Pascal Cotte párizsi mérnöknek nagy felbontóképességű digitális szkennerrel sikerült a festmény mélyére hatolnia, és feltárni a firenzei kereskedőfeleség képmásának múltját. Cotte szerint a Leonardo da Vinci festményén látható hölgynek eredetileg volt szemöldöke és szempillája is: az általa készített 240 megapixeles szkennelt képen felfedezhetők Mona Lisa bal szemöldökének nyomai, amit egy hajdani restaurálás tüntetett el.
Cotte saját bevallása szerint, amikor fiatalkorában a Louvre-ban először megpillantotta Mona Lisát, órákon át bámulta. Később fény- és optikai tanulmányait hasznosítva olyan kamerát tervezett, amellyel csodálata tárgyát alaposan megvizsgálhatta, majd mintegy 3000 órát töltött a három éve a Louvre laboratóriumában szkennelt képek adatainak elemzésével. Több mint tíz éve vizsgálja a festményt a különleges technológiával.
A látható színspektrum, valamint az emberi szem számára láthatatlan infravörös és ibolyántúli tartományok érzékelésére egyaránt alkalmas szenzorokkal felszerelt kamera segítségével Cotte az alábbi következtetésekre jutott: Da Vinci utólag változtatott a balkéz két ujjának helyzetén. Mona Lisa arca eredetileg szélesebb volt, és mosolya kifejezőbb, mint a végeredményen. A hölgy kezében egy takarót tart, amely napjainkra gyakorlatilag teljesen kifakult.
Cotte szerint az elemzés azt is megmutatta, milyenek lehettek a kép eredeti színei da Vinci festőállványán. Az időnek, a lakkrétegnek és a későbbi restaurátorok keze munkájának köszönhetően a golyóálló üveg mögött látható portré erős zöld, sárga és barna árnyalataival most sokkal telítettebbnek tűnik. Huszonkét gigabájtos digitális felvételét felhasználva, a nagy digitális kameráknál szokásos három-négy helyett 13 különböző színszűrőt alkalmazva Cotte elkészítette a festmény világoskék és ragyogó fehér árnyalatú reprodukcióját, amilyen szerinte az eredetileg volt.
Pascal Cotte több mint tíz éve vizsgálja a festményt a különleges technológiával. Elmondása szerint Leonardo képe alatt nem is egy, hanem két korábbi portré rejtőzik. Cotte állítása szerint felfedezése megváltoztathatja ezt az elméletet. Úgy véli, a festmény alatt felismert kép Leonardo eredeti Lisája.
A kutató rekonstruálta is a jelenleg látható nő arcképe alatti, feltételezett, korábbi arcot, amely, ha létezett, nem lehetett azonos Lisa Gherardinivel. Amikor befejeztem Lisa Gherardini rekonstrukcióját, egy portrét láttam, ami teljesen más, mint a ma ismert Mona Lisa.
Cotte állításai megosztják a Leonardo-szakértőket. Martin Kempet, az Oxford Egyetem professzorát nem győzték meg Cotte eredményei. Véleménye szerint Cotte felfedezése révén remekül megismerhető az, hogyan gondolkodott Leonardo da Vinci, tehát ezek nem különböző portrék, inkább az alkotási folyamat állomásai. Andrew Graham-Dixon, művészettörténész, aki a festményhez köthető történelmi dokumentumokat tanulmányozta, más véleményen van. „Nincs kétségem afelől, hogy ez az évszázad egyik nagy felfedezése lehet.
Pascal Cotte-nak tulajdonítják azt a feltevést is, miszerint Mona Lisa szemöldöke egy jóval korábbi restaurálási, vagyis helyreállítási munkafolyamat során törlődhetett le a képről. Ezt a források szerint Cotte azzal bizonyítja, hogy az egyik oldalon még halványan felfedezhetőnek is ítél némi szemöldökmaradványt. Cotte szerint a kutatás azt is megmutatta, milyenek lehettek a kép eredeti színei da Vinci festőállványán.
