait vizsgálja.

Az elemzés alapján a dalszöveg és a zene retorikai szituációként való értelmezése egyaránt hangsúlyozza az érzelmi és az észhez szóló érvek szerepét. A hallgató azonosulása a beszédben megjelenő értékekkel lehetőség a közös értékrend kialakítására, miközben a formai eszközök, mint az ismétlés és a ritmus, a megértést és a befogadást segítik. A vizsgálat rámutat arra, hogy a dalok üzenete a társadalmi mondanivalót is hordozhatja, és tömegek gondolkodását befolyásolhatja. A kutatás sajátos hozzájárulása, hogy kortárs dalszövegeket vizsgálva megmutatja a retorikai eszközök gyakorlati alkalmazhatóságát a középiskolai oktatásban. A tanulmány megállapítja, hogy a dalszövegek és a versek közti hierarchikus viszony egyáltalán nem végleges, és bizonyos kivételekkel átjárást tehetnek a populáris szövegek és a magas irodalom között.
Részletes eredmények és értelmezés
Az első megkérdezett kérdésnél a dal hangulata a válaszadók szerint általában pozitív volt, és a dallam dinamikus, befogadható.
A második kérdésre adott válaszok szerint a hallgatók érzelmileg reagáltak a dalra; a megjegyzések a dal hangulatának és a kiváltott érzelmi állapotnak szoros összefüggését mutatták, azaz az azonosulás jelei is tetten érhetők voltak.
A harmadik kérdés alapján a koncerteken való tevékenység a hallgatók részéről attól függően változott, hogy mennyire érezték hitelesnek az előadót. A szöveg memorizálására és a mondanivaló megértésére vonatkozó válaszok a tizennégy és húsz év közötti diákok körében különböző mértékben jelentek meg.
A negyedik és ötödik kérdés a dal történetéről és a címzésről szóló reflexiókat mérte, és a résztvevők többsége szerint a dal közvetíti a társadalmi üzenetet, amely a mindennapi élet szempontjából releváns.
A hatodik kérdés azt vizsgálta, hogy mennyire volt hiteles az énekes; a válaszok vegyesek voltak, de sokan kiemelték, hogy az őszinteség fontos a meggyőzésben.
Az adatok összegzése alapján a refrének és a kulcsszavak gyakori idézései szerepet játszottak a szöveg emlékezetben tartásában, és a hallgatók egy része erőteljes azonosulást tapasztalt a dal üzenetével.

Összességében a kutatás alátámasztja, hogy a dalszövegek képesek társadalmi mondanivalót közvetíteni és a hallgatók véleményét formálni, miközben a retorikai elemzések fejlesztik a kritikai gondolkodást és a médiabefogadást. A zenehallgatás retorikai szituációként való értelmezése számos fontos tényezőt egybefon: a meghallgatott dal közvetíti az érzelmi és intellektuális üzeneteket, az ismétlés és a ritmus pedig a befogadást segíti. A kutatási eredmények hozzájárulnak a tantárgyi kultúra fejlődéséhez, hiszen a dalszövegek és a mondanivaló értelmezése kiterjeszthető a középiskolások tanítására is.
| Elem | Megállapítás |
|---|---|
| Hangulat | Többségben pozitív, a dallam dinamikus és befogadható |
| Érzelmek | Az azonosulás erős, a pathosz dominál |
| Ismétlés | Pozitív hatást gyakorol a meggyőzésre |
| Közönség | Fiatal, középiskolai diákok |