A mellkasi fájdalmat mindig komolyan kell venni, mert hátterében életet fenyegető betegség is állhat. A mellkasban számos okból érezhetünk fájdalmat, és a fájdalom jellege, illetve a kísérő tünetek sokat segíthetnek a különböző betegségek azonosításában. Ilyenkor a szív koszorúereinek szűkülete vagy elzáródása miatt a szívizom kevesebb vért kap, és ez szívinfarktushoz vezethet is. Jellegzetesen a szegycsont mögött jelentkezik, gyakran sugárzik a bal karba, vállba, az állba vagy a hátba, és a 20 percnél tovább tartó folyamatos mellkasi fájdalom azonnali kivizsgálást igényel.
Szív- és érrendszeri okok
A mellkasi fájdalom egyik legfontosabb oka a szív eredetű probléma. A szívinfarktus hátterében általában koszorúér elzáródás áll, amely gyors beavatkozást igényel. A vizsgálat során EKG-t készítenek, és ha infarktus látszik, valószínűleg PCI központba szállítják a beteget egy kb. 30 perces beavatkozásra az elzárt koszorúér megnyitására. Amennyiben az EKG nem igazolja az infarktust, de fennáll a gyanú, vagy más ok sem áll a háttérben, a beteg kórházi megfigyelésre kerülhet. A szív-eredetű mellkasi fájdalom lehet nagyon gyorsan jelentkező vagy hosszabb ideig fennálló, és kísérheti gyors pulzus, magas vérnyomáskiugrás, nehézlégzés, émelygés vagy hideg verejtékezés.
Az angina pectoris olyan állapot, amely során a koszorúerek szűkülete miatt a szívizom nem kap elegendő oxigént, és ez a mellkasi fájdalom fizikai terhelés vagy stressz hatására jelentkezik; pihenésre enyhül, vagy elmúlik. Az idő múlásával azonban nyugalomban is megjelenhet. Az angina és a szívinfarktus tünetei hasonlóak lehetnek, de az infarktus esetében a fájdalom általában tovább tart és nyugalomban is fennállhat.
A tüdőembólia és a tüdő prominently életveszélyes állapotok, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek. A tünetek között szúrótürel, légzési nehézség, fulladás és ajkak elszürkülése szerepelhet, és sürgősségi ellátás szükséges. A főverőér repedése (aorta ruptura) is hirtelen megjelenő, éles fájdalommal, gyorsan romló állapotkal jár, és azonnali mentőt igényel.
Más betegségek, amelyek mellkasi fájdalmat okozhatnak
A mellkasi fájdalom hátterében sok más betegség állhat: gyomorégés, gyomorhurut, nyelőcső- vagy gyomorfekély, epehólyag-problémák és különböző emésztőszervi betegségek, gerinc- és izomproblémák, illetve pánikrohamok is okozhatnak szorító vagy égő mellkasi fájdalmat. A mellkas felszínén tapasztalható nyomás vagy fájdalomtesthelyzethez kötötten jelenhet meg, és akár a test helyzetének megváltoztatásával is változhat.
A rekeszizom és a bordaközi izmok túlerőltetése, gyulladások, Kostokondritisz, és az övsömör is okozhat mellkasi fájdalmat. Emellett a tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás vagy légmell is kiválthat mellkasi fájdalmat, különösen belégzés közben vagy köhögés hatására. Ritkán azonban tumori folyamatok vagy pszichés tényezők is járulhatnak a panaszokhoz.
Hogyan vizsgálható ki a mellkasi fájdalom oka?
Őszintén megfogalmazva a betegek panasza és fizikális vizsgálata mellett a kivizsgálás során általános első lépések a vérnyomásmérés, EKG, mellkas röntgen és laborvizsgálatok. A diagnózistól függően előfordulhat mellkas CT, szívultrahang, terheléses EKG, Holter-monitorozás, vagy akár szakorvosi vizsgálatok több ág felől (kardiológia, gasztroenterológia, ortopédia, tüdőgyógyászat, neurológia, pszichiátria) is. A kezelési döntést mindig a kiváltó októl és a beteg állapota határozza meg.
Ha életet veszélyeztető betegség gyanúja merül fel, mentőt kell hívni. A kivizsgálás során az alapvető elemzések a panaszok megbeszélése, a test vizsgálata, a vérnyomásmérés, az EKG és a mellkas röntgen. A későbbi diagnózistól függően további vizsgálatokra lehet szükség.
Hogyan lehet kezelni a szorító mellkasi fájdalmat?
A kezelés mindig a kiváltó októl függ. Szív eredetű problémák esetén a kardiológus által meghatározott terápiák a megfelelőek. Komoly és hirtelen kezdődik esetén azonnali beavatkozás szükséges. Angina esetén életmódváltás és gyógyszeres kezelés jöhet szóba, például véralvadásgátlók, vérrögoldók, koleszterinszintet csökkentők, vérnyomáscsökkentők vagy savcsökkentők alkalmazása. Szívinfarktus esetén a trombolízis vagy katéterezés azonnali beavatkozást jelenthet. Pánik- vagy stressz okozta tünetek esetén pszichológiai és pszichiátriai támogatás, illetve életmód-változtatás segíthet.
Az otthoni és krónikus megelőzés érdekében gyakori a rendszeres testmozgás, egészséges étrend és a stresszkezelés, amelyek hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez. A tünetek jelentkezésekor fontos a gyors orvosi értékelés, mert a korai felismerés és kezelés javítja a prognózist.
Mikor érdemes sürgősségi ellátást kérni?
Haladéktalanul hívja a mentőket, ha a mellkasi fájdalom 20 percnél tovább tart, és pihenésre sem enyhül, ha a fájdalom kisugározik a karba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba, vagy ha a beteg eszméletét veszti. Kísérő tünetek esetén is sürgős ellátás szükséges: súlyos szédülés, ájulásérzés, hideg verejtékezés, hányinger/hányás, erős légszomj vagy fejfájás. Ezekben az esetekben az időveszteség súlyos szívizom-károsodáshoz vagy halálhoz vezethet, ezért a legbiztonságosabb út a mentők értesítése.
Enyhébb vagy időszakos tünetek esetén is érdemes orvosi vizsgálatot kérni: a Miljø Mellkasi fájdalom kivizsgálása gyorsan megnyugvást adhat. A terheléses és nyugalmi EKG, a szív ultrahang és a laborvizsgálatok pontosabb képet adnak az okról. A szakértői értékelés után személyre szabott kezelési tervet lehet készíteni.
- A mellkasi fájdalom jellege lehet: nyomó, szorító, égő vagy hasító jellegű, és a mellkas középtől sugározhat a karba vagy a nyakba.
- A kiváltó okok között szerepelhet szívbetegség, emésztőszervi probléma, csont és izomrendszeri állapot, tüdőbetegség, illetve pszichés tényezők is.
- A diagnózis és a kezelés összehangolt hozzáállást igényel, mivel a mellkasi fájdalom lehet egyszerűen ártalmatlan kiváltó ok, de életet veszélyeztető állapot első jelzője is.
