Nagyszalontai Református Parókia és Története

Az oldal üzemeltetője süti fájlokat (cookie) használ a GDPR rendelet szabályainak megfelelően, mely fájlok a látogató számítógépén tárolódnak. Az Országos Református Tanáregyesület szeptember 21-23. között Nagyszalontán tartotta 2018. Szeptember 21-én, pénteken délután a nagyszalontai református templomban Csernaburczky Ferenc elnök köszöntötte az ország különböző iskoláiból érkező mintegy félszáz résztvevőt. A konferencia Mikló István Boldizsár nagyszalontai református lelkipásztor igei szolgálatával folytatódott. Ezt követően dr. Győri János, a Tiszántúli Református Egyházkerület Iskolatörténeti Kutatóintézetének igazgatója, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára A „református” Arany János címmel tartott előadást. Felemelő érzés volt erről a kérdésről abban a templomban hallani, ahol a költőt 201. évvel megkeresztették, s amelyhez Arany János mint szellemi-lelki forráshoz egész életén át szorosan kötődött. Dr. A nap hivatalos programja az esti órákban egyesületi közgyűléssel zárult. Csernaburczky Ferenc elnök beszámolt az ORTE elmúlt évi tevékenységéről, gazdálkodásáról. Kiemelte, hogy az aktív tagoknak, iskolavezetőknek mennyire fontos szerepe van abban, hogy az egyesülettel kapcsolatos információk eljussanak az érdeklődő pedagógusokhoz. Seregi Ágnes titkár az elmúlt évben indított tagrevízióról tett jelentést. Eszenyi Balázs a számvizsgáló bizottság munkájáról számolt be. Dr. Veress Bertalan egyesületi ügyész arról tájékoztatta a közgyűlést, hogy a 2014-ben megválasztott tisztségviselők megbízatása 2018. Másnap a résztvevők a Fekete-körös völgyében tettek kirándulást, a Belényesi-medence történelmével és egyházi életével ismerkedtek. Bemutatta a gyülekezetet, a templom épületét, a település történetét, s külön kitért az itt élő magyar közösség nyelvének egyedi sajátosságaira. Ezután a közeli Magyarremetén az Árpád-kori templomban a Szent László-legendát ábrázoló freskókról hallhattak előadást a résztvevők, majd Magyarfenesen a Vura család által működtetett tájházat nézték meg a kirándulók. Itt Mikló Ferenc nyugalmazott református esperes és Fazekas Ildikó helybeli lelkipásztor köszöntötte a konferencia résztvevőit, s beszélt a település és a gyülekezet életéről. A Nagyszalontai Református Egyházközség lelkipásztorai, Mikló István Boldizsár és Szigeti Ferenc Ernő kitűnő házigazdaként gondoskodtak arról, hogy a nagy múltú Országos Református Tanáregyesület résztvevői jó hangulatban tartalmas hétvégét tölthessenek el a gyülekezet vendégeként. További képek ITT érhetőek el.

