Az AMR, azaz antimikrobiális rezisztencia olyan mikroorganizmusok képessége, hogy túléljenek vagy növekedjenek egy olyan antimikrobiális szer jelenlétében, amely általában gátolja vagy elpusztítja az adott mikroorganizmust. Ez a természetes szelekció és a genetika következménye, és nem csak az állatokban, hanem az emberi populációban is komoly terheket okoz.
Az AMR humán egészségügyi és környezeti terheire vonatkozó adatok szerint az AMR-rel összefüggő teher összesen évente 8274 halálesetet és 223 448,9 DALY-t jelent Magyarországon. Ezen veszteségek jelentős része megelőzhető lenne; például 1%-os csökkenés esetén 82,7 haláleset/év és 2234,5 DALY/év kerülhető el. A murvaforgató számok a humán egészségre vonatkoznak, és a gazdasági vonatkozásokkal együtt mutatják az AMR súlyát.
Az egészségügyi terhek mellett a gazdasági és közösségi költségek is jelentősek: a humán egészség oldalról számított értékelés szerint 11,9-57,6 milliárd magyar forint közötti éves költségcsökkenés lenne elérhető egy 1%-os javulás esetén. Ezek az adatok hangsúlyozzák az AMR komplex társadalmi és gazdasági dimenzióit Magyarországon.
Az állattenyésztési szektorban és az élelmiszertermelésben alkalmazott intézkedések kulcsfontosságúak az AMR visszaszorításában. Az EU tagállamaihoz hasonlóan hazánkban is törekednek arra, hogy a megelőzés legyen az elsődleges eszköz: csak kivételes esetekben és adott állatrészben alkalmazzanak antibiotikumokat, és ezt a felhasználást rendeltetésszerűen és felelősen nyilvántartsák. Minden állatorvosi vény felhasználását klinikai vizsgálat vagy megfelelő értékelés kell megelőzze, és a felhasználás adatait gyűjteni kell a vezérlő rendszerekben.
A szabályozások szerint a szerhasználatot a kezelés megkezdésétől számított 24 órán belül rögzíteni kell a nemzeti nyilvántartásban. Az állatok között a szarvasmarha, a sertés és a baromfi 2023-tól, minden egyéb élelmiszertermelő állat pedig 2026-tól esik a szigorú felügyelet alá. Emellett a száraztartásban és a gazdaságokban alkalmazott biobiztonsági gyakorlatok és a felelős használati szabályok célja, hogy lassítsák az ellenállóképesség kialakulását.
Az európai és hazai adatok szerint az antibiotikum-rezisztens baktériumok nem csak állatokban okoznak fertőzéseket, hanem az emberek körében is komoly kockázatot jelentenek: 2020-ban Európában több mint 800 000 ember fertőződött meg rezisztens baktériumokkal, Magyarországon pedig ugyanabban az évben 586 haláleset történt. Ennek fényében a legsarkalatosabb megoldás: csökkenteni a szükségtelen antibiotikum-felhasználást, és megerősíteni a megelőző intézkedéseket.
A közösségi és gazdasági terhek mérséklését szolgáló előrelépések közé tartozik, hogy az EU 27 tagállama között 2018 és 2022 között elérték a 33,5 mg/PCU globális csökkentést, amely meghaladja az előírt 50%-os célt a 2030-ig. Fontos intézkedés, hogy a megelőzés érdekében az antibiotikumokat csak kivételes esetekben és csak az adott állatra vetítve, ha a fertőzés kockázata és a következmények komolyak lehetnek. Így egy profilaxis-mentesség szerint az állatorvosi vények klinikai vizsgálaton vagy értékelésen alapulnak, és az értékesítési adatok nyomon követése kötelező a tagállamokban.
Magyarországon a nyomon követés és adatgyűjtés szintén kiemelten fontos: minden állatorvosi vény és a felhasználás részletei illetve a szerek értékesítése adatait rendszeresen gyűjtik és osztják meg a hatóságok, a FELIR és a NÉBIH rendszerében. Emellett meg kell jegyezni, hogy az információk értelmezése és a közönség tájékoztatása hozzáadott értéket jelent a megelőzésben, és a felelős állattartási gyakorlatok bevezetése hosszú távon csökkenti az AMR kockázatát.
- Az AMR definíciója és alapelvei: a rezisztencia okai és a természetes szelekció szerepe.
- A humán egészségre gyakorolt terhek méri megtérülése és a DALY-kiesések jelentősége.
- Gyakorlati intézkedések az állattenyésztésben és az élelmiszertermelésben: kivételes használat, klinikai alapú vények, adatgyűjtés.
- Hazai és európai adatok: 586 haláleset Magyarországon 2020-ban és a generalizált jogszabályi környezet.
- A megelőzés és a biobiztonság szerepe a gazdaságokban és a közvélemény számára.
A kezelés és a megelőzés kulcsfogalmai
A leghatékonyabb eszköz a probléma kezelésére a gyógyszerek felhasználásának csökkentése és az ellenállóképesség kialakulásának lassítása. A megelőzés elsődleges eszköze a kivételes alkalmazás, a célzott terápiák és a gazdaságokban zajló biobiztonsági intézkedések erősítése. Az állatorvosi vények kiadásának alapja a klinikai vizsgálat vagy más értékelés, és minden országban kötelező az adatok gyűjtése az antimikrobiális szerek értékesítéséről és használatáról. Ezek a lépések együttesen hozzájárulnak az AMR terhek mérsékléséhez és a közegészség védelméhez.
Az AMR és a betegségek terhe nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és társadalmi dimenziókban jelentkezik, ezért szükséges átfogó megközelítés a megelőzésre és a kezelésre világszerte és Magyarországon egyaránt.
Az EU-s példák és a hazai intézkedések összhangja bizonyítja, hogy a hosszú távú megoldások a megelőzés és a felelős felhasználás irányába mutatnak. A biobiztonság és az élelmiszerbiztonság fejlesztése pozitív kilátásokat kínál a rezisztencia terheinek mérséklésére.
Ágazati megközelítés és kockázatok
A közegészségügyi és környezeti terhek között a legkritikusabb pont a megfigyelés és az adatok folyamatos frissítése: éves halálesetek és DALY-k veszteség becsléseinek pontosítása lehetővé teszi a hatékonyabb beavatkozásokat és a hasznos programok pontos tervezését. A lakosság egészségvédelme érdekében kiemelten fontos a szakszerű előírások betartása és a lakosság tudatosságának növelése is.