Amikor egy nő azt veszi észre, hogy sötét szőrszálak nőttek a mellbimbója körül, az állán, a bajusz területén, meglehetősen kellemetlennek találhatja azt, hiszen ezek klasszikusan férfias megjelenésre utalnak. Azonban mielőtt bárki úgy gondolná, elég csak kitépkedni a zavaró szőrszálakat, érdemes utánajárni, mi okozhatja ezt a jelenséget.
A hirzutizmus a női testen olyan területeken jelentkező fokozott szőrnövekedés, amelyen ez a jelenség általában férfiakon szokott előfordulni (bajusz, szakáll, has, mellkas). Ennek oka a férfi nemi hormonok fokozott hatása a szőrtüszőkre. Magas tesztoszterinszint többféle betegség vagy állapot miatt is kialakulhat, és gyakori az inzulinrezisztencia, valamint előfordulhat pajzsmirigy működési zavar, mellékvese hiperlplázia vagy mellékvese fáradtság, magas DHEA szint is.
A jelenség hátterében állhat hipertrichózis is, amelyben a test egészén fokozott szőrnövekedés tapasztalható. Mindkét elváltozás hormonális okokra vezethető vissza, de míg a hirzutizmusban a nőkben a férfihormonok túlműködése dominál, addig hipertrichózis esetén más hormonális szervek is érintve lehetnek. Gyakran genetikai eredetű, és bizonyos családokban vagy népcsoportokban gyakoribb. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is megjelenhet.
Ha a nő erősebb vagy sötétebb szőrzetet észlel a mellbimbó körül, az állon vagy a bajusz területén, mindenképpen endokrinológus felkeresése javasolt, hogy a tünetek beazonosítása és a mögöttes betegség kezelése elindulhasson. A vizsgálat során előzményeket tisztáznak, és szükség lehet hormonális vizsgálatokra vagy képalkotó eljárásokra is. A gyógyulás több tényezőtől függ: alapbetegségtől, kortól, alkalmazott gyógyszerek hatékonyságától és az életmódtól.
A leghatékonyabb megközelítés személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást foglal magában, különösen elhízás, inzulinrezisztencia és PCOS esetén. Szükség esetén gyógyszeres kezelés is történhet. Ha daganatra derül fény, onkológiai kezelés válik szükségessé, erről az endokrinológus tájékoztatja a beteget.
A mindennapi divat igényei, hogy a test szőrzetét eltávolítsák, ma már széles körben elfogadott, s a különböző területek szőrtelenné tétele gyakran a közéletben és a munkahelyeken is elvárás. A természetes szőrszálak azonban biológiai szerepet is betöltenek: védelmet nyújtanak a környezeti hatásokkal szemben, és hozzájárulnak a testhőmérséklet szabályozásához. A szőrzet főként keratinból áll, és a szőrszálak a szőrtüszőkből nőnek ki, melyeket a bőr alsó rétegeiben találunk. A szőrszálakat a hám alatti mátrix sejtjei képezik, pigmentsejtek pedig meghatározzák a színüket.
A szőrszálak három típusát különíthetjük el életünk folyamán: magzati szőrzet, pehelyszőrzet és terminális szőrzet. A terminális szőrzet már újszülött korban jelen van haj, szemöldök és szempilla formájában. A szőrszálak szerkezete három részből áll: gyökér, a bőr felszínével 45 fokot záró szár, és a szőrtüszőben található mátrix. A pigmenttermelés a melanin típusától függ, amely meghatározza a színárnyalatokat.
A szőrszálak védelmi és hőelelési funkciója mellett fontos hangsúlyozni, hogy a szőrtelenítésben alkalmazott lézeres technikák jelentőséggel bírnak: a szőrzet megértése és a szőrtüsző viselkedése kulcsfontosságú a kezelés hatékonyságában. A szőrzet felépítését érthetjük meg részleteiben a keratin rétegeinek és a szőrszál középső pigmentált részének ismertetésén keresztül. A dermalis szerkezet és a szőrszálak közötti kapcsolatok segítenek abban, hogy a lézeres szőrtelenítés milyen módon éri el a kívánt eredményt.
Rólunk: csúcstechnológiás lézer- és anti-aging központunk célja a komplex kezelések és az egészséges, esztétikus test elérésének támogatása. Bejelentkezésért és ingyenes visszahívásért forduljon hozzánk referenciáinkhoz. A szőrszálak a bőrben lévő szőrtüszőből nőnek ki, melyet a kötőszövetes váz és a simaizom azonosít, és a faggyúmirigy kapcsolódik hozzá. A haj- és szőrszálak színe a melanin mennyiségétől és fajtájától függ, a keratin a fő építőanyag.
A testrészletszíneket és a szőrtípusokat megismerve fontos, hogy a hónalj- és fanszőrzet mindkét nemnél erőteljes lehet a serdülőkorban. A hormonális változások és a reproduktív rendszer is befolyásolja a szőrzet állapotát. A fogamzásgátlók közül a desogesztrál-tartalmúak szépíthetik a bőrt, de hízásra hajlamosak csoportjában mérlegelni kell az alkalmazását; a ciproteron-acetát tartalmú készítmények pedig jelentősen csökkenthetik a hajzsírosodást, azonban hatással lehetnek a libidóra. A hormonális vizsgálatok során megismerhető, hogy a tesztoszteron normális szintje nőkben kb. 1 nmol/l körül van, férfiaknál 10-30 nmol/l között, és a DEA/ DHEA szint is hozzájárulhat a tünetekhez.
Hypertrichosis és hirsutismus fokozatai szerint a tünetek eltérőek lehetnek: enyhe fokban a has középtáján vagy a köldök környékén jelentkeznek szőrök, közepes fokban az állon és a combon is előfordulhat, súlyos esetben pedig a törzsön és a hát felső részén is megjelenhetnek zavaró szőrzetek. A virilizmus előrehaladott állapotában a méh és a mellbimbó irányában is jellegzetes változások figyelhetőek meg, és extrém férfihormon-túltermelés esetén a női jellemzők fokozatosan elveszhetnek.
Az orvosi vizsgálat során a külső jeleket tapintással és vizuálisan értékelik, majd a ciklus és a reproduktív egészség részleteinek megismerése után a terápiát személyre szabják. A hormonális problémák feltárásának és a megfelelő kezelés megkezdésének célja a tünetek mérséklése és az általános egészségi állapot javítása. A szőrtelenítési és kezelési megoldások mellett megfontolandó a belső okok kezelése és az életmód optimizálása is.
Végül kiemelendő, hogy a szőrzet legfőbb építőanyaga a keratin, mely az epidermiszen és a körmökön is megtalálható. A szőrszálakat három réteg adja: velőállomány, kéregállomány és a külső kéreghártya (kutikula). A velőállomány lazán rendezett sejtekből áll, a kéregállomány a szőrszál 75-80%-át képezi, míg a kutikula keratinlemezecskékkel borítja a szál felszínét.