Első napjukon az Arany János Iskolaközpontba érkeztek meg. Egy éve magyar iskolaként működik, körülbelül 900 magyar diákja és nagyjából 70 fős nevelőtestülettel működik. A látogatás alkalmával alsó- és felső tagozatos iskolások óráira ülhettek be és megismerkedhettek az iskola technikai felszereléseivel. Eközben egyeztethettek a szakmai együttműködésről, közös versenyek és vetélkedők szervezéséről, pályázatban való részvétel és diákcsere program lehetőségeiről. Mint már említésre került, az iskolát a Református Egyházközség tartja fenn. Az út során meglátogatták a Református Templomot is, mely 1750-’55 között épült. Tornya 42 m magas. 3000 ember befogadására képes. A templomot szoborpark veszi körül. Nagyszalonta település Bihar megyében található, 17735 lakosa van. Nagyszalonta református temploma már a harmadik. Az első Toldiék várában, a második a Mikó iskola kertjében épült, a jelenlegi a város központjában, 1750-1755 között épült. 3000 ember befogadására képes. Több ízben leégett. Az 1847-es tűzvészben a toronyból leesett a félig megolvadt harang. 1853-54 között újjáépült. Tornya 42 m magas, a benne lévő toronyórát az 1860-as években makedon kereskedők vették. A templomot szoborpark veszi körül. Egyik oldalán Arany János és a város jelenkori nagyjai, másik oldalán pedig Bocskai István és Kossuth Lajos szobra látható. A templom 1750-1755 között épült. Többszöri átépítés és bővítés után 1865-ben kapta meg mai külsejét. Eklektikus stílusú. 1934-ben bevezették a villanyt. Egyhajós, sátortetős, nyugati homlokzati tornyos templom. A főhomlokzatot nagyméretű fejezetes falpillérek teszik mozgalmassá, amelyek elválasztják a főbejáratot és a két oldalán lévő ablakokat. A két falpillért és a szélső sarokpilléreket fölül övpárkány köti össze, amely körülöleli az egész templomot. Az oldalain páros falpillérrel díszített, egyenes lezárású főbejárat fölött vállrafutó félköríves szemöldökdísz, a nagyméretű, félköríves ablakok fölött szintén rátétes félköríves szemöldökdísz látható. Az ablakok alatt kisebb bejáratok, melyek hajdan be voltak falazva, s a restaurálás után bontották ki. A főbejárat egy 15 négyzetméter nagyságú előtérbe nyílik. Két oldalán egy-egy helyiség, a baloldaliban a torony felőli karzatra vezető lépcsőt építették, a jobboldaliban a kazánházat helyezték el. A koronázópárkány fölött téglalap alakú attikát alakítottak ki, szélein urnával. A toronynak ezen a szintjén egy nagy kerek, zsalugáteres világítóablak nyílik. A torony középső szintjén, mind a négy oldalán téglaoszloppal elválasztott félköríves ikerablak látható, fölöttük közös íves szemöldökdísz, mezejében rátétes karika. Az ablakok mellett jón-fejezetes pilaszterek, vagy falpillérek állnak. Itt a torony sarkai lecsapottak. Ezen a szinten alakították ki a három harang tágas termét. A felső emeletet két övpárkány választja el. A felső emelet keskenyebb, körülötte vasrácsos mellvéddel rendelkező keringő épült, tűzőri megfigyelőnek. Az öt méter magas, szintén ikerablakos rész pihenőszobának épült. Az ablakok fölött hatalmas óralap látható. Az ablakok oldalait két-két akantusz levelekkel díszített, korinthoszi fejezetes falpillér díszíti. A tornyot kenyérformájú sisak borítja, tetején gömb, fölötte csillag és szélirányt mutató zászlót tartó villámhárító. A hajó oldalait fejezetes pilaszterek tagolják, közöttük félköríves ablakok láthatók, gyámos szemöldökdísszel. Mindegyik oldalon hat ablak található. Az ablakokat alul egy övpárkány köti össze. Az első és utolsó ablakok alatt egy-egy kis világítóablak áll. A tükörboltozatos, monumentális hajó hossza 50 m, szélessége 18 m. A boltozat alatt övpárkány. Az oldalfalakat falpillérek tagolják. Teljes északi oldalán, valamint a keleti és nyugati végében épült, menedékes, lejtős karzat egy összefüggő karzatot alkot, így növelve az ülőhelyek számát. A karzatokat tizenegy tölgyfaoszlop tartja. A keleti karzaton áll az orgona. Az orgonát Jónás István orgonakészítő építette 1856-ban. Barokkos szószéke a déli fal közepén van, alatta ülőhely négy lelkész számára. A feljárat a vastag falban van elrejtve. Előtte mellvéd határolta úrasztal. A templom portikuszában építési emléktábla van elhelyezve. Forrás: Nagyvárad és Bihar megye épített öröksége, Dukrét Géza és Péter I. Zoltán, 2016.

Ugra és környéke feltehetően a XVI. század közepére csatlakozhatott a reformációhoz. Hiteles és biztos adataink a kezdetekről nincsenek. A „Magyarországi Ev. Ref. Egyház Egyetemes Névtára az 1886. évre” c. kiadványban az egyházközség keletkezésének éveként 1599 szerepel. Talán ebből az évből biztos adatokat ismertek eleink az ugrai református egyházról? Jogos a kérdőjel, hiszen a „Magyarországi Református Egyház Egyetemes Névtára az 1912. évre” c. kiadványban az egyházközség keletkezésének éveként 1604 szerepel. Ez azért is különös - még ha az eltérés az évek számában nem is nagy -, mert az adatszolgáltató lelkész mindkét esetben Nagy Imre lelkipásztor volt. A környező falvaknál az időben korábban megkezdődött reformáció jelezte, hogy a környékre is kiterjedt a vallási mozgalom.