A Mona Lisát az elmúlt több mint ötven évben számos elemzésnek vetették már alá, ezek közül több tartalmazott infravörös és több spektrumú vizsgálatokat. A LAM alkalmazásakor a kutató sorozatosan erős fénnyel világítja meg a festményt. „Így elemezni tudjuk, pontosan mi történt a festmény rétegei között, úgy hámozhatjuk le a rétegeket egymásról, mint a hagymáról a héját.
A tudósok szerint Leonardo da Vinci 1503 és 1517 között készíthette a képet, amikor Firenzében és később Franciaországban dolgozott. Cotte állítása szerint felfedezése megváltoztathatja ezt az elméletet. „Az eredmények több mítoszt döntenek meg és örökre megváltoztatják a Leonardo mesterművéről alkotott elképzeléseinket.
Ma, amikor a széles, ívelt szemöldök és a néha pamacsra emlékeztetően dús (mű)szempilla jelentik sokaknak a női szépséget, különösen szembetűnő, hogy az ikonná vált Lisa Gherardini, ismertebb nevén Mona Lisa, sem szemöldök, sem szempillák terén nem állt túl fényesen. Természetes, hogy minden kornak más és más a szépségideálja. A reneszánsz azon időszakában, amikor Leonardo vászonra vetette a híres portrét, a női szépségideálhoz hozzátartozott a fiatalság és az ártatlanság „vélelme”. Ezt a hatást pedig szerintük könnyebben lehetett elérni szempillák és szemöldök nélkül, ezért voltak, akik csak egész vékonyka szemöldököt rajzoltak, vagy hagytak maguknak borotválás után, mások teljesen megszabadították magukat ezektől az öregítő jegyektől.
A szemöldöktől mentes arcon a homlok megnyúlt, ami kecsesnek és fiatalosnak tetszett, vagyis szépnek. A szem vágásának precíz kihúzásánál egy parányi barna vagy kék szín használatával érzékeny és izgalmas hatás fejezhető ki. „Az enyhén kihangsúlyozott szemöldök és szempillák karakteresebbé teszik az arcot. A tökéletes megjelenéshez elengedhetetlen a szép formájú szemöldök, ami keretet ad a szemnek, és kiemeli a finom, természetes sminket - mondta el a Díványnak Vargáné Solymosi Ilona kozmetikusmester.
A szemöldök és a szempillák ápolására számos kozmetikum rendelkezésre áll már, de fontos például a jó minőségű szempillaspirál használata is az érzékenységből fakadó problémák minimalizálására. A műszempilla-ragasztó és egyéb vegyi anyagok használata, esetleges szembe kerülése veszélyes lehet. Míg a szemöldök pótlását vagy ritkítását viszonylag könnyű orvosolni, addig a hosszabb szempillákra vágyóknak több, de vitatható módszer is rendelkezésükre áll álmaik beteljesítésére.
| Állítás / megfigyelés | Forrás / módszer |
|---|---|
| Szemöldökmaradványok felfedezése | 240 megapixeles szkennelés, több spektrum |
| Alatta lévő korábbi portré(k) | LAM technika, rétegek elemzése |
| Eredeti színek rekonstruálása | 13 színszűrő, 22 GB felvétel |
| Da Vinci módosításai (kéz, arcformálás) | Fény- és optikai elemzések |
Bár néhány művészettörténész kétségét fejezte ki Cotte felfedezéseivel kapcsolatban, a feltaláló reménykedik abban, hogy az általa alkalmazott technikát nem csak a Mona Lisa, de a világ más értékes festményeinek esedékes restaurálásához is felhasználhatják. A francia mérnök több mint 500 festmény, közöttük Van Gogh, Brueghel, Courbet és más európai mesterek képeiről készített szuperfelbontású felvételeket.
Mona Lisa bájos félmosolyát évente 9 millió turista csodálja, és az elmúlt több mint fél évezred során számos szakértő és kutató is analizálta a kép 1503 és 1519 közti megfestése óta. Köztük a francia tudós, Pascal Cotte is, aki egy különleges szkennelési technikával még azt is megállapítani vélte a festményről, hogy egy másik portré húzódik meg alatta.