Karbantartás miatt kisebb fennakadások tapasztalhatók a Videa szolgáltatásában. Dolgozunk az esetleges hibák elhárításán. Köszönjük türelmüket és megértésüket! Tájékoztatjuk, hogy módosítjuk Általános Felhasználási Feltételeinket (ÁFF), melyet ITT és ITT olvashat. A módosítások 2026. április 30-tól hatályosak. A szolgáltatásaink további igénybevételével Ön elfogadja a módosított ÁFF rendelkezéseit. Amennyiben nem ért egyet a változásokkal, kérjük, ne vegye igénybe a Videa és a VideaKid szolgáltatásait.
Úgy gondolom, nagyon sok költő álma az, hogy egyszer megírja azt a ,,nagy verset”, amit évtizedek múltán sem felednek el. Muhi Jánosnak ez sikerült! A költemény címe: Mesélj, apu! Nem vagyok hivatott arra, hogy mint irodalmi alkotást értékeljem, de biztos vagyok benne, hogy ezt a verset már sokan ismerik világszerte, amerre csak kedves a magyar szó. Ami a legszebb benne, hogy nem egy irodalmár írta, hanem egy férfi-női fodrász.
„Nem szeretem a hivatásos írókat! Említhetünk példákat az amatőrre: Zola gyógyszerész, Csehov szintén, Német László tanár és orvos, Tolsztoj földbirtokos, Berzsenyi gazdálkodó, Ady újságíró és a többi. Az a tény, hogy közben írók, költők voltak, az fontos ugyan, de szinte mellékes. Hát, valahogy így… Ismerjük meg hát János életét, gyermekkorától egészen napjainkig. Kedves János, tiéd a szó.»
Sajnos, az édesapámmal megszakadt a kapcsolatom. Eléggé későn, első osztályos koromban ismertem csak meg. Egy darabig szinte minden szünetben voltam nála Nagykőrösön! Aztán kimaradt jó pár év. 17 évesen meglátogattam. A lázadó korszakomat éltem akkor. Hosszú haj, fülbevaló, szakadt farmer, weśkó csizma. Nem igazán örült nekem. Ő egy köztiszteletben álló ember volt a városban, szerintem szégyellt. Utána úgy gondoltam, ha ő nem kíváncsi rám, akkor én sem keresem többet. Sajnos már lehetőségünk sincs megbeszélni a dolgokat.
Hogyan jött a szakmaválasztás ötlete? Igazából nem volt tudatos választás, hiszen honnan tudná egy 13-14 éves gyerek, hogy mi szeretne lenni? Az iskola sohasem érdekelt igazán. Bulinak tartottam. Csak a barátok és a lányok miatt szerettem. Bár a humán tárgyak érdekeltek. Szerettem olvasni, főleg regényeket. 15 évesen kerültem bele a zenei életbe. Elkezdtem roadolni az iskola mellett. Aztán 17 évesen énekelni kezdtem egy Galaxis nevű zenekarban. Nem is gondolkoztam azon, hogy tovább kellene tanulnom.
Eljött a családalapítás ideje. Házasságodból született egy fiúgyermeked. A fiam ma már felnőtt, önálló ember. 14 éves korától egyedül neveltem. Kétszer próbálkoztam a házassággal. Az elsőből én léptem ki, a másodiknál engem hagytak ott 17 év után. Mindig kórustag voltam az iskolában, de a komolyzene nem érintett meg igazán. Csak a lányok miatt mentem. Így jó buli volt. Mindig mondták, hogy jó hangom van. 17 évesen néha a Beatrice zenekar koncertjein felléptem velük egy-egy szám erejéig. Itt látott meg a Galaxisból a basszeros srác, és megkérdezte, lenne-e kedvem beszállni a zenekarba énekelni. Hát persze, hogy volt. Sokat játszottunk a Ricsével, de játszottunk a Generál, a Skorpió, Korál, Color és a Tűzkerék előtt is. Rövid időn belül eléggé népszerű és ismert lett a zenekar. Szerencsésnek érzem magam, hogy felléphettem olyan kultikus helyeken, mint a Budai ifipark, a Lőrinczi ifipark és a nagy kultúrházakban, mint a Ganz, a Csepeli melós, a Danúvia stb. Mindenhol teltházak voltak.
Mióta írsz verseket? Tulajdonképpen már általános iskolában írogattam, de ezek az írások sajnos elkallódtak. Aztán én írtam a dalszövegeket a zenekarban. Igazából akkor kezdtem el újra verseket írni, amikor ketten maradtunk a fiammal. 2004-ben. Igen. Az ötlet Peck Laci barátomtól származik, akinek elsőként mutattam meg a verseimet. Ő lett a könyv illusztrátora, és a borítót is ő rajzolta! Dobó Ferenc szerkesztette össze, mint tipográfus. A verseket a CD-n Lőrincz Viktor barátom zenésítette meg, és az egyiket ő is énekli (Vegyétek le rólam az átkot!). Egyet pedig én, a Csavargót, lévén ez egy Galaxis-dal, bár Viktor kicsit ehhez is hozzátette a maga stílusát, de az eredeti alap megmaradt. Jobb lett!
A legnagyobb hatással József Attila és Pilinszky János volt rám. De szeretem Ady, Arany, Petőfi, Radnóti költészetét is. Mesélj arról a sikerversről, amely valamelyik nap már a TV műsorában is hallható volt egy roppant kedves és tehetséges kislány előadásában. Neked hogy tetszett? Számomra a mai napig hihetetlen és felfoghatatlan, hogy milyen sikert, milyen pályát futott be ez a vers. Amikor Levente előadásában hallottam először a verseimet, nagyon furcsa volt. Más szájából hallani a saját gondolataimat az ő értelmezésükben!
Hogyan jött a gondolat, hogy megírd ezt a verset? Arra gondoltam először, hogy bizonyára kicsi gyermeked van, és afféle gyermekszáj vers ez. Nekem reggel jönnek a gondolatok. Ilyenkor leírom azt a pár sort vagy versszakot. Aztán az forog a fejemben napközben is, majd ha van időm, leülök és megírom. Egyszerűen csak jönnek egymás után a sorok. Így történt ez a „Mesélj, apu!-val is. Gondoltad volna, hogy ilyen sikere lesz ennek a versnek? Egyáltalán nem gondoltam! Meg is lepődtünk rendesen, amikor elkezdett terjedni az interneten. Hogy minek köszönhető? Talán annak, hogy mindenkinek van vagy volt apukája, és lehet, hogy akkor nem tehette fel ezeket a kérdéseket valamilyen okból. Ez egy időtlen vers lett, ami mindig aktuális marad.
Mit szólnak a kuncsaftjaid? A vendégeim nagy része tudja, hogy írok, és örülnek neki. Azt is tudják, hogy régen zenéltem. Mindig kérdezik, mikor lesz meg a második könyv? Kedves János, nagyon köszönöm ezt az őszinte beszélgetést. Kívánok neked erőt, egészséget, és még számtalan ihletett pillanatot. Nagy L.