Másrészt a történeti események éppen nem 1604-re engednek következtetni az ugrai református egyház keletkezésével kapcsolatban. Mikortól protestáns Ugra? A környező falvakról tudjuk, hogy a XVI. század második felében, vagy a XVII. század elején már református hiten voltak, így nem lehet kétségünk Ugra felől sem. A legközelebbi szomszédos falu, Nagy-Harsány az 1886-os és az 1912-es névtár szerint is 1539 óta protestáns. Mindkét névtár szerint 1567 óta református Körösszegapáti, s az 1886-os névtár szerint 1552, az 1912-es névtár szerint 1564 óta református Berekböszörmény is. E két falu pedig Ugránál közelebb fekszik Váradhoz.

Nagyvárad a maga római katolikus püspökségével talán visszatartó erő lehetett egy ideig a reformáció terjedésében, különösen Martinuzzi György életében. Az ő 1551-ben bekövetkezett halála bizonnyal csökkentette a reformációt ellenzők táborának erejét. Nagyváradon 1552-ben indult meg a reformáció és 1556-ban teljesedett ki. 1566-ban kiűzték az ott szolgáló két római katolikus káplánt, ettől kezdve a városban a református az uralkodó vallás. 1556-ban nagyváradi superintendentia alakul, ennek első püspöke Kálmáncsehi Sánta Márton. 1557 nyarán már a tiszántúli egyházkerület is kialakul.

Az 1530-as évek közepétől terjed a reformáció a Békés, Bihar és Zaránd vármegyék területén Ozorai Imre reformátor munkássága nyomán. A fent említett névtárak 1539-re teszik Gyula reformációját, 1540-re Vésztő reformációját, 1548-ra Nagyszalonta reformációját. Körösladány reformációját 1530-ra teszik, s valószínű, hogy a század közepére itt megerősödött a protestantizmus. Ladányban 1551 végén vagy 1552 januárjában zsinatot tartanak. Hasonló adatok találhatók több békési és bihari egyházközség esetében is. Nem valószínű, hogy jelentősen kilógott volna a sorból a három Ugra.

Az újratelepedés, 1693 után a falu szinte teljes bizonyossággal református lett, a hazatelepülők minden bizonnyal református hittel tértek vissza. Az üdítő és hosszú folyamat eredménye a lelkészek névsora is, mely szerint 1765 előtt kilenc lelkész szolgált a hazatelepülés után Ugrán. Ez lelkészenként átlagosan nyolc év szolgálatot jelent. A község az újratelepedés után csak néhány évtizedig volt jómódú, de a lakosság növekedésével nem nőtt a földterületek aránya, és ez a fokozatos elszegényedéshez vezetett. Erről bőven olvasható Kovács Béla könyvében. A kezdeti gazdasági nehézségek ellenére az Egyházközség 1932. szeptember 1-étől állami kezelésbe adta az iskolákat, hogy a fenntartás terhei csökkenjenek. A XX. században Nagy Imre lelkipásztor kiemelkedő szerepe jelentős változásokat hozott: új parókia épült, új harangokat öntetett a gyülekezet, a Bölönyektől kapott új iskolaépület gazdagodást jelentett, és a tolmácsolt ébredések is erősítették a közösséget. A gyülekezet könyvtára a mai napig megőriz értékeket, a Bibliája is része a parókiális könyvtárnak, s ebből tudjuk, hét gyermeke született, de csak egy élte túl az őslelkészt. Nagy Imre felesége a Leel-Őssy család sarja volt. 1935-ben Nagy Imre, 1956-ban felesége Biharugrán hunyt el; sírjuk a lezárt református temetőben található.

A XX. század másik nagyjelentőségű korszaka az egyházközség életében az ébredés ideje volt. Biharugrán a lelki központtá váló ébredések időszakában sokan jöttek a környékről, és a templom olyan tömött volt, hogy a padok között is álltak. Az ébredések idején a lelkipásztor Oláh Béla tevékenysége kiemelkedő volt, s közben a baptista gyülekezet megjelenése is hatással volt a közösség dinamikájára. A baptista közösség megjelenése után sok református család csatlakozott hozzájuk, de idővel többségük visszatért a református közösséghez. A két közösség közötti viszony hosszan tartó vitákat és meggyőződésbeli különbségeket hozott, amelyekre a temető és a harangozás körüli viták is utalnak.

Nagyszalontai református templom látképe infografikával

tags: #nagyszalonta #reformatus #parokia